Több kategóriába sorolnák a felsőoktatási intézményeket egy kormányrendelet-tervezet szerint.
Több kategóriába sorolnák a felsőoktatási intézményeket egy kormányrendelet-tervezet szerint. Egyes intézmények "kiemelt felsőoktatási intézmények" lehetnek, a komplex K+F tevékenységet végző egyetem "kutató" minősítést, a regionális hatáskörű K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) tevékenységet végző főiskola pedig "alkalmazott kutatások főiskolája" minősítést kaphat a jövőben a tervezet szerint.
Mint kifejtették: kiemelt felsőoktatási intézmény lehetne az, amelynek több tudományterületen olyan képzési és kutatási kapacitásai, valamint tudományos eredményei vannak, hogy ezekre alapozva az intézmény a nemzetstratégiai célok megvalósításában jelentős szerepet tölt be, és javulhat a nemzetközi felsőoktatási rangsorpozíciója. A négy évre szóló minősítés alapja az intézmény négyéves fejlesztési terve, amelynek időarányos megvalósítását a miniszter évente felülvizsgálja.
Kutató minősítést az az egyetem kaphatna, ahol a folyamatos, stratégiai jellegű alap- és alkalmazott kutatás a felsőoktatási intézmény és szervezeti egységeinek többsége működésében meghatározó; jelentős hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végez. Feltétel továbbá, hogy a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként lássa el, és mind a kutatásban, mind a képzésben széles körű nemzetközi együttműködést folytasson, erős kutatás-fejlesztési és innovációs "forrásszerző képességgel" rendelkezzen. A kutató minősítést önállóan egyetemi kar is megkaphatja. A minősítés feltételei megegyeznek a kiemelt felsőoktatási intézményével.
Alkalmazott kutatások főiskolája minősítést az a főiskola kaphat, amely az egyes képzési területen, alkalmazott kutatási területen nemzetközileg elismert tevékenységet folytat; jelentős hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, a kutatásban és a képzésben széles körű nemzetközi együttműködést folytat, jelentős vállalati, iparági kapcsolatai vannak.
A javaslat rögzíti, hogy a hallgató kutatói kiválóságának elismeréseként "nemzeti felsőoktatási kiválóság" ösztöndíj adományozható annak a mesterképzésben részt vevő, valamint doktorandusz hallgatónak, aki felsőoktatási intézmény keretében akar kutatási tevékenységet folytatni.
A nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíjak adományozására a Magyary Zoltán-kuratórium lesz jogosult, amelyet a kormány által határozatban kijelölt szervezet alapít meg, és működtet. Az indítvány kitér továbbá a tudományos diákköri kiválóság elismerésével, a köztársasági ösztöndíjjal és a szakkollégiumi tehetséggondozással kapcsolatos rendelkezésekre is. A rendeletben rögzített intézkedések többsége július 31-én léphet hatályba.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
