Friss: mégis emelhetik az ösztöndíjakat jövőre?

Tárgyalások kezdődnek az elkövetkező hetekben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és az oktatási államtitkárság között a hallgatói szervezet Jövőkép programjáról - hangzott el azon a szerdai budapesti sajtótájékoztatón, amelyen Gulyás Tibor, HÖOK elnök átadta összegzésüket Palkovics László oktatási államtitkárnak. A hallgatók első helyen az ösztöndíjak rendezését várják a kabinettől, s érdemi eredményeket szeretnének már szeptemberre.

  • MTI
Shutterstock

Gulyás Tibor felidézte: a HÖOK által április 28-án meghirdetett Jövőkép program egy hallgatói konzultációs sorozat volt, amelynek keretében 21 magyarországi, 3 külföldi és 2 külhoni állomáson gyűjtötték össze a hallgatók észrevételeit. A fórumokon összesen 163 problémát rögzítettek, ezekből 17+1-et gyűjtöttek össze a most átadott kiadványban - jelezte.

Értékelése szerint a hallgatók jól látják a felsőoktatás gyengeségeit, és azokat a területeket, amelyeket fejleszteni szükséges. A tapasztalatok alapján ugyanakkor cáfolta, hogy a hallgatók ne bírnának jövőképpel, mindenhol világos célokat, irányokat fogalmaztak meg.

Szinte mindenhol első helyen az ösztöndíjak kerültek napirendre - mondta a hallgatói szervezet elnöke, aki úgy látja, elég nagy az általános elégedetlenség ezen a területen. Második helyen a kollégiumokat említette, a hallgatók nemcsak a vonatkozó stratégia végrehajtását várják, hanem egy olyan felülvizsgálatot, amely megfelelően összegzi az igényeket. Megjegyezte: a fővárosban az olimpiai pályázat visszavonásával még határozottabb fejlesztéseket lehetne elindítani. Gulyás Tibor kitért arra is, hogy a "jóléti" felvetések mellett előkerült szinte minden állomáson az oktatói felelősség, a hallgatók komoly kritikákat fogalmaztak meg az oktatói kötelezettségek, feladatok ellátását illetően, és hiányolták azt a fajta mentori, támogatói jelenlétet, ami fontos lenne előrehaladásuk szempontjából. Hozzátette: az oktatók esetében sűrűn tapasztalható, hogy valamilyen más kötelezettségekre hivatkozva nem látják el megfelelő minőségben feladataikat.

Szerintem most is maximum 6600 forintot kapok - nagyon alacsonyak az ösztöndíjak

Nagy a felháborodás az alacsony ösztöndíjak miatt, a hallgatók valóban cinikusan vagy csalódottan állnak a kérdéshez. Az egyetemisták többsége egyáltalán nincs elájulva az ösztöndíjaktól - egyetemistákat kérdeztünk, ők mekkora ösztöndíjból gazdálkodtak az elmúlt hónapokban Az előző két félévben kaptam tanulmányi ösztöndíjat. Más fajtát nem, de tanulmányit igen.

Szólt a tehetséggondozásról, a tudományos életpálya lehetőségéről is, s azt mondta, azt tapasztalták, hogy a hallgatók rendkívül elkötelezettek lennének a tudományos munka iránt, de sok bennük a kétség, nem látják az életutat, életpályát, amire ráléphetnének. Szerinte a szakkollégiumok területén fontos lenne, hogy az állam intézményesen, rendszerszinten adjon támogatást.

Palkovics László elmondta: a hallgatók képviselőivel 2014 óta intenzív az együttműködés. A felsőoktatási stratégiában több olyan, különböző ügyet fogalmaztak meg, ami a hallgatóktól származik. Az oktatási államtitkár úgy látta, hogy nagyon sok minden történt, elkezdődött az ösztöndíjak rendezése, s a doktoranduszoknál 40, illetve 80 százalékkal nőttek a juttatások. A további emelést firtató felvetésre jelezte: tárgyalni fognak arról, milyen lehetőségek vannak a 2018-as költségvetésben. A tehetséggondozás területén az egyetemek négymilliárdot költenek a hallgatók kutatásainak támogatására. A kollégiumfejlesztések is zajlanak, jelen pillanatban közel 20 milliárd forintos kerettel. Utalt a kormány 200 milliárdos kollégiumfejlesztési stratégiájára, és jelezte: igyekeznek minden területen a források által lehetővé tett sebességgel haladni. Hozzátette: bízik benne, hogy a HÖOK-kal az EFOTT után tárgyalóasztalhoz tudnak ülni, és már szeptemberre javaslatokat tudnak megfogalmazni. Jelezte: a kiadvány tartalmát részletesen tanulmányozzák.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu