A világ legszebb és legcsúfabb egyetemi kollégiumai
Szorgalmi és vizsgaidőszakban a lábukat sem kell kitenniük a kampuszról az angol és amerikai fiataloknak, legfeljebb...
TK
Az amerikai Sarah Lawrence College, az Egyesült Államok egyik legdrágább intézménye és kollégiuma
Wikipedia
Szorgalmi és vizsgaidőszakban a lábukat sem kell kitenniük a kampuszról az angol és amerikai fiataloknak, legfeljebb, csak ha úgy hozza a kedvük. Az egyetem területén mindent megtalálnak, amire szükségük lehet. A kollégiumi épületeket mindössze pár perc séta választja el az előadóktól és könyvtáraktól, és akkor sem kell messzire menniük, ha sportolni vagy szórakozni vágynak. A kampuszon színház, mozi, fitneszközpontok és sportpályák kínálatából válogathatnak, emellett a legkülönbözőbb szolgáltatások, köztük orvosi rendelők és üzletek állnak a rendelkezésükre - írja a Die Presse.
Persze a kényelemnek ára is van, ami forintban kifejezve éves szinten milliókra rúg, arról nem is beszélve, hogy az összezártság sem mindig olyan boldogító - bármikor fennáll a veszély, hogy lógás közben belebotlanak a legvérengzőbb professzorba. A világ legdrágább luxuskollégiumairól itt találtok képeket.
A szoros németeknél persze nem ez az oka annak, hogy nem alakultak ki kampuszok. A jelentősebb egyetemeket nagyvárosokban alapították, főépületeik a belvárosokban találhatók. Aligha épülhetett ki köréjük a városmagba ékelődve az angolszász intézményekre jellemző infrastruktúra. Így aztán a kollégiumoknak sincsenek akkora hagyományai.
Helyettük az egyetemisták sokszobás lakásokon osztoznak, Wohngemeinschaftokban, magyarul bérlőközösségekben élnek, ami ugyancsak jó tréning a konfliktuskezelő képesség fejlesztéséhez. Nem kis vitákhoz vezet, ha például egy tisztaságmániás csapatba bekerül egy rumlis lakótárs. Igaz, ennek kevés az esélye, mert a megüresedett helyekre komoly castingokat szerveznek, esetenként próbamosogatással. A Wohngemeinschaftok mellett természetesen a német egyetemeken is akad néhány kollégium, de négyzetméterre számolva az előbbiek bérleti díja sokszor kedvezőbb, mint az apró, spártai berendezésű koleszszobáké.
Lakbért és sok egyéb költséget megspórolnak az olasz egyetemisták: miután az állam semmilyen támogatást nem nyújt a felsőoktatásban tanulók számára, a fiatalokat nem feltétlen csak a családhoz fűződő eltéphetetlen kötelékek akadályozzák meg abban, hogy szüleiktől különköltözzenek. Sokan közülük anyagi okok miatt kénytelenek felnőtt fejjel is a "Hotel Mamma" vendégszeretetét élvezni.
Velük ellentétben az orosz egyetemisták többnyire kollégiumokban laknak, ahol ráadásul a nemkívánatos betolakodókra vadászó biztonsági őrök miatt még a folyosón is tanácsos maguknál hordani az ott tartózkodásra jogosító igazolványukat, ha nem akarnak felesleges konfliktusokba bonyolódni. Az állapotok valamelyest javultak az idők folyamán, Pravdával beüvegezett ablakokat például már nem látni, viszont a csótányok még mindig vígan grasszálnak a szobákban.
Az orosz diákszállókat is könnyen meg lehet különböztetni a kacsalábon forgó palotáktól, de igazán a kínai egyetemisták a megmondhatói, milyen az, mikor a tudásért meg kell szenvedni. Nagyon céltudatosnak kell annak lenni, aki az ő kollégiumi körülményeik között képes a tanulásra koncentrálni. A szobák emeletes ágyakkal felszerelt négy-nyolc személyes tömegszállások, villanyoltás este tizenegykor, WC a folyosón, zuhanyzó az épület aljában. Aki ezt kibírja, és még teljesíteni is tud, annak később a karrierjét illetően sem kell aggódnia, a legzűrösebb cégeknél is megállja majd a helyét.
Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.
A napok óta tartó hőség miatt a Kora Gyermekkori Jóllétért Felelős Államtitkárság ajánlásokat küldött az ország valamennyi bölcsődéjének és óvodájának. Lannert Judit hangsúlyozta, hogy ezekben a napokban minden döntés középpontjában a gyermekek egészsége és jólléte álljon.
Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.
A következő tanévtől szinte teljesen betiltják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát a norvég általános iskolákban. A kormány szerint a cél az, hogy a gyerekek előbb elsajátítsák az alapvető készségeket, és csak később találkozzanak az AI-val.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot. A 2026-os felvételi eljárásban összesen 500 pontot szerezhettek.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra.
