Elbocsátások a Corvinuson: egyenként döntenek az oktatók sorsáról

Nem fűnyíróelv mentén hajtják végre a Budapesti Corvinus Egyetemen szükségessé vált leépítéseket, hanem az egyetem és...

  • Eduline
stiller

Nem fűnyíróelv mentén hajtják végre a Budapesti Corvinus Egyetemen szükségessé vált leépítéseket, hanem az egyetem és a karok érdekeinek figyelembevételével - mondta az Indexnek Rostoványi Zsolt rektor a hétfőn tartott vezetői értekezlet után, amelyen a karok vezetőivel egyeztettek a tervezett elbocsátásokról és kiadáscsökkentésről.

Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt, tizenöt százalékos költségcsökkentés várható a Corvinuson, mivel az idei költségvetési évben 25 százalékkal csökkent az egyetem támogatása. A megszorítások oktatói és adminisztrátori állásokat is veszélyeztetnek. A február 22-én kelt rektori utasítás tartalmazza a 62 éves nyugdíjkorhatárt betöltött valamennyi közalkalmazott jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését és nyugdíjazását, az egyetemi vezetője ugyanakkor fenntartja a továbbfoglalkoztatáshoz való hozzájárulás jogát, amelyet személyre szóló javaslattal a minisztériumba kell továbbítani, s a tárcavezető engedélyezi.

A rektor az Indexnek az elbocsátásokról még nem tudott konkrét számokat mondani. Eltérő a különböző karok és intézetek helyzete: van, ahol a dologi kiadásokat kell majd csökkenteni, és van, ahol ehhez elbocsátás is társul. Élőlánccal tiltakoztak oktatók és hallgatók az elbocsátások ellen: erről itt olvashattok.

A nyugdíjazásokról egyénre szabottan, az oktatók elismertsége, illetve a karon, intézettben betöltött szerepe alapján döntenek, a dékánok, intézetigazgatók bevonásával. Átvizsgálják az egyetem szervezeti struktúráját is. Egy projektszervezet két és fél hónap alatt világítja át a rendszert, és "akár erőteljes változtatásokra is javaslatot" tehet - mondta Rostoványi. A szervezeti átalakításnál a minőség és a hatékonyság lesz a legfontosabb, és igyekszünk ehhez igazítani a személyzeti döntéseket is - emelte ki.

Az egyetemen korlátozzák a mobiltelefonok és a mobilinternet használatát, és az intézmény a tervek szerint szolgálati autóktól és ingatlanoktól is megválik. Az adósságot, amelyet főleg beszállítóknak és közműcégeknek ki nem fizetett számlákból halmoztak fel, az egyetem azokban az időszakokban tudja részben törleszteni, ha bevétele érkezik - mondta a rektor. A tartozás mértéke az egyetem aktuális anyagi helyzetétől függően változik, 200 millió és egymilliárd forint között.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.