A munkaerőpiacon a diploma határozottan előnyt jelent. A foglalkoztatási arányok jók, kevés a diplomás munkanélküli, még ha néha nem diplomához kötött állást kell is ezért vállalni.
Bár a kormány mostanában ezt megkérdőjelezni látszik, az adatok továbbra is azt mutatják, hogy a diploma megszerzése egyenes arányban áll a jobb megélhetéssel. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint a diplomások bérelőnye kimagasló a diploma nélküli munkavállalókhoz képest, átlagban legalább kétszerese még az érettségizettek bérének is. De még a diplomások között is van jelentős különbség: főiskolai papírral ugyanis jócskán kevesebb a kereset, mint egyetemi diplomával. A KSH adatai szerint az alacsony keresetűek között – akiknek a bruttó átlagkeresete nem éri el a keresetek átlagának kétharmadát – alig található diplomás, az érettségizettek egyötöde viszont ebbe a körbe esik.
A diplomások között nagyon kevés a munkanélküli, álláskereső is. A 2008-as válság után a munkanélküliségi arány magasba szökött, s ez a diplomásokra is kihatott. 2010-ben a főiskolát végzettek 5,2, az egyetemet végzetteknek pedig a 3,7 százaléka volt munka nélkül. Mára, akárcsak az egész nemzetgazdaságban, közöttük is jelentősen csökkent a munkanélküliség. 2015-re a főiskolát végzetteknél 3, az egyetemet végzetteknél pedig 2 százalék alá csökkent ez az arány. A középfokú iskolát végzettekkel, illetve az érettségizettekkel szemben a diploma ebből az aspektusból is sokat ér, hiszen a középfokúaknál 7 százalék körül állandósult a munkanélküliek aránya. A 15–64 éves korosztályban a felsőoktatásban végzettek foglalkoztatási rátája megközelíti a 85 százalékot, míg a középfokú végzetteké 70 százalék körül van.
Hasonlóak az arányok a pályakezdőknél is: közülük a diplomás álláskeresők száma negyede a középiskolát végzettekének. A diploma megszerzése után a végzettek pár hónapon belül el tudnak helyezkedni, persze van, akinek szinte azonnal lesz munkája, s van akinek 5-6 hónapot is várnia kell rá. Ez attól s függ, mennyire ragaszkodnak a végzettek ahhoz, hogy tanult szakmájukban vagy diplomás munkakörben helyezkedjenek el.
A diplomások egy része nem talál magának a végzettségének és képzettségének megfelelő állást, s ez minden szakterületre igaz. Általában azonban azok, akik váltani kényszerülnek, realizálni tudják a diplomának köszönhető bérelőnyt, azaz a keresetük nem nagyon marad el azokétól, akik a tanult szakmájukban, diplomát igénylő munkahelyen helyezkednek el.
Az informatikában, az egészségügyben, a jogászok és a mérnökök között az átlagosnál jóval kevesebb a pályaelhagyás, megfelel egymásnak a végzettség és a munkahely. Azonban kevesen vállalkoznak közülük a mesterképzésre, így egyre kevesebb magasan kvalifikált informatikus kerül ki a felsőoktatásból, s ez idővel a gazdaságban problémát okozhat.
A mérnökök szintén jó helyzetben vannak, de ez nem mondható el az egészségügyben, pedig ott az elvándorlás miatt állandósult a munkaerőhiány. A nagy létszámban végző bölcsészek minden kormányzati antipropaganda ellenére sem a romkocsmákban merengenek. Kétségtelen, hogy ők választanak munkahelyet a legszélesebb körben, ám a végzettségüket is sokrétűen tudják hasznosítani. Egy kutatás szerint 146 diplomás foglalkozásból 99-ben találtak bölcsészeket. Volt köztük rendszergazda, adótanácsadó, de polgármester és újságíró is.
A cikk a HVG rangsor - Diploma 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
