ELTE-dékán: az idős és a fiatal oktatók elbocsátása közül választhattam

Huszonegy tanártól válik meg az ELTE bölcsészkara a forráskivonások miatt, az érintett tanárok többségének azonban...

  • Eduline
MTI/Szigetváry Zsolt

Huszonegy tanártól válik meg az ELTE bölcsészkara a forráskivonások miatt, az érintett tanárok többségének azonban van másodállása, vagy nyugdíjra jogosult - írja az Index. Több népszerű oktató, köztük Nádasdy Ádám és Kálmán László veszítette el az állását. Dezső Tamás dékán szerint más felsőoktatási intézményekben is elbocsátásokra kell számítani.

A kar a költségvetésének 97-98 százalékát az oktatók munkabérére fizeti ki, havi körülbelül 20 millió forintot pedig egy ppp-konstrukció keretében üzemeltetésre fordítanak, ezért nem tudott máshonnan elvenni - mondta a dékán.

Két választása volt: elküldeni a kar 62 év feletti oktatóinak negyven százalékát, vagy elbocsátani 50 tanársegédet vagy 40 adjunktust (az ő fizetésük fele-harmada a vezető oktatók bérének) az elbocsátások által felszabaduló körülbelül 130 millió forint ugyanis az ő fizetésük rendezésére lenne elég. A kirúgott tanárok a tavaszi félévben még megtartják a kurzusaikat, illetve a nyolc hónapos felmentési idő alatt fizetést is kapnak az egyetemtől.

A kar oktatóinak 43 százaléka vezető oktató, az ő státuszukkal járó magasabb fizetés finanszírozása pedig az eredetileg 600 millió forintos, de még a kiigazítás után is „több száz milliós” forráselvonás után lehetetlenné vált. A bölcsészkaron egy oktatóra 13-14 tanár jut. Ez a rendszer nem biztos, hogy fenntartható: a kormányzat felől ígéretek vannak arra, hogy lesz egy évközi kiigazítás, de ennek részletei egyelőre ismeretlenek - mondta a dékán.

Dezső Tamás szerint „mindenki tudta, hogy ez el fog jönni”, és más intézményekre is hasonló kényszerintézkedések várnak. A kiemelt figyelem szerinte az egyetemfoglalóknak köszönhető, akikkel egyébként rendszeres kapcsolatban van. A céljaik egyeznek, csak a módszereik különböznek - mondta. Kedden élőlánccal tiltakoztak oktatók és hallgatók a kirúgások ellen, este pedig termeket "neveztek át" az elbocsátott tanárok tiszteletére.

A dékán szerint nem fenntartható, hogy az ország mind a 168 kara a Magyar Rektori Konferencia irányítása alatt van. A túlméretezett, túl általános megközelítéseket alkalmazó rendszerben senki nem hajlandó önmérsékletet gyakorolni, ezért most élet-halál harc dúl az intézmények között. Úgy érzi, hogy az ELTE bölcsészkara a megszorítások dacára is talpon fog maradni az egyre kiéleződő versenyben.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.