Több száz dolgozót kell elküldeni a legnagyobb budapesti és vidéki egyetemekről az új nyugdíjazási szabályok miatt. Míg a technikai dolgozóknak, a könyvtárosoknak, az adminisztrátoroknak nincs választási lehetőségük, az idős oktatóknak április végéig kell választaniuk a nyugdíj és a fizetés közül. Több rektor szerint "katasztrofális helyzet" alakulhat ki az oktatásban.
Nyugdíj vagy fizetés: az ország összes – nyugdíj mellett dolgozó – egyetemi és főiskolai oktatójának el kell döntenie április 30-ig, a kettő közül melyiket választja. A kormány tavalyi döntése alapján július elsejétől megszűnik a kettős juttatás a közszférában, vagyis azok, akik július után is dolgozni szeretnének, nem kapnak nyugdíjat, míg azok, akik a nyugdíjat választják, nem dolgozhatnak tovább.
Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a rendelkezés komoly problémákat okozhat a felsőoktatásban, „ha nyugdíjba mennek azok, akik eddig szakértői voltak egy-egy területnek, bizonyos tantárgyakat egész egyszerűen nem oktatnak majd az egyetemek és főiskolák” – mondta.
Nem ez az egyetlen intézkedés, amely fejtörést okoz a rektoroknak. A kényszernyugdíjazás - azoknak a közalkalmazottaknak, akik a 62. évet betöltötték, és a szolgálati időt megszerezték, nyugdíjba kell menniük – az oktatókra ugyan nem vonatkozik, az egyetemek és főiskolák technikai munkatársaira, a tanulmányi hivatalok és tanszéki könyvtárak dolgozóira, valamint az adminisztratív munkát végzőkre igen.
Szegedi Tudományegyetem: 200 oktatónak kell döntenie
A Szegedi Tudományegyetemen körülbelül 200 oktatónak kell választania a bér és a nyugdíj közül. „Már többen jelezték, hogy elmennének” – mondta az eduline-nak Szabó Gábor rektor, aki szerint az idősebb oktatók elvesztése nagy problémát jelenthet, bizonyos területeken ugyanis egy teljes korosztály hiányzik – pont azok, akik a nyugdíjas korú tanároktól átvehetnék a feladatokat, sőt idegen nyelvű képzések is megszűnhetnek. „A doktori iskolák vezető professzorainak tapasztalatát, tudását nagyon nehezen lehetne pótolni, ráadásul jóval több feladat hárulna azokra, akik az állásukban maradnak” – tette hozzá.
További 200 egyetemi közalkalmazottat a kényszernyugdíjazás érint – őket az új szabályok miatt biztosan el kell küldeni. „Bizonyos területeken ez komoly működési zavarokhoz vezethet, a távozók helyére ugyanis nem vehetünk fel új embert” – mondta Szabó Gábor. A rektor szerint a speciális végzettséget igénylő munkaköröket átszervezéssel sem tudják majd betölteni, így szolgáltatások szűnhetnek meg az intézményben. „Egyedi esetekben lehetőség van rendkívüli elbírálásra, de egyelőre nem tudjuk, hogy a döntést mi alapján hozzák majd meg. Fontos lenne, hogy kellő empátiával bírálják el a kérelmeket” – magyarázta.
Több mint 200-an távozhatnak a BME-ről
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 90 oktatót érintenek az új nyugdíjszabályok. Szabó Tibor, az intézmény főtitkára az eduline-nak azt mondta: egyelőre nem tudják, ki választja a nyugdíjat, és ki marad az egyetemen, így azonban sem a tanszékvezetők, sem a dékánok nem tudnak előre tervezni.
Szabó Tibor szerint az már most egyértelmű, hogy az érintett oktatók közül sokan a versenytársaknál – nem állami felsőoktatási intézményekben és kutatóintézetekben – helyezkednek el, ott ugyanis a nyugdíjukat is felvehetik, és fizetést is kapnak. „A nyugdíjas oktatókat megbízási szerződéssel sem lehet foglalkoztatni, ez számos területet nehéz helyzetbe hoz. A doktori iskolák professzorai például gyakorlatilag pótolhatatlanok” – tette hozzá.
A Műegyetemen további 130 – nem oktató munkát végző – közalkalmazottat kell elküldeni, pedig szükség lenne a speciális tudású munkatársakra, például a laborokban vagy a gyakorlóreaktorban. „A magas színvonalú képzés és a kutatás számos szervezeti egységben ellehetetlenülhet” – mondta Szabó Tibor, aki szerint egyes szolgáltatások teljes egészében megszűnhetnek.
ELTE: 78 nyugdíjas oktató sorsa kérdéses
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen összesen 109 nyugdíjas korú oktató és kutató dolgozik, közülük 78-an igényeltek nyugdíjat, tehát a választási kényszer csak őket érinti. Rónay Zoltán, az ELTE főtitkára szerint ők valószínűleg a bérük mellett döntenek majd, az ugyanis a legtöbb esetben magasabb, mint a nyugdíjuk. Bizonyos képzési területeken nincs utánpótlás, így problémát okozhat az oktatók távozása – tette hozzá.
További 131 ELTE-s dolgozót biztosan el kell küldeni, ők ugyanis már nyugdíjasok – az egyetem telefonközpontjában például elsősorban idősebbek dolgoznak, a távozásukkal megüresedő állásokat azonban nem töltheti fel az intézmény.
A Semmelweis Egyetemen már most megkérdezik a nyugdíjasokat
A Semmelweis Egyetem tájékoztatót osztott ki nyugdíjas korú dolgozói között a kényszernyugdíjazással kapcsolatos új jogszabályi helyzetről, illetve azt a kérdést is feltették nekik, hogy ha választaniuk kellene a munkavégzés folytatása és a nyugdíj között, akkor melyik mellett döntenének – közölte Széll Ágoston az egyetem közalkalmazotti tanácsának szerdai ülésén. Hozzátette: ez akár egy előzetes felmérésnek is tekinthető, amely reményei szerint a törvényalkotóknak is megmutatja, hogy milyen komoly következményekkel járna az egyetemek szempontjából, ha a nyugdíjas közalkalmazottak által meghozott döntést végre kellene hajtani.
A rektor arról is beszélt: attól tart, hogy az oktatásban katasztrofális helyzet alakulna ki, ha a nyugdíjas oktatók nem tanítanának tovább, hanem inkább a nyugdíjat választanák. A közalkalmazotti tanács elnöke, Weltner János pedig azt jelezte, hogy a szervezet várhatóan az ombudsmanhoz és az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul a kényszernyugdíjazás miatt.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
