Kereszttűzben a legjobb egyetemek rangsora: mire jó a lista, és mire nem?

A különböző egyetemi rangsorokat világszerte óriási érdeklődés követi.

  • Eduline

A különböző egyetemi rangsorokat világszerte óriási érdeklődés követi. „A módszertanról és a kialakult sorrendekről vita folyik a különböző blogokon és közösségi oldalakon, azonban kétségtelen, hogy mindenki figyelemmel kíséri a legújabb toplistákat” – írja Phil Baty a University World News portálon megjelent cikkében.

A THE legfrissebb, 2011-es rangsora - a diákoknak vagy az egyetemeknek szól?
tiimeshighereducation.co.uk

Az egyik legnevesebb rangsort, a THE-listát összállító Times Higher Education című lap szerkesztője szerint ezt bizonyítja, hogy a 2011-es világranglista közzétételét követő 24 órában több mint kétmillió látogatójuk volt – egy hónap alatt pedig mintegy 10 millióan voltak kíváncsiak a listára. A THE-rangsorról szóló összefoglalónkat itt olvashatod.

Phil Baty szerint a rangsorok nemcsak a pályaválasztás előtt álló diákoknak szólnak, hanem segíthetnek az egyetemi karoknak, hogy új partneri viszonyokat alakítsanak ki a kutatás területén, emellett módosíthatják az intézményvezetési, sőt az oktatáspolitikai stratégiákat is.

„A rangsorok tökéletes visszajelzést adnak a felsőoktatási intézmények nemzetközi versenyéről, így hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az egyetemek a lehető legjobban működjenek” – idézi Baty Ben Wildavsky oktatási szakértőt.

A listavezető intézmények kétségtelenül hatalmas hírnévre és elismerésre tesznek szert évről évre, ez pedig számtalan előnnyel jár: nő a népszerűségük a felvételizők körében, meg tudják tartani a legjobb üzleti és tudományos partnereket, és bőkezű támogatókra is számíthatnak – véli Phil Baty.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.