A munkaerőpiacon a diploma határozottan előnyt jelent. A foglalkoztatási arányok jók, kevés a diplomás munkanélküli, még ha néha nem diplomához kötött állást kell is ezért vállalni.
Bár a kormány mostanában ezt megkérdőjelezni látszik, az adatok továbbra is azt mutatják, hogy a diploma megszerzése egyenes arányban áll a jobb megélhetéssel. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint a diplomások bérelőnye kimagasló a diploma nélküli munkavállalókhoz képest, átlagban legalább kétszerese még az érettségizettek bérének is. De még a diplomások között is van jelentős különbség: főiskolai papírral ugyanis jócskán kevesebb a kereset, mint egyetemi diplomával. A KSH adatai szerint az alacsony keresetűek között – akiknek a bruttó átlagkeresete nem éri el a keresetek átlagának kétharmadát – alig található diplomás, az érettségizettek egyötöde viszont ebbe a körbe esik.
A diplomások között nagyon kevés a munkanélküli, álláskereső is. A 2008-as válság után a munkanélküliségi arány magasba szökött, s ez a diplomásokra is kihatott. 2010-ben a főiskolát végzettek 5,2, az egyetemet végzetteknek pedig a 3,7 százaléka volt munka nélkül. Mára, akárcsak az egész nemzetgazdaságban, közöttük is jelentősen csökkent a munkanélküliség. 2015-re a főiskolát végzetteknél 3, az egyetemet végzetteknél pedig 2 százalék alá csökkent ez az arány. A középfokú iskolát végzettekkel, illetve az érettségizettekkel szemben a diploma ebből az aspektusból is sokat ér, hiszen a középfokúaknál 7 százalék körül állandósult a munkanélküliek aránya. A 15–64 éves korosztályban a felsőoktatásban végzettek foglalkoztatási rátája megközelíti a 85 százalékot, míg a középfokú végzetteké 70 százalék körül van.
Hasonlóak az arányok a pályakezdőknél is: közülük a diplomás álláskeresők száma negyede a középiskolát végzettekének. A diploma megszerzése után a végzettek pár hónapon belül el tudnak helyezkedni, persze van, akinek szinte azonnal lesz munkája, s van akinek 5-6 hónapot is várnia kell rá. Ez attól s függ, mennyire ragaszkodnak a végzettek ahhoz, hogy tanult szakmájukban vagy diplomás munkakörben helyezkedjenek el.
A diplomások egy része nem talál magának a végzettségének és képzettségének megfelelő állást, s ez minden szakterületre igaz. Általában azonban azok, akik váltani kényszerülnek, realizálni tudják a diplomának köszönhető bérelőnyt, azaz a keresetük nem nagyon marad el azokétól, akik a tanult szakmájukban, diplomát igénylő munkahelyen helyezkednek el.
Az informatikában, az egészségügyben, a jogászok és a mérnökök között az átlagosnál jóval kevesebb a pályaelhagyás, megfelel egymásnak a végzettség és a munkahely. Azonban kevesen vállalkoznak közülük a mesterképzésre, így egyre kevesebb magasan kvalifikált informatikus kerül ki a felsőoktatásból, s ez idővel a gazdaságban problémát okozhat.
A mérnökök szintén jó helyzetben vannak, de ez nem mondható el az egészségügyben, pedig ott az elvándorlás miatt állandósult a munkaerőhiány. A nagy létszámban végző bölcsészek minden kormányzati antipropaganda ellenére sem a romkocsmákban merengenek. Kétségtelen, hogy ők választanak munkahelyet a legszélesebb körben, ám a végzettségüket is sokrétűen tudják hasznosítani. Egy kutatás szerint 146 diplomás foglalkozásból 99-ben találtak bölcsészeket. Volt köztük rendszergazda, adótanácsadó, de polgármester és újságíró is.
A cikk a HVG rangsor - Diploma 2017 című kiadványban jelent meg, a teljes anyagot ott olvashatjátok el -
a kiadványt megrendelhetitek a kiadónál
.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
