ELTE-dékán: az idős és a fiatal oktatók elbocsátása közül választhattam

Huszonegy tanártól válik meg az ELTE bölcsészkara a forráskivonások miatt, az érintett tanárok többségének azonban...

  • Eduline
MTI/Szigetváry Zsolt

Huszonegy tanártól válik meg az ELTE bölcsészkara a forráskivonások miatt, az érintett tanárok többségének azonban van másodállása, vagy nyugdíjra jogosult - írja az Index. Több népszerű oktató, köztük Nádasdy Ádám és Kálmán László veszítette el az állását. Dezső Tamás dékán szerint más felsőoktatási intézményekben is elbocsátásokra kell számítani.

A kar a költségvetésének 97-98 százalékát az oktatók munkabérére fizeti ki, havi körülbelül 20 millió forintot pedig egy ppp-konstrukció keretében üzemeltetésre fordítanak, ezért nem tudott máshonnan elvenni - mondta a dékán.

Két választása volt: elküldeni a kar 62 év feletti oktatóinak negyven százalékát, vagy elbocsátani 50 tanársegédet vagy 40 adjunktust (az ő fizetésük fele-harmada a vezető oktatók bérének) az elbocsátások által felszabaduló körülbelül 130 millió forint ugyanis az ő fizetésük rendezésére lenne elég. A kirúgott tanárok a tavaszi félévben még megtartják a kurzusaikat, illetve a nyolc hónapos felmentési idő alatt fizetést is kapnak az egyetemtől.

A kar oktatóinak 43 százaléka vezető oktató, az ő státuszukkal járó magasabb fizetés finanszírozása pedig az eredetileg 600 millió forintos, de még a kiigazítás után is „több száz milliós” forráselvonás után lehetetlenné vált. A bölcsészkaron egy oktatóra 13-14 tanár jut. Ez a rendszer nem biztos, hogy fenntartható: a kormányzat felől ígéretek vannak arra, hogy lesz egy évközi kiigazítás, de ennek részletei egyelőre ismeretlenek - mondta a dékán.

Dezső Tamás szerint „mindenki tudta, hogy ez el fog jönni”, és más intézményekre is hasonló kényszerintézkedések várnak. A kiemelt figyelem szerinte az egyetemfoglalóknak köszönhető, akikkel egyébként rendszeres kapcsolatban van. A céljaik egyeznek, csak a módszereik különböznek - mondta. Kedden élőlánccal tiltakoztak oktatók és hallgatók a kirúgások ellen, este pedig termeket "neveztek át" az elbocsátott tanárok tiszteletére.

A dékán szerint nem fenntartható, hogy az ország mind a 168 kara a Magyar Rektori Konferencia irányítása alatt van. A túlméretezett, túl általános megközelítéseket alkalmazó rendszerben senki nem hajlandó önmérsékletet gyakorolni, ezért most élet-halál harc dúl az intézmények között. Úgy érzi, hogy az ELTE bölcsészkara a megszorítások dacára is talpon fog maradni az egyre kiéleződő versenyben.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.