Több száz dolgozót kell elküldeni a legnagyobb budapesti és vidéki egyetemekről az új nyugdíjazási szabályok miatt. Míg a technikai dolgozóknak, a könyvtárosoknak, az adminisztrátoroknak nincs választási lehetőségük, az idős oktatóknak április végéig kell választaniuk a nyugdíj és a fizetés közül. Több rektor szerint "katasztrofális helyzet" alakulhat ki az oktatásban.
Nyugdíj vagy fizetés: az ország összes – nyugdíj mellett dolgozó – egyetemi és főiskolai oktatójának el kell döntenie április 30-ig, a kettő közül melyiket választja. A kormány tavalyi döntése alapján július elsejétől megszűnik a kettős juttatás a közszférában, vagyis azok, akik július után is dolgozni szeretnének, nem kapnak nyugdíjat, míg azok, akik a nyugdíjat választják, nem dolgozhatnak tovább.
Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a rendelkezés komoly problémákat okozhat a felsőoktatásban, „ha nyugdíjba mennek azok, akik eddig szakértői voltak egy-egy területnek, bizonyos tantárgyakat egész egyszerűen nem oktatnak majd az egyetemek és főiskolák” – mondta.
Nem ez az egyetlen intézkedés, amely fejtörést okoz a rektoroknak. A kényszernyugdíjazás - azoknak a közalkalmazottaknak, akik a 62. évet betöltötték, és a szolgálati időt megszerezték, nyugdíjba kell menniük – az oktatókra ugyan nem vonatkozik, az egyetemek és főiskolák technikai munkatársaira, a tanulmányi hivatalok és tanszéki könyvtárak dolgozóira, valamint az adminisztratív munkát végzőkre igen.
Szegedi Tudományegyetem: 200 oktatónak kell döntenie
A Szegedi Tudományegyetemen körülbelül 200 oktatónak kell választania a bér és a nyugdíj közül. „Már többen jelezték, hogy elmennének” – mondta az eduline-nak Szabó Gábor rektor, aki szerint az idősebb oktatók elvesztése nagy problémát jelenthet, bizonyos területeken ugyanis egy teljes korosztály hiányzik – pont azok, akik a nyugdíjas korú tanároktól átvehetnék a feladatokat, sőt idegen nyelvű képzések is megszűnhetnek. „A doktori iskolák vezető professzorainak tapasztalatát, tudását nagyon nehezen lehetne pótolni, ráadásul jóval több feladat hárulna azokra, akik az állásukban maradnak” – tette hozzá.
További 200 egyetemi közalkalmazottat a kényszernyugdíjazás érint – őket az új szabályok miatt biztosan el kell küldeni. „Bizonyos területeken ez komoly működési zavarokhoz vezethet, a távozók helyére ugyanis nem vehetünk fel új embert” – mondta Szabó Gábor. A rektor szerint a speciális végzettséget igénylő munkaköröket átszervezéssel sem tudják majd betölteni, így szolgáltatások szűnhetnek meg az intézményben. „Egyedi esetekben lehetőség van rendkívüli elbírálásra, de egyelőre nem tudjuk, hogy a döntést mi alapján hozzák majd meg. Fontos lenne, hogy kellő empátiával bírálják el a kérelmeket” – magyarázta.
Több mint 200-an távozhatnak a BME-ről
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 90 oktatót érintenek az új nyugdíjszabályok. Szabó Tibor, az intézmény főtitkára az eduline-nak azt mondta: egyelőre nem tudják, ki választja a nyugdíjat, és ki marad az egyetemen, így azonban sem a tanszékvezetők, sem a dékánok nem tudnak előre tervezni.
Szabó Tibor szerint az már most egyértelmű, hogy az érintett oktatók közül sokan a versenytársaknál – nem állami felsőoktatási intézményekben és kutatóintézetekben – helyezkednek el, ott ugyanis a nyugdíjukat is felvehetik, és fizetést is kapnak. „A nyugdíjas oktatókat megbízási szerződéssel sem lehet foglalkoztatni, ez számos területet nehéz helyzetbe hoz. A doktori iskolák professzorai például gyakorlatilag pótolhatatlanok” – tette hozzá.
A Műegyetemen további 130 – nem oktató munkát végző – közalkalmazottat kell elküldeni, pedig szükség lenne a speciális tudású munkatársakra, például a laborokban vagy a gyakorlóreaktorban. „A magas színvonalú képzés és a kutatás számos szervezeti egységben ellehetetlenülhet” – mondta Szabó Tibor, aki szerint egyes szolgáltatások teljes egészében megszűnhetnek.
ELTE: 78 nyugdíjas oktató sorsa kérdéses
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen összesen 109 nyugdíjas korú oktató és kutató dolgozik, közülük 78-an igényeltek nyugdíjat, tehát a választási kényszer csak őket érinti. Rónay Zoltán, az ELTE főtitkára szerint ők valószínűleg a bérük mellett döntenek majd, az ugyanis a legtöbb esetben magasabb, mint a nyugdíjuk. Bizonyos képzési területeken nincs utánpótlás, így problémát okozhat az oktatók távozása – tette hozzá.
További 131 ELTE-s dolgozót biztosan el kell küldeni, ők ugyanis már nyugdíjasok – az egyetem telefonközpontjában például elsősorban idősebbek dolgoznak, a távozásukkal megüresedő állásokat azonban nem töltheti fel az intézmény.
A Semmelweis Egyetemen már most megkérdezik a nyugdíjasokat
A Semmelweis Egyetem tájékoztatót osztott ki nyugdíjas korú dolgozói között a kényszernyugdíjazással kapcsolatos új jogszabályi helyzetről, illetve azt a kérdést is feltették nekik, hogy ha választaniuk kellene a munkavégzés folytatása és a nyugdíj között, akkor melyik mellett döntenének – közölte Széll Ágoston az egyetem közalkalmazotti tanácsának szerdai ülésén. Hozzátette: ez akár egy előzetes felmérésnek is tekinthető, amely reményei szerint a törvényalkotóknak is megmutatja, hogy milyen komoly következményekkel járna az egyetemek szempontjából, ha a nyugdíjas közalkalmazottak által meghozott döntést végre kellene hajtani.
A rektor arról is beszélt: attól tart, hogy az oktatásban katasztrofális helyzet alakulna ki, ha a nyugdíjas oktatók nem tanítanának tovább, hanem inkább a nyugdíjat választanák. A közalkalmazotti tanács elnöke, Weltner János pedig azt jelezte, hogy a szervezet várhatóan az ombudsmanhoz és az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul a kényszernyugdíjazás miatt.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
