Ki kap a HÖK-ös pénzből? Beperelte egy diák az ELTE-t

Hiányosságok és pontatlanságok miatt utasította el a Pesti Központi Kerületi Bíróság annak az ELTE-s diáknak a...

  • MTI
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Hiányosságok és pontatlanságok miatt utasította el a Pesti Központi Kerületi Bíróság annak az ELTE-s diáknak a keresetlevelét, aki azt próbálta kideríteni, ki részesül a hallgatói önkormányzat havi csaknem 800 ezer forintos jutalomkeretéből - ismerteti a pénteki Magyar Nemzet.

A napilap cikke szerint a tanuló azért indított pert az Eötvös Loránd Tudományegyetem ellen, mert az intézmény vezetősége nem reagált érdemben a közérdekű adatigénylésre. Ebben a diák azt szerette volna megtudni: ki kap abból a 771 782 forintos jutalomkeretből, amelyet az egyetem hallgatói önkormányzata havonta oszt ki elnökének döntése alapján. A lap úgy tudja, hogy a keresetlevelet egyebek között azért utasították el, mert hiányos volt, a felperes nem fogalmazta meg egyértelműen, milyen közérdekű adatot kér, illetve bizonyítékokat sem csatolt a kérelemhez.

Az egyetemet előzőleg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is felszólította az adatok kiadására. A hatóság szerint a hallgatói önkormányzat költségvetése, zárszámadása, valamit a kifizetések összege közérdekű adatnak minősül, így hiánytalanul az adatigénylő rendelkezésére kellett volna bocsátani.

Rónay Zoltán, az ELTE főtitkára a Magyar Nemzetnek úgy érvelt, hogy a NAIH felszólítása téves jogértelmezésen alapul, és törvénysértést még a hatóság felszólítására sem kívántak elkövetni. Mivel a személyes adatok megóvása törvényi kötelezettségük, törvénysértés nélkül nem volna módjuk az adatkérés teljesítésére - közölte. Hozzátette: mindazokat az adatokat továbbították a kérelmezőnek, amelyek a személyes adatok sérelme nélkül kiadhatók voltak - olvasható a Magyar Nemzetben.

Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.