ELTE-dékán: az idős és a fiatal oktatók elbocsátása közül választhattam

Huszonegy tanártól válik meg az ELTE bölcsészkara a forráskivonások miatt, az érintett tanárok többségének azonban...

  • Eduline
MTI/Szigetváry Zsolt

Huszonegy tanártól válik meg az ELTE bölcsészkara a forráskivonások miatt, az érintett tanárok többségének azonban van másodállása, vagy nyugdíjra jogosult - írja az Index. Több népszerű oktató, köztük Nádasdy Ádám és Kálmán László veszítette el az állását. Dezső Tamás dékán szerint más felsőoktatási intézményekben is elbocsátásokra kell számítani.

A kar a költségvetésének 97-98 százalékát az oktatók munkabérére fizeti ki, havi körülbelül 20 millió forintot pedig egy ppp-konstrukció keretében üzemeltetésre fordítanak, ezért nem tudott máshonnan elvenni - mondta a dékán.

Két választása volt: elküldeni a kar 62 év feletti oktatóinak negyven százalékát, vagy elbocsátani 50 tanársegédet vagy 40 adjunktust (az ő fizetésük fele-harmada a vezető oktatók bérének) az elbocsátások által felszabaduló körülbelül 130 millió forint ugyanis az ő fizetésük rendezésére lenne elég. A kirúgott tanárok a tavaszi félévben még megtartják a kurzusaikat, illetve a nyolc hónapos felmentési idő alatt fizetést is kapnak az egyetemtől.

A kar oktatóinak 43 százaléka vezető oktató, az ő státuszukkal járó magasabb fizetés finanszírozása pedig az eredetileg 600 millió forintos, de még a kiigazítás után is „több száz milliós” forráselvonás után lehetetlenné vált. A bölcsészkaron egy oktatóra 13-14 tanár jut. Ez a rendszer nem biztos, hogy fenntartható: a kormányzat felől ígéretek vannak arra, hogy lesz egy évközi kiigazítás, de ennek részletei egyelőre ismeretlenek - mondta a dékán.

Dezső Tamás szerint „mindenki tudta, hogy ez el fog jönni”, és más intézményekre is hasonló kényszerintézkedések várnak. A kiemelt figyelem szerinte az egyetemfoglalóknak köszönhető, akikkel egyébként rendszeres kapcsolatban van. A céljaik egyeznek, csak a módszereik különböznek - mondta. Kedden élőlánccal tiltakoztak oktatók és hallgatók a kirúgások ellen, este pedig termeket "neveztek át" az elbocsátott tanárok tiszteletére.

A dékán szerint nem fenntartható, hogy az ország mind a 168 kara a Magyar Rektori Konferencia irányítása alatt van. A túlméretezett, túl általános megközelítéseket alkalmazó rendszerben senki nem hajlandó önmérsékletet gyakorolni, ezért most élet-halál harc dúl az intézmények között. Úgy érzi, hogy az ELTE bölcsészkara a megszorítások dacára is talpon fog maradni az egyre kiéleződő versenyben.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.