"Nem tudjuk, mire költik a pénzt" - húzódik a HÖK-ös pénzügyek miatt indított per

Kedden tartották az első tárgyalást az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (ELTE ÁJK) hallgatói...

  • Czervan Andrea
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Kedden tartották az első tárgyalást az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (ELTE ÁJK) hallgatói önkormányzatának pénzügyi adatait kérő diák perében a Pesti Központi Kerületi Bíróságon: az ügyet a bíróság hatáskör hiányában a Fővárosi Törvényszékhez utalta.

G. Szabó Dániel, a kar hallgatója tavaly tavasszal nyújtott be közérdekű adatigénylést az ÁJK HÖK-nek, az Egyetemi HÖK-nek, az ÁJK-nak és az ELTE-nek, amelyben a hallgatói önkormányzat zárszámadásairól, a tisztségviselőknek kifizetett juttatásokról és a számukra közéleti- és jutalomkeret terhére folyósított kifizetésekről kért tájékoztatást.

Miután ezt kétszer elutasították – bár a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is megerősítette, hogy a kért adatok nagy része közérdekű adatnak számít, ezért felszólította az ELTE-t az adatigénylés teljesítésére – a diák beperelte az egyetemet, a jogi képviseletet pedig a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vállalta el. "Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke jelezte, hogy beavatkozik a mi oldalunkon" – mondta G. Szabó.

„A jogi kar hallgatói önkormányzata évi 21 millió forint felett rendelkezik, azt, hogy a pénzt mire költik el, nem kell nyilvánosságra hozniuk. Elvileg az egyetem ellenőrzi a kiadásokat, a gyakorlatban azonban csak formális felügyelet zajlik” – mondta a hallgató az eduline-nak. Hozzátette: a HÖK működése annyira átláthatatlan, hogy honlapjukon a Gazdálkodás menüpont régen üres volt, mára pedig meg is szüntették. További információkat az ÁJK HÖK Figyelő blogon találtok.

„A hallgatói önkormányzatban a demokrácia működését, elveit sajátítják el a hallgatók, ezért különösen fontos, hogy egy ilyen szerv jó példát mutasson. A mostani döntés precedensértékű lehet, ha kimondják, hogy a HÖK közfeladatot lát el, és ezért nyilvánosságra kell hozni, mire költi a rá bízott pénzt” – mondta G. Szabó.

„A bíróság szerint az ELTE országos közfeladatot ellátó intézmény, így az ügyben csak a törvényszék hozhat döntést – mondta a diák az eduline-nak. "Fellebbezhetnénk a döntés ellen, de az időhúzás lenne, minél előbb szeretnénk eljutni a tartalmi kérdésekig” – tette hozzá. A rektori fizetések nyilvánosságáról szóló per tíz hónapig húzódott: erről itt olvashattok.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.