Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Több kategóriába sorolnák a felsőoktatási intézményeket egy kormányrendelet-tervezet szerint.

Több kategóriába sorolnák a felsőoktatási intézményeket egy kormányrendelet-tervezet szerint. Egyes intézmények "kiemelt felsőoktatási intézmények" lehetnek, a komplex K+F tevékenységet végző egyetem "kutató" minősítést, a regionális hatáskörű K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) tevékenységet végző főiskola pedig "alkalmazott kutatások főiskolája" minősítést kaphat a jövőben a tervezet szerint.
Mint kifejtették: kiemelt felsőoktatási intézmény lehetne az, amelynek több tudományterületen olyan képzési és kutatási kapacitásai, valamint tudományos eredményei vannak, hogy ezekre alapozva az intézmény a nemzetstratégiai célok megvalósításában jelentős szerepet tölt be, és javulhat a nemzetközi felsőoktatási rangsorpozíciója. A négy évre szóló minősítés alapja az intézmény négyéves fejlesztési terve, amelynek időarányos megvalósítását a miniszter évente felülvizsgálja.
Kutató minősítést az az egyetem kaphatna, ahol a folyamatos, stratégiai jellegű alap- és alkalmazott kutatás a felsőoktatási intézmény és szervezeti egységeinek többsége működésében meghatározó; jelentős hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végez. Feltétel továbbá, hogy a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként lássa el, és mind a kutatásban, mind a képzésben széles körű nemzetközi együttműködést folytasson, erős kutatás-fejlesztési és innovációs "forrásszerző képességgel" rendelkezzen. A kutató minősítést önállóan egyetemi kar is megkaphatja. A minősítés feltételei megegyeznek a kiemelt felsőoktatási intézményével.
Alkalmazott kutatások főiskolája minősítést az a főiskola kaphat, amely az egyes képzési területen, alkalmazott kutatási területen nemzetközileg elismert tevékenységet folytat; jelentős hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, a kutatásban és a képzésben széles körű nemzetközi együttműködést folytat, jelentős vállalati, iparági kapcsolatai vannak.
A javaslat rögzíti, hogy a hallgató kutatói kiválóságának elismeréseként "nemzeti felsőoktatási kiválóság" ösztöndíj adományozható annak a mesterképzésben részt vevő, valamint doktorandusz hallgatónak, aki felsőoktatási intézmény keretében akar kutatási tevékenységet folytatni.
A nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíjak adományozására a Magyary Zoltán-kuratórium lesz jogosult, amelyet a kormány által határozatban kijelölt szervezet alapít meg, és működtet. Az indítvány kitér továbbá a tudományos diákköri kiválóság elismerésével, a köztársasági ösztöndíjjal és a szakkollégiumi tehetséggondozással kapcsolatos rendelkezésekre is. A rendeletben rögzített intézkedések többsége július 31-én léphet hatályba.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.