Figyelem: változik a doktori képzés

A doktori képzés kétéves képzési szakaszból és kétéves doktorjelölti szakaszból állna, és emelkedhet a doktori ösztöndíj összege.

  • eduline/mti
Fülöp Máté

A kabinet által még nem tárgyalt, október 1-jéig véleményezhető javaslat szerint komplex vizsga után lehetne a doktorjelölti jogviszonyba felvételt nyerni. Nincs megállás: így alakítanák át a felsőoktatási törvényt

A doktorjelölti jogviszony megszűnne a fokozatszerzési eljárás lezárásával, illetve akkor is, ha a doktorjelölt a jogviszony létesítésének napjától számított három éven belül nem nyújtotta be a doktori értekezését. Ezt az időt maximum egy évvel lehetne meghosszabbítani, de akkor is csak különösen nyomós indokkal.

Változhat az ösztöndíj mértéke is

A képzési idő mellett módosulhat a doktori ösztöndíj mértéke is. A valamivel több mint 100 ezer forintos havi ösztöndíjat az első két évre vonatkozóan 50 százalékkal, a következő kettőben az eredeti összeg kétszeresére emelnék. Várhatóan jövőre emelnék az egyetemi oktatók bérét is

Rögzítenék, hogy a doktori képzésben részt vevők egy főre meghatározott támogatása a képzés első négy félévében 1,8 millió forint lenne évente, a fokozatszerzési eljárás támogatott ideje alatt 2,4 millió forint, míg a doktori képzés során sikeres fokozatszerzés esetén egyszeri 400 ezer forint.

A felsőoktatási intézménynek folyósított képzési támogatás összegét a fokozatszerzési eljárás idejére nyújtott támogatás összegének felével csökkenthetnék, ha a doktorjelölt nem szerez fokozatot.

A változtatásokat, ha ebben a formában elfogadják, a 2016/2017. tanév első félévében doktorandusz jogviszonyt létesítő hallgatókra kell alkalmazni.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.