Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Megjelent a magyar felsőoktatás megújításáról szóló kormányhatározat, amely rögzíti, hogy nem lehet kevesebb 55...

Megjelent a magyar felsőoktatás megújításáról szóló kormányhatározat, amely rögzíti, hogy nem lehet kevesebb 55 ezernél azoknak a hallgatóknak száma, akiket 2013-ban vesznek fel állami ösztöndíjas képzésre.
A Magyar Közlönyben pénteken közzétett, Orbán Viktor miniszterelnök jegyezte határozat - amelynek több részletét a kabinet szerdai ülése szünetében Giró-Szász András kormányszóvivő ismertette - preambulummal kezdődik, amely kimondja: a kormány elkötelezett a magyar felsőoktatás minőségi megújítása mellett, és kiemelten fontosnak tartja, hogy "a magyar társadalom erőfeszítései eredményeképpen a felsőoktatásba bekerülő hallgatók megszerzett diplomájuk által igazolt tudásukat a magyar tudomány, kultúra, oktatás és gazdaság, a nemzet szellemi és anyagi gyarapodásának szolgálatába állítsák".
A dokumentum első pontja azt szögezi le, hogy a kabinet határozottan elutasítja a tandíjalapú felsőoktatás kialakítását, majd megállapítja, hogy a 2013-as költségvetés a tavaly meghatározott forrás mértékéhez képest jelentős többletpénzt biztosít a felsőoktatásnak, ezen belül is elsősorban az intézmények adósságrendezésére, az európai uniós önrészek átvállalására és a felsőoktatási PPP-projektek - vagyis a köz- és magánszféra együttműködésében megvalósult beruházások - kiváltására.
Ismertetik továbbá azt a döntést, amely szerint a jövőre általános felvételi eljárásban majdan felvett állami ösztöndíjas hallgatók létszáma - felsőoktatási szakképzésben, továbbá alap-, egységes, osztatlan, mester-, valamint doktori képzésben - nem lehet kevesebb, mint a 2012-ben általános felvételi eljárásban felvett, államilag támogatott magyar állami ösztöndíjas hallgatók létszáma, azaz legalább 55 ezer.
Arról is döntés született, hogy a 2013-as általános felvételi eljárás lezárása után a létszámnövekedésből fakadó képzési többletköltséget (magyar állami ösztöndíj) annak pontos összege ismeretében a központi költségvetésből biztosítják.
A kormányhatározat rögzíti, hogy a 2013–2014-es tanévben magyar állami részösztöndíjas képzést nem hirdetnek meg. Döntött továbbá a kabinet arról is, hogy a köznevelés megfelelő számú és minőségű pedagógus-utánpótlása biztosítására a tanárképzésben részt vevő hallgatóknak létrejön a Klebelsberg Ösztöndíj, amelyről Balog Zoltán erőforrás-miniszternek március 1-jéig kell előterjesztést készítenie.
Határoztak emellett a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíja megalapításáról, amellyel kapcsolatban Balog Zoltánnak ugyancsak március 1-jéig az a feladata, hogy az élsportolókat támogató nemzeti sportösztöndíjrendszer részleteiről készítsen előterjesztést.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.