Középiskolai felvételi 2027: ekkor lesznek a nyílt napok budapesti középiskolákban
Októbertől november közepéig tartja a legtöbb budapesti középiskolai a nyílt napjait. Mutatjuk intézményenként a dátumokat.
Nem fog összeomlani a magyar felsőoktatás, az állam egyelőre nem vonul ki belőle, az itt végzett munka pedig az...

Nem fog összeomlani a magyar felsőoktatás, az állam egyelőre nem vonul ki belőle, az itt végzett munka pedig az országnak létszükséglete - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pénteken Budapesten sajtótájékoztatón az MTI kérdésére.
A Népszabadság pénteki számában megjelent írás szerint a felsőoktatási törvény módosítása - amelyben az önfinanszírozó felsőoktatásnak nevezett modellt fektették le – 27 milliárd forintot vonna ki a területről.
Az államtitkár úgy fogalmazott: a pénteki sajtóban az erre vonatkozó kijelentések "részei annak a szokásos forgatókönyvnek, amikor előszeretettel festenek ördögöt a falra". Hozzátette: ismert ugyanakkor az a tény, hogy a kormány az egész felsőoktatási rendszert úgy akarja átalakítani, hogy az önfinanszírozó, önmagát eltartó és magas színvonalú legyen, és "kétségtelen, hogy a költségvetési források csökkennek a felsőoktatásban".
Hoffmann Rózsa felhívta a figyelmet arra: sok országban működik az, hogy a gazdasági élet szereplői és a felsőoktatásban résztvevők pénzéből működtetik ezt a rendszert. Hangsúlyozta, a Diákhitel 2. intézménye "nagyon komoly állami támogatással működik, tehát már csak ezért sem vonul és vonulhat ki az állam és a költségvetés a felsőoktatásból", mert ennek a pénzügyi konstrukciónak a kedvező kamata és a piaci kamata közötti különbséget az állam magára vállalta, és ez is az állami támogatás része.
Az oktatási államtitkár kiemelte, a felsőoktatást illetően "megfontolt, mérlegelő és számításokon alapuló döntéshozatalról van szó, ami eltart egy ideig". Megjegyezte, eddig is ismert volt már a Széll Kálmán-terv, valamint a nyáron benyújtott költségvetési törvény tervezete, ami érinti a felsőoktatást is.
Mint mondta, a kormánynak az a szándéka, hogy támogatja a műszaki és természettudományos képzéseket, az orvostudományi képzés hallgatói keretszámait sem áll szándékában csökkenteni, de "nagyon sok képzésből ki fog vonulni".
Hoffmann Rózsa szólt arról is, hogy a következő tanév hallgatói keretszámait illetően még nincs döntés, s arról évek óta a kormány határoz. A javaslat erre vonatkozóan ugyanakkor elkészült a Felsőoktatási Tervezési Tanács javaslatai alapján, mégpedig úgy, hogy figyelembe vették a munkaerőpiac igényeit - fűzte hozzá.
Októbertől november közepéig tartja a legtöbb budapesti középiskolai a nyílt napjait. Mutatjuk intézményenként a dátumokat.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bizonyos térségekben elkerülhetetlenné válhatnak az iskola-összevonások és -bezárások, de az átalakítás nem járhat együtt forráskivonással. A kevesebb gyerek lehetőséget teremthetne kisebb osztályokra és jobb oktatási feltételekre is.
Akár az érettségi is megszűnhetne a Civil Közoktatási Platform (CKP) új oktatási reformjavaslata szerint. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag az osztályozástól a NAT-on át az iskolarendszerig szinte mindent újragondolna, és jelentősen visszaszorítaná az iskolai szelekciót.
Hogyan építette le túlközpontosított oktatásirányítás az iskolákat az elmúlt évtizedben, kié az iskola, és lehet-e gyermekközpontú egy centralizált oktatási rendszer? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Radó Péter oktatáskutató Pedagógusok Szakszervezete által szervezett konferencián.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
Hat-és nyolcosztályos gimnáziumok helyett 10 vagy 12 évfolyamos iskola – többek között ez is szerepel a Civil Közoktatási Platform (CKP) oktatási reformcsomagjában, így a diákoknak nem kellene középiskolába felvételizniük vagy 13-14 évesen dönteniük, hogy milyen szakmát szeretnének tanulni.
A Nemzeti Pedagógus Kar leköszönő elnöke a közelgő nyugdíjazásával és családi okokkal is indokolta távozását. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer átalakítása miatt intenzív időszak vár a szervezetre, ő pedig már nem érzi magában ehhez a szükséges energiát.