Mozgalmat indítottak az ELTE bölcsészkarának hallgatói önkormányzatával elégedetlen hallgatók, „kiáltványukat” hétfő...
Mozgalmat indítottak az ELTE bölcsészkarának hallgatói önkormányzatával elégedetlen hallgatók, „kiáltványukat” hétfő reggel hozták nyilvánosságra blogjukon. A mozgalom tagjai - volt, jelenlegi és leendő HÖK-képviselők - vállalják, hogy minden fórum előtt kikérik a hallgatók véleményét, "véleményünket megalkuvás nélkül képviselni fogjuk a HÖK valamennyi szintjén, illetve az oktatókkal, egyetemi vezetőkkel és a kormányzattal szemben is", és ellenezni fognak minden olyan rendelkezést, amely a HÖK elnökének, elnökségének kezébe "túlzott hatalmat adna".
„Meg kell teremtenünk a HÖK működésének teljes nyilvánosságát, mert kizárólag így garantálható, hogy képviselőink valóban a választók akarata szerint dolgozzanak. Kezdeményezzük ezért, hogy a hallgatók minden hallgatói önkormányzati ülésről (küldöttgyűlés, elnökségi ülés, IK, SZHÉK ülések) előzetes tájékoztatást, a döntéshozatal során pedig felszólalási jogot kapjanak. Kezdeményezzük továbbá a zárt ülések lehetőségének megszüntetését. Fontosnak tartjuk a megszületett döntések és a gazdálkodási adatok nyilvános közzétételét, az elnökségtől független hallgatói média létrehozását” - írják.
A kiáltványban az áll, hogy a hallgatói önkormányzat tevékenységét méltatlannak tartják a bölcsészkarhoz, mert „nem volt képes ellensúlyozni a kormányzat értelmiség- és bölcsészellenes beszédmódját”. „Méltatlannak, mert vezetősége a képviselői munka során egy szélsőjobboldali párt érdekeitől korrumpálódott, mert listázta a hallgatókat és feljelentette az oktatókat, így megsértette a hallgatók emberi méltóságát és az oktatók oktatási szabadságát” – írják.
A hallgatók szerint súlyos felelősség terheli a HÖK több vezetőjét is, de hogy a helyzet idáig fajulhatott, abban szerepet játszottak a HÖK működésére vonatkozó szabályozás hiányosságai is.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
