Elbocsátások a Corvinuson: egyenként döntenek az oktatók sorsáról

Nem fűnyíróelv mentén hajtják végre a Budapesti Corvinus Egyetemen szükségessé vált leépítéseket, hanem az egyetem és...

  • Eduline
stiller

Nem fűnyíróelv mentén hajtják végre a Budapesti Corvinus Egyetemen szükségessé vált leépítéseket, hanem az egyetem és a karok érdekeinek figyelembevételével - mondta az Indexnek Rostoványi Zsolt rektor a hétfőn tartott vezetői értekezlet után, amelyen a karok vezetőivel egyeztettek a tervezett elbocsátásokról és kiadáscsökkentésről.

Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt, tizenöt százalékos költségcsökkentés várható a Corvinuson, mivel az idei költségvetési évben 25 százalékkal csökkent az egyetem támogatása. A megszorítások oktatói és adminisztrátori állásokat is veszélyeztetnek. A február 22-én kelt rektori utasítás tartalmazza a 62 éves nyugdíjkorhatárt betöltött valamennyi közalkalmazott jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését és nyugdíjazását, az egyetemi vezetője ugyanakkor fenntartja a továbbfoglalkoztatáshoz való hozzájárulás jogát, amelyet személyre szóló javaslattal a minisztériumba kell továbbítani, s a tárcavezető engedélyezi.

A rektor az Indexnek az elbocsátásokról még nem tudott konkrét számokat mondani. Eltérő a különböző karok és intézetek helyzete: van, ahol a dologi kiadásokat kell majd csökkenteni, és van, ahol ehhez elbocsátás is társul. Élőlánccal tiltakoztak oktatók és hallgatók az elbocsátások ellen: erről itt olvashattok.

A nyugdíjazásokról egyénre szabottan, az oktatók elismertsége, illetve a karon, intézettben betöltött szerepe alapján döntenek, a dékánok, intézetigazgatók bevonásával. Átvizsgálják az egyetem szervezeti struktúráját is. Egy projektszervezet két és fél hónap alatt világítja át a rendszert, és "akár erőteljes változtatásokra is javaslatot" tehet - mondta Rostoványi. A szervezeti átalakításnál a minőség és a hatékonyság lesz a legfontosabb, és igyekszünk ehhez igazítani a személyzeti döntéseket is - emelte ki.

Az egyetemen korlátozzák a mobiltelefonok és a mobilinternet használatát, és az intézmény a tervek szerint szolgálati autóktól és ingatlanoktól is megválik. Az adósságot, amelyet főleg beszállítóknak és közműcégeknek ki nem fizetett számlákból halmoztak fel, az egyetem azokban az időszakokban tudja részben törleszteni, ha bevétele érkezik - mondta a rektor. A tartozás mértéke az egyetem aktuális anyagi helyzetétől függően változik, 200 millió és egymilliárd forint között.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.