A munkaerőpiacon a diploma határozottan előnyt jelent. A foglalkoztatási arányok jók, kevés a diplomás munkanélküli, még ha néha nem diplomához kötött állást kell is ezért vállalni.
Bár a kormány mostanában ezt megkérdőjelezni látszik, az adatok továbbra is azt mutatják, hogy a diploma megszerzése egyenes arányban áll a jobb megélhetéssel. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint a diplomások bérelőnye kimagasló a diploma nélküli munkavállalókhoz képest, átlagban legalább kétszerese még az érettségizettek bérének is. De még a diplomások között is van jelentős különbség: főiskolai papírral ugyanis jócskán kevesebb a kereset, mint egyetemi diplomával. A KSH adatai szerint az alacsony keresetűek között – akiknek a bruttó átlagkeresete nem éri el a keresetek átlagának kétharmadát – alig található diplomás, az érettségizettek egyötöde viszont ebbe a körbe esik.
A diplomások között nagyon kevés a munkanélküli, álláskereső is. A 2008-as válság után a munkanélküliségi arány magasba szökött, s ez a diplomásokra is kihatott. 2010-ben a főiskolát végzettek 5,2, az egyetemet végzetteknek pedig a 3,7 százaléka volt munka nélkül. Mára, akárcsak az egész nemzetgazdaságban, közöttük is jelentősen csökkent a munkanélküliség. 2015-re a főiskolát végzetteknél 3, az egyetemet végzetteknél pedig 2 százalék alá csökkent ez az arány. A középfokú iskolát végzettekkel, illetve az érettségizettekkel szemben a diploma ebből az aspektusból is sokat ér, hiszen a középfokúaknál 7 százalék körül állandósult a munkanélküliek aránya. A 15–64 éves korosztályban a felsőoktatásban végzettek foglalkoztatási rátája megközelíti a 85 százalékot, míg a középfokú végzetteké 70 százalék körül van.
Hasonlóak az arányok a pályakezdőknél is: közülük a diplomás álláskeresők száma negyede a középiskolát végzettekének. A diploma megszerzése után a végzettek pár hónapon belül el tudnak helyezkedni, persze van, akinek szinte azonnal lesz munkája, s van akinek 5-6 hónapot is várnia kell rá. Ez attól s függ, mennyire ragaszkodnak a végzettek ahhoz, hogy tanult szakmájukban vagy diplomás munkakörben helyezkedjenek el.
A diplomások egy része nem talál magának a végzettségének és képzettségének megfelelő állást, s ez minden szakterületre igaz. Általában azonban azok, akik váltani kényszerülnek, realizálni tudják a diplomának köszönhető bérelőnyt, azaz a keresetük nem nagyon marad el azokétól, akik a tanult szakmájukban, diplomát igénylő munkahelyen helyezkednek el.
Az informatikában, az egészségügyben, a jogászok és a mérnökök között az átlagosnál jóval kevesebb a pályaelhagyás, megfelel egymásnak a végzettség és a munkahely. Azonban kevesen vállalkoznak közülük a mesterképzésre, így egyre kevesebb magasan kvalifikált informatikus kerül ki a felsőoktatásból, s ez idővel a gazdaságban problémát okozhat.
A mérnökök szintén jó helyzetben vannak, de ez nem mondható el az egészségügyben, pedig ott az elvándorlás miatt állandósult a munkaerőhiány. A nagy létszámban végző bölcsészek minden kormányzati antipropaganda ellenére sem a romkocsmákban merengenek. Kétségtelen, hogy ők választanak munkahelyet a legszélesebb körben, ám a végzettségüket is sokrétűen tudják hasznosítani. Egy kutatás szerint 146 diplomás foglalkozásból 99-ben találtak bölcsészeket. Volt köztük rendszergazda, adótanácsadó, de polgármester és újságíró is.
A cikk a HVG rangsor - Diploma 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el - a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál.Nem vettek fel egyetlen középiskolába sem, vagy időközben meggondoltátok magatokat? A rendkívüli felvételi eljárásban még van esélyetek arra, hogy az üresen maradt helyekre jelentkezzetek.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A HUN-REN elnökét, Gulyás Balázst és a vezérigazgatót, Jakab Rolandot kérdezték a hálózat jövője kapcsán.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
