Hárman biztosan pályáznak a Miskolci Egyetem rektori posztjára, de azt nem lehet tudni, hogy a hétfői határidőig...
Hárman biztosan pályáznak a Miskolci Egyetem rektori posztjára, de azt nem lehet tudni, hogy a hétfői határidőig pontosan hány pályázat érkezett be. Palotás Árpád, a Műszaki Anyagtudományi Kar dékánja nem pályázott: így szeretné támogatni Illés Bélát, a Gépészmérnöki és Informatikai Kar dékánját - írja az Észak-Magyarország szerdai száma.
Idén ez a második pályázati kiírás: bár az első körben Illés kapta a legtöbb voksot, Balog Zoltán erőforrás-miniszter úgy döntött, új pályázatot kell kiírni. Akkor az egyetem három kari vezetője, professzora nyújtott be pályázatot, az egyetem szenátusa a pályázatok alapján Illés Bélának 21, Palotás Árpád Bencének 8, Barkai Lászlónak pedig 7 szavazatot adott.
Barkai László, az Egészségügyi Kar dékánja újra pályázott: a lapnak elmondta, hogy ezúttal arra koncentrált, hogyan lehetne az állami támogatás csökkenését más forrásokból pótolni, és ésszerűsíteni a gazdálkodást. Hozzátette ugyanakkor: ha a Miskolci Egyetem szakegyetemi besorolást kapna, akkor nem tudná elvállalni a megbízatást, mivel "az egyetemnek a régió tudás-, tudományos és kulturális központjának kell lennie a jövőben is".
Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy május végén készített, a Felsőoktatási Kerekasztal által tárgyalt 18 oldalas szakértői anyag négy kategóriába - nemzeti tudományegyetem, szakegyetem, szakfőiskola és helyi, térségi főiskola - sorolja az állami felsőoktatási intézményeket. Az anyag a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Pannon Egyetem mellett a Miskolci Egyetemet is a szakegyetemek között említi. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint szakok megszüntetéséről csak a szenátus dönthet: erről itt olvashattok.
Palotás Árpád szerint a kormányzati tervek is azt erősítik, hogy műszaki rektorra van szükség. Ugyanakkor ő nem indul újra, mivel szerinte Illés Bélának, a Gépészmérnöki és Informatikai Kar dékánjának több esélye van a rektori címre. Palotás szerint a műszaki karokat fejleszteni kell, és bizonyos szakokat meg kell szüntetni, egész karok bezárását azonban nem tartaná jó lépésnek. Meg kell találni azokat a képzési területeket, amelyekre komoly gazdasági és társadalmi igény van - mondta. Illés Béla külföldön tartózkodik, így őt a lap nem tudta elérni.
Az első körben nem, most viszont pályázott a rektori posztra Torma András, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, elmondása szerint azért, mert nem szeretné, ha külső pályázót neveznének ki az egyetem élére, "aki azt sem bánja, ha az intézményt kettévágják". A kormányzati tervekről elmondta: szerinte a kormánynak nem érdeke, hogy az elmaradott észak-magyarországi régiónak ne legyen egy olyan egyeteme, amely sokféle képzést kínál.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
