Szorgalmi és vizsgaidőszakban a lábukat sem kell kitenniük a kampuszról az angol és amerikai fiataloknak, legfeljebb...
Szorgalmi és vizsgaidőszakban a lábukat sem kell kitenniük a kampuszról az angol és amerikai fiataloknak, legfeljebb, csak ha úgy hozza a kedvük. Az egyetem területén mindent megtalálnak, amire szükségük lehet. A kollégiumi épületeket mindössze pár perc séta választja el az előadóktól és könyvtáraktól, és akkor sem kell messzire menniük, ha sportolni vagy szórakozni vágynak. A kampuszon színház, mozi, fitneszközpontok és sportpályák kínálatából válogathatnak, emellett a legkülönbözőbb szolgáltatások, köztük orvosi rendelők és üzletek állnak a rendelkezésükre - írja a Die Presse.
Persze a kényelemnek ára is van, ami forintban kifejezve éves szinten milliókra rúg, arról nem is beszélve, hogy az összezártság sem mindig olyan boldogító - bármikor fennáll a veszély, hogy lógás közben belebotlanak a legvérengzőbb professzorba. A világ legdrágább luxuskollégiumairól itt találtok képeket.
A szoros németeknél persze nem ez az oka annak, hogy nem alakultak ki kampuszok. A jelentősebb egyetemeket nagyvárosokban alapították, főépületeik a belvárosokban találhatók. Aligha épülhetett ki köréjük a városmagba ékelődve az angolszász intézményekre jellemző infrastruktúra. Így aztán a kollégiumoknak sincsenek akkora hagyományai.
Helyettük az egyetemisták sokszobás lakásokon osztoznak, Wohngemeinschaftokban, magyarul bérlőközösségekben élnek, ami ugyancsak jó tréning a konfliktuskezelő képesség fejlesztéséhez. Nem kis vitákhoz vezet, ha például egy tisztaságmániás csapatba bekerül egy rumlis lakótárs. Igaz, ennek kevés az esélye, mert a megüresedett helyekre komoly castingokat szerveznek, esetenként próbamosogatással. A Wohngemeinschaftok mellett természetesen a német egyetemeken is akad néhány kollégium, de négyzetméterre számolva az előbbiek bérleti díja sokszor kedvezőbb, mint az apró, spártai berendezésű koleszszobáké.
Lakbért és sok egyéb költséget megspórolnak az olasz egyetemisták: miután az állam semmilyen támogatást nem nyújt a felsőoktatásban tanulók számára, a fiatalokat nem feltétlen csak a családhoz fűződő eltéphetetlen kötelékek akadályozzák meg abban, hogy szüleiktől különköltözzenek. Sokan közülük anyagi okok miatt kénytelenek felnőtt fejjel is a "Hotel Mamma" vendégszeretetét élvezni.
Velük ellentétben az orosz egyetemisták többnyire kollégiumokban laknak, ahol ráadásul a nemkívánatos betolakodókra vadászó biztonsági őrök miatt még a folyosón is tanácsos maguknál hordani az ott tartózkodásra jogosító igazolványukat, ha nem akarnak felesleges konfliktusokba bonyolódni. Az állapotok valamelyest javultak az idők folyamán, Pravdával beüvegezett ablakokat például már nem látni, viszont a csótányok még mindig vígan grasszálnak a szobákban.
Az orosz diákszállókat is könnyen meg lehet különböztetni a kacsalábon forgó palotáktól, de igazán a kínai egyetemisták a megmondhatói, milyen az, mikor a tudásért meg kell szenvedni. Nagyon céltudatosnak kell annak lenni, aki az ő kollégiumi körülményeik között képes a tanulásra koncentrálni. A szobák emeletes ágyakkal felszerelt négy-nyolc személyes tömegszállások, villanyoltás este tizenegykor, WC a folyosón, zuhanyzó az épület aljában. Aki ezt kibírja, és még teljesíteni is tud, annak később a karrierjét illetően sem kell aggódnia, a legzűrösebb cégeknél is megállja majd a helyét.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
