Tárgyalások kezdődnek az elkövetkező hetekben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és az oktatási államtitkárság között a hallgatói szervezet Jövőkép programjáról - hangzott el azon a szerdai budapesti sajtótájékoztatón, amelyen Gulyás Tibor, HÖOK elnök átadta összegzésüket Palkovics László oktatási államtitkárnak. A hallgatók első helyen az ösztöndíjak rendezését várják a kabinettől, s érdemi eredményeket szeretnének már szeptemberre.
Gulyás Tibor felidézte: a HÖOK által április 28-án meghirdetett Jövőkép program egy hallgatói konzultációs sorozat volt, amelynek keretében 21 magyarországi, 3 külföldi és 2 külhoni állomáson gyűjtötték össze a hallgatók észrevételeit. A fórumokon összesen 163 problémát rögzítettek, ezekből 17+1-et gyűjtöttek össze a most átadott kiadványban - jelezte.
Értékelése szerint a hallgatók jól látják a felsőoktatás gyengeségeit, és azokat a területeket, amelyeket fejleszteni szükséges. A tapasztalatok alapján ugyanakkor cáfolta, hogy a hallgatók ne bírnának jövőképpel, mindenhol világos célokat, irányokat fogalmaztak meg.
Szinte mindenhol első helyen az ösztöndíjak kerültek napirendre - mondta a hallgatói szervezet elnöke, aki úgy látja, elég nagy az általános elégedetlenség ezen a területen. Második helyen a kollégiumokat említette, a hallgatók nemcsak a vonatkozó stratégia végrehajtását várják, hanem egy olyan felülvizsgálatot, amely megfelelően összegzi az igényeket. Megjegyezte: a fővárosban az olimpiai pályázat visszavonásával még határozottabb fejlesztéseket lehetne elindítani. Gulyás Tibor kitért arra is, hogy a "jóléti" felvetések mellett előkerült szinte minden állomáson az oktatói felelősség, a hallgatók komoly kritikákat fogalmaztak meg az oktatói kötelezettségek, feladatok ellátását illetően, és hiányolták azt a fajta mentori, támogatói jelenlétet, ami fontos lenne előrehaladásuk szempontjából. Hozzátette: az oktatók esetében sűrűn tapasztalható, hogy valamilyen más kötelezettségekre hivatkozva nem látják el megfelelő minőségben feladataikat.
Nagy a felháborodás az alacsony ösztöndíjak miatt, a hallgatók valóban cinikusan vagy csalódottan állnak a kérdéshez. Az egyetemisták többsége egyáltalán nincs elájulva az ösztöndíjaktól - egyetemistákat kérdeztünk, ők mekkora ösztöndíjból gazdálkodtak az elmúlt hónapokban
Szólt a tehetséggondozásról, a tudományos életpálya lehetőségéről is, s azt mondta, azt tapasztalták, hogy a hallgatók rendkívül elkötelezettek lennének a tudományos munka iránt, de sok bennük a kétség, nem látják az életutat, életpályát, amire ráléphetnének. Szerinte a szakkollégiumok területén fontos lenne, hogy az állam intézményesen, rendszerszinten adjon támogatást.
Palkovics László elmondta: a hallgatók képviselőivel 2014 óta intenzív az együttműködés. A felsőoktatási stratégiában több olyan, különböző ügyet fogalmaztak meg, ami a hallgatóktól származik. Az oktatási államtitkár úgy látta, hogy nagyon sok minden történt, elkezdődött az ösztöndíjak rendezése, s a doktoranduszoknál 40, illetve 80 százalékkal nőttek a juttatások. A további emelést firtató felvetésre jelezte: tárgyalni fognak arról, milyen lehetőségek vannak a 2018-as költségvetésben. A tehetséggondozás területén az egyetemek négymilliárdot költenek a hallgatók kutatásainak támogatására. A kollégiumfejlesztések is zajlanak, jelen pillanatban közel 20 milliárd forintos kerettel. Utalt a kormány 200 milliárdos kollégiumfejlesztési stratégiájára, és jelezte: igyekeznek minden területen a források által lehetővé tett sebességgel haladni. Hozzátette: bízik benne, hogy a HÖOK-kal az EFOTT után tárgyalóasztalhoz tudnak ülni, és már szeptemberre javaslatokat tudnak megfogalmazni. Jelezte: a kiadvány tartalmát részletesen tanulmányozzák.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
