Kedden tartották az első tárgyalást az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (ELTE ÁJK) hallgatói...
Kedden tartották az első tárgyalást az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (ELTE ÁJK) hallgatói önkormányzatának pénzügyi adatait kérő diák perében a Pesti Központi Kerületi Bíróságon: az ügyet a bíróság hatáskör hiányában a Fővárosi Törvényszékhez utalta.
G. Szabó Dániel, a kar hallgatója tavaly tavasszal nyújtott be közérdekű adatigénylést az ÁJK HÖK-nek, az Egyetemi HÖK-nek, az ÁJK-nak és az ELTE-nek, amelyben a hallgatói önkormányzat zárszámadásairól, a tisztségviselőknek kifizetett juttatásokról és a számukra közéleti- és jutalomkeret terhére folyósított kifizetésekről kért tájékoztatást.
Miután ezt kétszer elutasították – bár a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is megerősítette, hogy a kért adatok nagy része közérdekű adatnak számít, ezért felszólította az ELTE-t az adatigénylés teljesítésére – a diák beperelte az egyetemet, a jogi képviseletet pedig a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vállalta el. "Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke jelezte, hogy beavatkozik a mi oldalunkon" – mondta G. Szabó.
„A jogi kar hallgatói önkormányzata évi 21 millió forint felett rendelkezik, azt, hogy a pénzt mire költik el, nem kell nyilvánosságra hozniuk. Elvileg az egyetem ellenőrzi a kiadásokat, a gyakorlatban azonban csak formális felügyelet zajlik” – mondta a hallgató az eduline-nak. Hozzátette: a HÖK működése annyira átláthatatlan, hogy honlapjukon a Gazdálkodás menüpont régen üres volt, mára pedig meg is szüntették. További információkat az ÁJK HÖK Figyelő blogon találtok.
„A hallgatói önkormányzatban a demokrácia működését, elveit sajátítják el a hallgatók, ezért különösen fontos, hogy egy ilyen szerv jó példát mutasson. A mostani döntés precedensértékű lehet, ha kimondják, hogy a HÖK közfeladatot lát el, és ezért nyilvánosságra kell hozni, mire költi a rá bízott pénzt” – mondta G. Szabó.
„A bíróság szerint az ELTE országos közfeladatot ellátó intézmény, így az ügyben csak a törvényszék hozhat döntést – mondta a diák az eduline-nak. "Fellebbezhetnénk a döntés ellen, de az időhúzás lenne, minél előbb szeretnénk eljutni a tartalmi kérdésekig” – tette hozzá. A rektori fizetések nyilvánosságáról szóló per tíz hónapig húzódott: erről itt olvashattok.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
