Ki kap a HÖK-ös pénzből? Beperelte egy diák az ELTE-t

Hiányosságok és pontatlanságok miatt utasította el a Pesti Központi Kerületi Bíróság annak az ELTE-s diáknak a...

  • MTI
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Hiányosságok és pontatlanságok miatt utasította el a Pesti Központi Kerületi Bíróság annak az ELTE-s diáknak a keresetlevelét, aki azt próbálta kideríteni, ki részesül a hallgatói önkormányzat havi csaknem 800 ezer forintos jutalomkeretéből - ismerteti a pénteki Magyar Nemzet.

A napilap cikke szerint a tanuló azért indított pert az Eötvös Loránd Tudományegyetem ellen, mert az intézmény vezetősége nem reagált érdemben a közérdekű adatigénylésre. Ebben a diák azt szerette volna megtudni: ki kap abból a 771 782 forintos jutalomkeretből, amelyet az egyetem hallgatói önkormányzata havonta oszt ki elnökének döntése alapján. A lap úgy tudja, hogy a keresetlevelet egyebek között azért utasították el, mert hiányos volt, a felperes nem fogalmazta meg egyértelműen, milyen közérdekű adatot kér, illetve bizonyítékokat sem csatolt a kérelemhez.

Az egyetemet előzőleg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is felszólította az adatok kiadására. A hatóság szerint a hallgatói önkormányzat költségvetése, zárszámadása, valamit a kifizetések összege közérdekű adatnak minősül, így hiánytalanul az adatigénylő rendelkezésére kellett volna bocsátani.

Rónay Zoltán, az ELTE főtitkára a Magyar Nemzetnek úgy érvelt, hogy a NAIH felszólítása téves jogértelmezésen alapul, és törvénysértést még a hatóság felszólítására sem kívántak elkövetni. Mivel a személyes adatok megóvása törvényi kötelezettségük, törvénysértés nélkül nem volna módjuk az adatkérés teljesítésére - közölte. Hozzátette: mindazokat az adatokat továbbították a kérelmezőnek, amelyek a személyes adatok sérelme nélkül kiadhatók voltak - olvasható a Magyar Nemzetben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.