Kereszttűzben a legjobb egyetemek rangsora: mire jó a lista, és mire nem?

A különböző egyetemi rangsorokat világszerte óriási érdeklődés követi.

  • Eduline

A különböző egyetemi rangsorokat világszerte óriási érdeklődés követi. „A módszertanról és a kialakult sorrendekről vita folyik a különböző blogokon és közösségi oldalakon, azonban kétségtelen, hogy mindenki figyelemmel kíséri a legújabb toplistákat” – írja Phil Baty a University World News portálon megjelent cikkében.

A THE legfrissebb, 2011-es rangsora - a diákoknak vagy az egyetemeknek szól?
tiimeshighereducation.co.uk

Az egyik legnevesebb rangsort, a THE-listát összállító Times Higher Education című lap szerkesztője szerint ezt bizonyítja, hogy a 2011-es világranglista közzétételét követő 24 órában több mint kétmillió látogatójuk volt – egy hónap alatt pedig mintegy 10 millióan voltak kíváncsiak a listára. A THE-rangsorról szóló összefoglalónkat itt olvashatod.

Phil Baty szerint a rangsorok nemcsak a pályaválasztás előtt álló diákoknak szólnak, hanem segíthetnek az egyetemi karoknak, hogy új partneri viszonyokat alakítsanak ki a kutatás területén, emellett módosíthatják az intézményvezetési, sőt az oktatáspolitikai stratégiákat is.

„A rangsorok tökéletes visszajelzést adnak a felsőoktatási intézmények nemzetközi versenyéről, így hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az egyetemek a lehető legjobban működjenek” – idézi Baty Ben Wildavsky oktatási szakértőt.

A listavezető intézmények kétségtelenül hatalmas hírnévre és elismerésre tesznek szert évről évre, ez pedig számtalan előnnyel jár: nő a népszerűségük a felvételizők körében, meg tudják tartani a legjobb üzleti és tudományos partnereket, és bőkezű támogatókra is számíthatnak – véli Phil Baty.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.