Nem fog összeomlani a magyar felsőoktatás, az állam egyelőre nem vonul ki belőle, az itt végzett munka pedig az...
Nem fog összeomlani a magyar felsőoktatás, az állam egyelőre nem vonul ki belőle, az itt végzett munka pedig az országnak létszükséglete - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pénteken Budapesten sajtótájékoztatón az MTI kérdésére.
A Népszabadság pénteki számában megjelent írás szerint a felsőoktatási törvény módosítása - amelyben az önfinanszírozó felsőoktatásnak nevezett modellt fektették le – 27 milliárd forintot vonna ki a területről.
Az államtitkár úgy fogalmazott: a pénteki sajtóban az erre vonatkozó kijelentések "részei annak a szokásos forgatókönyvnek, amikor előszeretettel festenek ördögöt a falra". Hozzátette: ismert ugyanakkor az a tény, hogy a kormány az egész felsőoktatási rendszert úgy akarja átalakítani, hogy az önfinanszírozó, önmagát eltartó és magas színvonalú legyen, és "kétségtelen, hogy a költségvetési források csökkennek a felsőoktatásban".
Hoffmann Rózsa felhívta a figyelmet arra: sok országban működik az, hogy a gazdasági élet szereplői és a felsőoktatásban résztvevők pénzéből működtetik ezt a rendszert. Hangsúlyozta, a Diákhitel 2. intézménye "nagyon komoly állami támogatással működik, tehát már csak ezért sem vonul és vonulhat ki az állam és a költségvetés a felsőoktatásból", mert ennek a pénzügyi konstrukciónak a kedvező kamata és a piaci kamata közötti különbséget az állam magára vállalta, és ez is az állami támogatás része.
Az oktatási államtitkár kiemelte, a felsőoktatást illetően "megfontolt, mérlegelő és számításokon alapuló döntéshozatalról van szó, ami eltart egy ideig". Megjegyezte, eddig is ismert volt már a Széll Kálmán-terv, valamint a nyáron benyújtott költségvetési törvény tervezete, ami érinti a felsőoktatást is.
Mint mondta, a kormánynak az a szándéka, hogy támogatja a műszaki és természettudományos képzéseket, az orvostudományi képzés hallgatói keretszámait sem áll szándékában csökkenteni, de "nagyon sok képzésből ki fog vonulni".
Hoffmann Rózsa szólt arról is, hogy a következő tanév hallgatói keretszámait illetően még nincs döntés, s arról évek óta a kormány határoz. A javaslat erre vonatkozóan ugyanakkor elkészült a Felsőoktatási Tervezési Tanács javaslatai alapján, mégpedig úgy, hogy figyelembe vették a munkaerőpiac igényeit - fűzte hozzá.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
