A munkaerőpiacon a diploma határozottan előnyt jelent. A foglalkoztatási arányok jók, kevés a diplomás munkanélküli, még ha néha nem diplomához kötött állást kell is ezért vállalni.
Bár a kormány mostanában ezt megkérdőjelezni látszik, az adatok továbbra is azt mutatják, hogy a diploma megszerzése egyenes arányban áll a jobb megélhetéssel. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint a diplomások bérelőnye kimagasló a diploma nélküli munkavállalókhoz képest, átlagban legalább kétszerese még az érettségizettek bérének is. De még a diplomások között is van jelentős különbség: főiskolai papírral ugyanis jócskán kevesebb a kereset, mint egyetemi diplomával. A KSH adatai szerint az alacsony keresetűek között – akiknek a bruttó átlagkeresete nem éri el a keresetek átlagának kétharmadát – alig található diplomás, az érettségizettek egyötöde viszont ebbe a körbe esik.
A diplomások között nagyon kevés a munkanélküli, álláskereső is. A 2008-as válság után a munkanélküliségi arány magasba szökött, s ez a diplomásokra is kihatott. 2010-ben a főiskolát végzettek 5,2, az egyetemet végzetteknek pedig a 3,7 százaléka volt munka nélkül. Mára, akárcsak az egész nemzetgazdaságban, közöttük is jelentősen csökkent a munkanélküliség. 2015-re a főiskolát végzetteknél 3, az egyetemet végzetteknél pedig 2 százalék alá csökkent ez az arány. A középfokú iskolát végzettekkel, illetve az érettségizettekkel szemben a diploma ebből az aspektusból is sokat ér, hiszen a középfokúaknál 7 százalék körül állandósult a munkanélküliek aránya. A 15–64 éves korosztályban a felsőoktatásban végzettek foglalkoztatási rátája megközelíti a 85 százalékot, míg a középfokú végzetteké 70 százalék körül van.
Hasonlóak az arányok a pályakezdőknél is: közülük a diplomás álláskeresők száma negyede a középiskolát végzettekének. A diploma megszerzése után a végzettek pár hónapon belül el tudnak helyezkedni, persze van, akinek szinte azonnal lesz munkája, s van akinek 5-6 hónapot is várnia kell rá. Ez attól s függ, mennyire ragaszkodnak a végzettek ahhoz, hogy tanult szakmájukban vagy diplomás munkakörben helyezkedjenek el.
A diplomások egy része nem talál magának a végzettségének és képzettségének megfelelő állást, s ez minden szakterületre igaz. Általában azonban azok, akik váltani kényszerülnek, realizálni tudják a diplomának köszönhető bérelőnyt, azaz a keresetük nem nagyon marad el azokétól, akik a tanult szakmájukban, diplomát igénylő munkahelyen helyezkednek el.
Az informatikában, az egészségügyben, a jogászok és a mérnökök között az átlagosnál jóval kevesebb a pályaelhagyás, megfelel egymásnak a végzettség és a munkahely. Azonban kevesen vállalkoznak közülük a mesterképzésre, így egyre kevesebb magasan kvalifikált informatikus kerül ki a felsőoktatásból, s ez idővel a gazdaságban problémát okozhat.
A mérnökök szintén jó helyzetben vannak, de ez nem mondható el az egészségügyben, pedig ott az elvándorlás miatt állandósult a munkaerőhiány. A nagy létszámban végző bölcsészek minden kormányzati antipropaganda ellenére sem a romkocsmákban merengenek. Kétségtelen, hogy ők választanak munkahelyet a legszélesebb körben, ám a végzettségüket is sokrétűen tudják hasznosítani. Egy kutatás szerint 146 diplomás foglalkozásból 99-ben találtak bölcsészeket. Volt köztük rendszergazda, adótanácsadó, de polgármester és újságíró is.
A cikk a HVG rangsor - Diploma 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
