A világ legszebb és legcsúfabb egyetemi kollégiumai
Szorgalmi és vizsgaidőszakban a lábukat sem kell kitenniük a kampuszról az angol és amerikai fiataloknak, legfeljebb...
TK
Az amerikai Sarah Lawrence College, az Egyesült Államok egyik legdrágább intézménye és kollégiuma
Wikipedia
Szorgalmi és vizsgaidőszakban a lábukat sem kell kitenniük a kampuszról az angol és amerikai fiataloknak, legfeljebb, csak ha úgy hozza a kedvük. Az egyetem területén mindent megtalálnak, amire szükségük lehet. A kollégiumi épületeket mindössze pár perc séta választja el az előadóktól és könyvtáraktól, és akkor sem kell messzire menniük, ha sportolni vagy szórakozni vágynak. A kampuszon színház, mozi, fitneszközpontok és sportpályák kínálatából válogathatnak, emellett a legkülönbözőbb szolgáltatások, köztük orvosi rendelők és üzletek állnak a rendelkezésükre - írja a Die Presse.
Persze a kényelemnek ára is van, ami forintban kifejezve éves szinten milliókra rúg, arról nem is beszélve, hogy az összezártság sem mindig olyan boldogító - bármikor fennáll a veszély, hogy lógás közben belebotlanak a legvérengzőbb professzorba. A világ legdrágább luxuskollégiumairól itt találtok képeket.
A szoros németeknél persze nem ez az oka annak, hogy nem alakultak ki kampuszok. A jelentősebb egyetemeket nagyvárosokban alapították, főépületeik a belvárosokban találhatók. Aligha épülhetett ki köréjük a városmagba ékelődve az angolszász intézményekre jellemző infrastruktúra. Így aztán a kollégiumoknak sincsenek akkora hagyományai.
Helyettük az egyetemisták sokszobás lakásokon osztoznak, Wohngemeinschaftokban, magyarul bérlőközösségekben élnek, ami ugyancsak jó tréning a konfliktuskezelő képesség fejlesztéséhez. Nem kis vitákhoz vezet, ha például egy tisztaságmániás csapatba bekerül egy rumlis lakótárs. Igaz, ennek kevés az esélye, mert a megüresedett helyekre komoly castingokat szerveznek, esetenként próbamosogatással. A Wohngemeinschaftok mellett természetesen a német egyetemeken is akad néhány kollégium, de négyzetméterre számolva az előbbiek bérleti díja sokszor kedvezőbb, mint az apró, spártai berendezésű koleszszobáké.
Lakbért és sok egyéb költséget megspórolnak az olasz egyetemisták: miután az állam semmilyen támogatást nem nyújt a felsőoktatásban tanulók számára, a fiatalokat nem feltétlen csak a családhoz fűződő eltéphetetlen kötelékek akadályozzák meg abban, hogy szüleiktől különköltözzenek. Sokan közülük anyagi okok miatt kénytelenek felnőtt fejjel is a "Hotel Mamma" vendégszeretetét élvezni.
Velük ellentétben az orosz egyetemisták többnyire kollégiumokban laknak, ahol ráadásul a nemkívánatos betolakodókra vadászó biztonsági őrök miatt még a folyosón is tanácsos maguknál hordani az ott tartózkodásra jogosító igazolványukat, ha nem akarnak felesleges konfliktusokba bonyolódni. Az állapotok valamelyest javultak az idők folyamán, Pravdával beüvegezett ablakokat például már nem látni, viszont a csótányok még mindig vígan grasszálnak a szobákban.
Az orosz diákszállókat is könnyen meg lehet különböztetni a kacsalábon forgó palotáktól, de igazán a kínai egyetemisták a megmondhatói, milyen az, mikor a tudásért meg kell szenvedni. Nagyon céltudatosnak kell annak lenni, aki az ő kollégiumi körülményeik között képes a tanulásra koncentrálni. A szobák emeletes ágyakkal felszerelt négy-nyolc személyes tömegszállások, villanyoltás este tizenegykor, WC a folyosón, zuhanyzó az épület aljában. Aki ezt kibírja, és még teljesíteni is tud, annak később a karrierjét illetően sem kell aggódnia, a legzűrösebb cégeknél is megállja majd a helyét.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.