Nemcsak egyetemek, hanem egyetemi karok is megkaphatják a kutató minősítést

Több kategóriába sorolnák a felsőoktatási intézményeket egy kormányrendelet-tervezet szerint.

  • MTI
Kiemelt intézmény, kutatóegyetem, alkalmazott kutatások főiskolája - ezekre a címekre lehet majd pályázni
MTI Fotó: Krizsán Csaba

Több kategóriába sorolnák a felsőoktatási intézményeket egy kormányrendelet-tervezet szerint. Egyes intézmények "kiemelt felsőoktatási intézmények" lehetnek, a komplex K+F tevékenységet végző egyetem "kutató" minősítést, a regionális hatáskörű K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) tevékenységet végző főiskola pedig "alkalmazott kutatások főiskolája" minősítést kaphat a jövőben a tervezet szerint. 

Mint kifejtették: kiemelt felsőoktatási intézmény lehetne az, amelynek több tudományterületen olyan képzési és kutatási kapacitásai, valamint tudományos eredményei vannak, hogy ezekre alapozva az intézmény a nemzetstratégiai célok megvalósításában jelentős szerepet tölt be, és javulhat a nemzetközi felsőoktatási rangsorpozíciója. A négy évre szóló minősítés alapja az intézmény négyéves fejlesztési terve, amelynek időarányos megvalósítását a miniszter évente felülvizsgálja.

Kutató minősítést az az egyetem kaphatna, ahol a folyamatos, stratégiai jellegű alap- és alkalmazott kutatás a felsőoktatási intézmény és szervezeti egységeinek többsége működésében meghatározó; jelentős hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végez. Feltétel továbbá, hogy a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként lássa el, és mind a kutatásban, mind a képzésben széles körű nemzetközi együttműködést folytasson, erős kutatás-fejlesztési és innovációs "forrásszerző képességgel" rendelkezzen. A kutató minősítést önállóan egyetemi kar is megkaphatja. A minősítés feltételei megegyeznek a kiemelt felsőoktatási intézményével. 

Alkalmazott kutatások főiskolája minősítést az a főiskola kaphat, amely az egyes képzési területen, alkalmazott kutatási területen nemzetközileg elismert tevékenységet folytat; jelentős hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, a kutatásban és a képzésben széles körű nemzetközi együttműködést folytat, jelentős vállalati, iparági kapcsolatai vannak.

A javaslat rögzíti, hogy a hallgató kutatói kiválóságának elismeréseként "nemzeti felsőoktatási kiválóság" ösztöndíj adományozható annak a mesterképzésben részt vevő, valamint doktorandusz hallgatónak, aki felsőoktatási intézmény keretében akar kutatási tevékenységet folytatni.

A nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíjak adományozására a Magyary Zoltán-kuratórium lesz jogosult, amelyet a kormány által határozatban kijelölt szervezet alapít meg, és működtet. Az indítvány kitér továbbá a tudományos diákköri kiválóság elismerésével, a köztársasági ösztöndíjjal és a szakkollégiumi tehetséggondozással kapcsolatos rendelkezésekre is. A rendeletben rögzített intézkedések többsége július 31-én léphet hatályba.

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.