Figyelem: változik a doktori képzés

A doktori képzés kétéves képzési szakaszból és kétéves doktorjelölti szakaszból állna, és emelkedhet a doktori ösztöndíj összege.

  • eduline/mti
Fülöp Máté

A kabinet által még nem tárgyalt, október 1-jéig véleményezhető javaslat szerint komplex vizsga után lehetne a doktorjelölti jogviszonyba felvételt nyerni. Nincs megállás: így alakítanák át a felsőoktatási törvényt

A doktorjelölti jogviszony megszűnne a fokozatszerzési eljárás lezárásával, illetve akkor is, ha a doktorjelölt a jogviszony létesítésének napjától számított három éven belül nem nyújtotta be a doktori értekezését. Ezt az időt maximum egy évvel lehetne meghosszabbítani, de akkor is csak különösen nyomós indokkal.

Változhat az ösztöndíj mértéke is

A képzési idő mellett módosulhat a doktori ösztöndíj mértéke is. A valamivel több mint 100 ezer forintos havi ösztöndíjat az első két évre vonatkozóan 50 százalékkal, a következő kettőben az eredeti összeg kétszeresére emelnék. Várhatóan jövőre emelnék az egyetemi oktatók bérét is

Rögzítenék, hogy a doktori képzésben részt vevők egy főre meghatározott támogatása a képzés első négy félévében 1,8 millió forint lenne évente, a fokozatszerzési eljárás támogatott ideje alatt 2,4 millió forint, míg a doktori képzés során sikeres fokozatszerzés esetén egyszeri 400 ezer forint.

A felsőoktatási intézménynek folyósított képzési támogatás összegét a fokozatszerzési eljárás idejére nyújtott támogatás összegének felével csökkenthetnék, ha a doktorjelölt nem szerez fokozatot.

A változtatásokat, ha ebben a formában elfogadják, a 2016/2017. tanév első félévében doktorandusz jogviszonyt létesítő hallgatókra kell alkalmazni.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.