Megszólalt a CEU: elítélik a genderszak elleni szakmaiatlan támadásokat

A CEU elítéli a Társadalmi nemek tanulmánya programok elleni szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó támadásokat.

  • Eduline
Fazekas István

Több mint egy évizede tanítjuk egyetemünkön ezt a nemzetközileg elismert tudományterületet. Végzett hallgatóinkra kiváló elhelyezkedési lehetőségek várnak. A társadalmilag hasznos, a gazdaság és a tudományos világ által egyaránt megbecsült tudást adó programok ellehetetlenítése károkat okozna Magyarországnak és korlátozná a tanszabadságot - írják közleményükben.

A CEU elkötelezett a Társadalmi nemek tanulmánya program tanítása mellett. Továbbá közzétette a CEU vezetése azt a levelet, amit néhány nappal korábban a Magyar Rektori Konferenciának küldött a gender szak megszüntetésével kapcsolatban.

Az előterjesztésben az szerepel, hogy az egyetem évente 1-4 diákot vesz fel a szakra, ezt azonban az intézmény vezetői cáfolták, ugyanis valójában mintegy kétszáz diák iratkozott be eddig, ami évente átlagosan 16 hallgatót jelent.

A képzés indítása óta a szakon 129-en szereztek magyar diplomát, lemorzsolódás gyakorlatilag nem volt. A rektorhelyettesek szerint a szak eltörlése hatalmas csapást jelentene az egyetemnek, sértené a magyar felsőoktatás érdekeit, és nem utolsó sorban ártana Magyarország jó hírének.

Mindezek alapján a lehető leghatározottabban hibásnak tekintjük a tervezett lépést, amely nemcsak a tanszabadságot sértené, hanem egy hasznos és nemzetközileg elismert tanítási és kutatási terület magyarországi ellehetetlenítését is jelentené - teszik hozzá.

Adatokkal cáfolja a CEU rektorhelyettese a minisztériumot: mégsem indok a munkaerőpiaci igény?

A CEU rektorhelyettese, Fodor Éva számokkal és felmérésekkel bizonyítja, hogy nincs igaza a kormánynak a genderszak-ügyben. "Nem mutatható ki a munkaerőpiacon a társadalmi nemek tanulmánya mesterszakon végzettek iránti igény" - ezzel indokolta korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), miért szüntetik meg a genderszakot.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.