Élőlánc az ELTE körül: több százan tiltakoztak az elbocsátások ellen

Háromszáz-négyszáz hallgató, oktató és volt egyetemista tiltakozott az ELTE BTK-n zajló elbocsátások ellen az egyetem...

  • Eduline

Háromszáz-négyszáz hallgató, oktató és volt egyetemista tiltakozott az ELTE BTK-n zajló elbocsátások ellen az egyetem Múzeum körúti campusánál. Az eduline tudósítója szerint az élőlánc körbeérte a Trefort kert-Astoria-Rákóczi út-Puskin utca négyszöget, a résztvevők közül többen a decemberi diáktüntetéseken ismertté vált "az egyetem a miénk", a "nem hagyjuk", valamint a "minden tanár marad" rigmust skandálták.

Az ELTE épületére a demonstráció szervezői "a tanárainkat akarjuk", "kirúgják a tanárainkat" feliratú molinókat erősítettek, több hallgató pedig olyan kitűzőt viselt, amelyre egy-egy elbocsátott oktató nevét írták fel.

Az eduline tudósítójának egy magyar szakos hallgató azt mondta, az irodalmi intézetből több neves professzort elküldenek. A diákok egyelőre azt sem tudják, jövő héten lesz-e még velük órájuk, ahogy a végzősök sem kaptak még információt arról, mi a teendő, ha konzulensük is az elbocsátott oktatók közé tartozik. Egy esztétika mesterszakos egyetemista szerint a kényszernyugdíjazással a kormány azt veszi el az ELTE-től, ami miatt a diákok szívesen választották a bölcsészkart, a neves professzorok nélkül nem működhet az intézmény úgy, mint korábban.

A demonstráció után a hallgatók és oktatók egy csoportja az "A" épület nagyelőadójában gyűlt össze, ott fél háromkor kezdődött fórum a felsőoktatás finanszírozásáról és a leépítésekről, a terem teljesen megtelt, az egyik falon "nélkülük nem ELTE az ELTE" feliratú molinót feszítettek ki.

Harminckét oktatónak kell mennie

Dezső Tamás dékán szombaton jelentette be: a rossz anyagi helyzet miatt huszonkét oktatójától válik meg a bölcsészkar: nyugdíjas korú, 62, illetve 65 év fölötti kollégákról van szó. További tíz, félállásban dolgozó oktatójukat pedig arra kérik, hogy igényeljenek fizetés nélküli szabadságot az év végéig.

Horváth Iván, Tverdota György, Demeter Julianna és Margócsy István irodalomtörténészt, valamint Tarján Tamás színikritikust és irodalomtörténészt bocsátják el az ELTE BTK Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézetéből - derül ki az eduline birtokába került, február 22-i levélből, amelyet Dezső Tamás küldött Kulcsár Szabó Ernőnek, az intézet vezetőjének.

A bölcsészkar többi intézetét is érintik a leépítések: az Index szerint Nádasdy Ádám nyelvésznek és Keserü Katalin művészettörténésznek is mennie kell, míg a Nol hétfő este arról számolt be, hogy Kálmán László nyelvészt is elküldik.

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.