Szorgalmi és vizsgaidőszakban a lábukat sem kell kitenniük a kampuszról az angol és amerikai fiataloknak, legfeljebb...
Szorgalmi és vizsgaidőszakban a lábukat sem kell kitenniük a kampuszról az angol és amerikai fiataloknak, legfeljebb, csak ha úgy hozza a kedvük. Az egyetem területén mindent megtalálnak, amire szükségük lehet. A kollégiumi épületeket mindössze pár perc séta választja el az előadóktól és könyvtáraktól, és akkor sem kell messzire menniük, ha sportolni vagy szórakozni vágynak. A kampuszon színház, mozi, fitneszközpontok és sportpályák kínálatából válogathatnak, emellett a legkülönbözőbb szolgáltatások, köztük orvosi rendelők és üzletek állnak a rendelkezésükre - írja a Die Presse.
Persze a kényelemnek ára is van, ami forintban kifejezve éves szinten milliókra rúg, arról nem is beszélve, hogy az összezártság sem mindig olyan boldogító - bármikor fennáll a veszély, hogy lógás közben belebotlanak a legvérengzőbb professzorba. A világ legdrágább luxuskollégiumairól itt találtok képeket.
A szoros németeknél persze nem ez az oka annak, hogy nem alakultak ki kampuszok. A jelentősebb egyetemeket nagyvárosokban alapították, főépületeik a belvárosokban találhatók. Aligha épülhetett ki köréjük a városmagba ékelődve az angolszász intézményekre jellemző infrastruktúra. Így aztán a kollégiumoknak sincsenek akkora hagyományai.
Helyettük az egyetemisták sokszobás lakásokon osztoznak, Wohngemeinschaftokban, magyarul bérlőközösségekben élnek, ami ugyancsak jó tréning a konfliktuskezelő képesség fejlesztéséhez. Nem kis vitákhoz vezet, ha például egy tisztaságmániás csapatba bekerül egy rumlis lakótárs. Igaz, ennek kevés az esélye, mert a megüresedett helyekre komoly castingokat szerveznek, esetenként próbamosogatással. A Wohngemeinschaftok mellett természetesen a német egyetemeken is akad néhány kollégium, de négyzetméterre számolva az előbbiek bérleti díja sokszor kedvezőbb, mint az apró, spártai berendezésű koleszszobáké.
Lakbért és sok egyéb költséget megspórolnak az olasz egyetemisták: miután az állam semmilyen támogatást nem nyújt a felsőoktatásban tanulók számára, a fiatalokat nem feltétlen csak a családhoz fűződő eltéphetetlen kötelékek akadályozzák meg abban, hogy szüleiktől különköltözzenek. Sokan közülük anyagi okok miatt kénytelenek felnőtt fejjel is a "Hotel Mamma" vendégszeretetét élvezni.
Velük ellentétben az orosz egyetemisták többnyire kollégiumokban laknak, ahol ráadásul a nemkívánatos betolakodókra vadászó biztonsági őrök miatt még a folyosón is tanácsos maguknál hordani az ott tartózkodásra jogosító igazolványukat, ha nem akarnak felesleges konfliktusokba bonyolódni. Az állapotok valamelyest javultak az idők folyamán, Pravdával beüvegezett ablakokat például már nem látni, viszont a csótányok még mindig vígan grasszálnak a szobákban.
Az orosz diákszállókat is könnyen meg lehet különböztetni a kacsalábon forgó palotáktól, de igazán a kínai egyetemisták a megmondhatói, milyen az, mikor a tudásért meg kell szenvedni. Nagyon céltudatosnak kell annak lenni, aki az ő kollégiumi körülményeik között képes a tanulásra koncentrálni. A szobák emeletes ágyakkal felszerelt négy-nyolc személyes tömegszállások, villanyoltás este tizenegykor, WC a folyosón, zuhanyzó az épület aljában. Aki ezt kibírja, és még teljesíteni is tud, annak később a karrierjét illetően sem kell aggódnia, a legzűrösebb cégeknél is megállja majd a helyét.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
