A különböző egyetemi rangsorokat világszerte óriási érdeklődés követi.
A különböző egyetemi rangsorokat világszerte óriási érdeklődés követi. „A módszertanról és a kialakult sorrendekről vita folyik a különböző blogokon és közösségi oldalakon, azonban kétségtelen, hogy mindenki figyelemmel kíséri a legújabb toplistákat” – írja Phil Baty a University World News portálon megjelent cikkében.
Az egyik legnevesebb rangsort, a THE-listát összállító Times Higher Education című lap szerkesztője szerint ezt bizonyítja, hogy a 2011-es világranglista közzétételét követő 24 órában több mint kétmillió látogatójuk volt – egy hónap alatt pedig mintegy 10 millióan voltak kíváncsiak a listára. A THE-rangsorról szóló összefoglalónkat itt olvashatod.
Phil Baty szerint a rangsorok nemcsak a pályaválasztás előtt álló diákoknak szólnak, hanem segíthetnek az egyetemi karoknak, hogy új partneri viszonyokat alakítsanak ki a kutatás területén, emellett módosíthatják az intézményvezetési, sőt az oktatáspolitikai stratégiákat is.
„A rangsorok tökéletes visszajelzést adnak a felsőoktatási intézmények nemzetközi versenyéről, így hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az egyetemek a lehető legjobban működjenek” – idézi Baty Ben Wildavsky oktatási szakértőt.
A listavezető intézmények kétségtelenül hatalmas hírnévre és elismerésre tesznek szert évről évre, ez pedig számtalan előnnyel jár: nő a népszerűségük a felvételizők körében, meg tudják tartani a legjobb üzleti és tudományos partnereket, és bőkezű támogatókra is számíthatnak – véli Phil Baty.
A ponthatárok kihirdetése után minden évben sokan szembesülnek azzal, hogy hajszálon múlt a felvételük. Van, aki két-három ponttal, mások mindössze egyetlen ponttal maradnak le a kiszemelt szakról. Ilyenkor szinte azonnal felmerül a kérdés: lehet fellebbezni? Kérhető a pontszám újraszámítása? Módosulhat még a besorolási döntés?
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
