Elbocsátások a Corvinuson: egyenként döntenek az oktatók sorsáról

Nem fűnyíróelv mentén hajtják végre a Budapesti Corvinus Egyetemen szükségessé vált leépítéseket, hanem az egyetem és...

  • Eduline
stiller

Nem fűnyíróelv mentén hajtják végre a Budapesti Corvinus Egyetemen szükségessé vált leépítéseket, hanem az egyetem és a karok érdekeinek figyelembevételével - mondta az Indexnek Rostoványi Zsolt rektor a hétfőn tartott vezetői értekezlet után, amelyen a karok vezetőivel egyeztettek a tervezett elbocsátásokról és kiadáscsökkentésről.

Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt, tizenöt százalékos költségcsökkentés várható a Corvinuson, mivel az idei költségvetési évben 25 százalékkal csökkent az egyetem támogatása. A megszorítások oktatói és adminisztrátori állásokat is veszélyeztetnek. A február 22-én kelt rektori utasítás tartalmazza a 62 éves nyugdíjkorhatárt betöltött valamennyi közalkalmazott jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését és nyugdíjazását, az egyetemi vezetője ugyanakkor fenntartja a továbbfoglalkoztatáshoz való hozzájárulás jogát, amelyet személyre szóló javaslattal a minisztériumba kell továbbítani, s a tárcavezető engedélyezi.

A rektor az Indexnek az elbocsátásokról még nem tudott konkrét számokat mondani. Eltérő a különböző karok és intézetek helyzete: van, ahol a dologi kiadásokat kell majd csökkenteni, és van, ahol ehhez elbocsátás is társul. Élőlánccal tiltakoztak oktatók és hallgatók az elbocsátások ellen: erről itt olvashattok.

A nyugdíjazásokról egyénre szabottan, az oktatók elismertsége, illetve a karon, intézettben betöltött szerepe alapján döntenek, a dékánok, intézetigazgatók bevonásával. Átvizsgálják az egyetem szervezeti struktúráját is. Egy projektszervezet két és fél hónap alatt világítja át a rendszert, és "akár erőteljes változtatásokra is javaslatot" tehet - mondta Rostoványi. A szervezeti átalakításnál a minőség és a hatékonyság lesz a legfontosabb, és igyekszünk ehhez igazítani a személyzeti döntéseket is - emelte ki.

Az egyetemen korlátozzák a mobiltelefonok és a mobilinternet használatát, és az intézmény a tervek szerint szolgálati autóktól és ingatlanoktól is megválik. Az adósságot, amelyet főleg beszállítóknak és közműcégeknek ki nem fizetett számlákból halmoztak fel, az egyetem azokban az időszakokban tudja részben törleszteni, ha bevétele érkezik - mondta a rektor. A tartozás mértéke az egyetem aktuális anyagi helyzetétől függően változik, 200 millió és egymilliárd forint között.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.