Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Megjelent a magyar felsőoktatás megújításáról szóló kormányhatározat, amely rögzíti, hogy nem lehet kevesebb 55...

Megjelent a magyar felsőoktatás megújításáról szóló kormányhatározat, amely rögzíti, hogy nem lehet kevesebb 55 ezernél azoknak a hallgatóknak száma, akiket 2013-ban vesznek fel állami ösztöndíjas képzésre.
A Magyar Közlönyben pénteken közzétett, Orbán Viktor miniszterelnök jegyezte határozat - amelynek több részletét a kabinet szerdai ülése szünetében Giró-Szász András kormányszóvivő ismertette - preambulummal kezdődik, amely kimondja: a kormány elkötelezett a magyar felsőoktatás minőségi megújítása mellett, és kiemelten fontosnak tartja, hogy "a magyar társadalom erőfeszítései eredményeképpen a felsőoktatásba bekerülő hallgatók megszerzett diplomájuk által igazolt tudásukat a magyar tudomány, kultúra, oktatás és gazdaság, a nemzet szellemi és anyagi gyarapodásának szolgálatába állítsák".
A dokumentum első pontja azt szögezi le, hogy a kabinet határozottan elutasítja a tandíjalapú felsőoktatás kialakítását, majd megállapítja, hogy a 2013-as költségvetés a tavaly meghatározott forrás mértékéhez képest jelentős többletpénzt biztosít a felsőoktatásnak, ezen belül is elsősorban az intézmények adósságrendezésére, az európai uniós önrészek átvállalására és a felsőoktatási PPP-projektek - vagyis a köz- és magánszféra együttműködésében megvalósult beruházások - kiváltására.
Ismertetik továbbá azt a döntést, amely szerint a jövőre általános felvételi eljárásban majdan felvett állami ösztöndíjas hallgatók létszáma - felsőoktatási szakképzésben, továbbá alap-, egységes, osztatlan, mester-, valamint doktori képzésben - nem lehet kevesebb, mint a 2012-ben általános felvételi eljárásban felvett, államilag támogatott magyar állami ösztöndíjas hallgatók létszáma, azaz legalább 55 ezer.
Arról is döntés született, hogy a 2013-as általános felvételi eljárás lezárása után a létszámnövekedésből fakadó képzési többletköltséget (magyar állami ösztöndíj) annak pontos összege ismeretében a központi költségvetésből biztosítják.
A kormányhatározat rögzíti, hogy a 2013–2014-es tanévben magyar állami részösztöndíjas képzést nem hirdetnek meg. Döntött továbbá a kabinet arról is, hogy a köznevelés megfelelő számú és minőségű pedagógus-utánpótlása biztosítására a tanárképzésben részt vevő hallgatóknak létrejön a Klebelsberg Ösztöndíj, amelyről Balog Zoltán erőforrás-miniszternek március 1-jéig kell előterjesztést készítenie.
Határoztak emellett a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíja megalapításáról, amellyel kapcsolatban Balog Zoltánnak ugyancsak március 1-jéig az a feladata, hogy az élsportolókat támogató nemzeti sportösztöndíjrendszer részleteiről készítsen előterjesztést.
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Volt olyan egyetemi fenntartású gimnázium, amely magyarból, matekból és szövegértésből országos szinten a top3-ban végzett.
Átrendeződött az élmezőny tavalyhoz képest.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.