Februárra az ELTE-hez kerül a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) keretein belül folytatja tevékenységét a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja (SEK), de nincs benne a felvételi tájékoztatóban? A jelentkezési lehetőségekről is beszélt a SEK rektorhelyettese pénteken.

  • eduline/mti
Wikipedia

Elutasítják azokat a vádakat, hogy a két felsőoktatási intézmény küszöbön álló integrációja egy hirtelen ötlet vagy egy "felülről vezérelt" folyamat eredménye lenne - nyilatkozta pénteken Németh István rektorhelyettes. A magyar felsőoktatást érintő 2006-2015 között lezajlott 30 százalékos hallgatói létszámcsökkenés a szombathelyi egyetemi központ esetében 60 százalékos volt, az okok keresésénél pedig szembe kellett nézniük azzal a ténnyel, hogy az intézmény képzési szerkezete piacképtelenné vált - tette hozzá.

"A hallgatók nem fogyasztották ezt a képzési menüt, ezért új menüt kellett összeállítanunk" - mondta a rektorhelyettes.

A régió gazdasága, a térség vállalatai egyértelműen jelezték, hogy nekik mire lenne szükségük, a gépészmérnökképzés beindításával valójában egy piaci igényt teljesítettek. A további kitörési pontok keresésére 2015 második felében munkacsoportokat hoztak létre, amelyekben az oktatók nagy részét közvetlenül vagy közvetve bevonták, csakúgy, mint a helyi nagyvállalatok és különböző társadalmi intézmények vezetőit, képviselőit. A munkacsoportok megfogalmazták javaslataikat, amiket aztán figyelembe vettek - az akkor minden felsőoktatási intézmény által kötelezően elkészített - Intézményfejlesztési Terv (IFT) megalkotásánál.

Az ELTE vezetésével elindult közös gondolkodás, majd a konkrét tárgyalások során is jól látszott, hogy a két intézmény fejlesztési elképzeléseiben sok olyan pont van, amelyek kiegészítik egymást, megalapozzák a később közös fejlődést - fűzte hozzá.

A rektorhelyettes felsorolása szerint a SEK a pedagógusképzésben, a műszaki képzésekben, valamint a sporttudományi, továbbá a rekreációra alapuló egészségtudományi képzésekben látja a jövőjét. Az ELTE az ország egyik legjelentősebb pedagógusképző bázisa, tovább kívánja fejleszteni az informatikai és a műszaki képzési portfólióját, valamint megjelölte a sporttudományi és egészségfejlesztési területeket bővítésre, tehát mindenben kézenfekvő az együttműködés - tette hozzá.

Az integráció során kialakított intézményi struktúráról, az indítandó szakokról csak az átadás-átvételi szerződés aláírását követően, és az ELTE szenátusának hétfői ülése után tudnak érdemi információval szolgálni. Az bizonyos, hogy Szombathelyen nem lesznek önálló karok, az ELTE karok irányítása alatt fognak működni a szombathelyi szakmai egységek, de a központ gazdasági értelemben önállóságot kap - fűzte hozzá a rektorhelyettes.

Németh István megerősítette, hogy a szakstruktúra átalakítása folyamatban van, például fizikus és matematikus képzést nem indítanak már, viszont lesz helyette fizikatanár és matematikatanár képzés. A bölcsészettudományi és természettudományos osztatlan tanárképzés minden szakja választható lesz. Továbbra is várják - az eddig is nagyon népszerű - sporttudományi képzésekre és a 2017-től új néven elérhető művészetközvetítő alapképzésekre a jelentkezőket. Kiemelte továbbá, hogy az ELTE Környezettudományi Doktori Iskolájának Kutatócentruma működik majd a vasi megyeszékhelyen.

A rektorhelyettes elismerte, nem a legszerencsésebb időpont közvetlenül a felvételi időszak alatt integrálódni, hiszen az ELTE keretében Szombathelyen meghirdetett szakok így a felvételi tájékoztatónak csak a kiegészítő kötetébe kerülhetnek be, ami január végén jelenik majd meg, és ekkor kerül fel a felvi.hu-ra is.

Ilyen lesz a 2017-es felvételi: soroljuk a legfontosabb változásokat

Harminc alap- és osztatlan képzés megszűnik, változik egy-két pontszámítási szabály, és új intézménylista lesz a felvételi tájékoztatóban - mi vár a 2017-ben továbbtanulókra? Mi az, amit már most, két-három hónappal a felvételi szezon előtt tudni lehet?

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.