Februárra az ELTE-hez kerül a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) keretein belül folytatja tevékenységét a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja (SEK), de nincs benne a felvételi tájékoztatóban? A jelentkezési lehetőségekről is beszélt a SEK rektorhelyettese pénteken.

  • eduline/mti
Wikipedia

Elutasítják azokat a vádakat, hogy a két felsőoktatási intézmény küszöbön álló integrációja egy hirtelen ötlet vagy egy "felülről vezérelt" folyamat eredménye lenne - nyilatkozta pénteken Németh István rektorhelyettes. A magyar felsőoktatást érintő 2006-2015 között lezajlott 30 százalékos hallgatói létszámcsökkenés a szombathelyi egyetemi központ esetében 60 százalékos volt, az okok keresésénél pedig szembe kellett nézniük azzal a ténnyel, hogy az intézmény képzési szerkezete piacképtelenné vált - tette hozzá.

"A hallgatók nem fogyasztották ezt a képzési menüt, ezért új menüt kellett összeállítanunk" - mondta a rektorhelyettes.

A régió gazdasága, a térség vállalatai egyértelműen jelezték, hogy nekik mire lenne szükségük, a gépészmérnökképzés beindításával valójában egy piaci igényt teljesítettek. A további kitörési pontok keresésére 2015 második felében munkacsoportokat hoztak létre, amelyekben az oktatók nagy részét közvetlenül vagy közvetve bevonták, csakúgy, mint a helyi nagyvállalatok és különböző társadalmi intézmények vezetőit, képviselőit. A munkacsoportok megfogalmazták javaslataikat, amiket aztán figyelembe vettek - az akkor minden felsőoktatási intézmény által kötelezően elkészített - Intézményfejlesztési Terv (IFT) megalkotásánál.

Az ELTE vezetésével elindult közös gondolkodás, majd a konkrét tárgyalások során is jól látszott, hogy a két intézmény fejlesztési elképzeléseiben sok olyan pont van, amelyek kiegészítik egymást, megalapozzák a később közös fejlődést - fűzte hozzá.

A rektorhelyettes felsorolása szerint a SEK a pedagógusképzésben, a műszaki képzésekben, valamint a sporttudományi, továbbá a rekreációra alapuló egészségtudományi képzésekben látja a jövőjét. Az ELTE az ország egyik legjelentősebb pedagógusképző bázisa, tovább kívánja fejleszteni az informatikai és a műszaki képzési portfólióját, valamint megjelölte a sporttudományi és egészségfejlesztési területeket bővítésre, tehát mindenben kézenfekvő az együttműködés - tette hozzá.

Az integráció során kialakított intézményi struktúráról, az indítandó szakokról csak az átadás-átvételi szerződés aláírását követően, és az ELTE szenátusának hétfői ülése után tudnak érdemi információval szolgálni. Az bizonyos, hogy Szombathelyen nem lesznek önálló karok, az ELTE karok irányítása alatt fognak működni a szombathelyi szakmai egységek, de a központ gazdasági értelemben önállóságot kap - fűzte hozzá a rektorhelyettes.

Németh István megerősítette, hogy a szakstruktúra átalakítása folyamatban van, például fizikus és matematikus képzést nem indítanak már, viszont lesz helyette fizikatanár és matematikatanár képzés. A bölcsészettudományi és természettudományos osztatlan tanárképzés minden szakja választható lesz. Továbbra is várják - az eddig is nagyon népszerű - sporttudományi képzésekre és a 2017-től új néven elérhető művészetközvetítő alapképzésekre a jelentkezőket. Kiemelte továbbá, hogy az ELTE Környezettudományi Doktori Iskolájának Kutatócentruma működik majd a vasi megyeszékhelyen.

A rektorhelyettes elismerte, nem a legszerencsésebb időpont közvetlenül a felvételi időszak alatt integrálódni, hiszen az ELTE keretében Szombathelyen meghirdetett szakok így a felvételi tájékoztatónak csak a kiegészítő kötetébe kerülhetnek be, ami január végén jelenik majd meg, és ekkor kerül fel a felvi.hu-ra is.

Ilyen lesz a 2017-es felvételi: soroljuk a legfontosabb változásokat

Harminc alap- és osztatlan képzés megszűnik, változik egy-két pontszámítási szabály, és új intézménylista lesz a felvételi tájékoztatóban - mi vár a 2017-ben továbbtanulókra? Mi az, amit már most, két-három hónappal a felvételi szezon előtt tudni lehet?

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.