"Elvárják, hogy alanyi jogon járjon nekik a felsőoktatás"

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karáról nem kellett oktatókat elbocsátani a felsőoktatási...

  • Eduline
A Pázmány piliscsabai campusa
Fazekas István

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karáról nem kellett oktatókat elbocsátani a felsőoktatási reform miatt - mondta Botos Máté, a kar dékánja a Magyar Nemzetnek adott interjúban. "Minden eddigi lépésnek szakmai döntés állt a hátterében, és nagyon remélem, hogy ez így marad a jövőben is. Jelen pillanatban azonban a kar méretgazdaságos, és kiegyensúlyozottan működik" - tette hozzá. Az ELTE-t és a Corvinust érintő leépítésekről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.

A dékán arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az ELTE bölcsészkarának egyik nagyelőadóját több mint egy hónapja elfoglaló diákokról, úgy válaszolt: kikéri magának, "hogy a felsőoktatást aktuálpolitikai viták szintjére alacsonyítják le. Az egyetem nem átjáróház, hanem a nemzeti tudomány temploma". Az egyetemfoglalásról szóló összes cikkünket itt találjátok.

Szerinte a felsőoktatási intézmények nyitottak, de az oktatás maga az, ami nyilvános, nem pedig a terem használata. "A hallgatóknak természetesen vannak jogos igényeik, mindazonáltal sokszor használják fel őket különféle célokra úgy,  hogy ők ezt esetleg nem is észlelik. Egyszerűen vannak intézkedések, melyek nem népszerűek, de el kell fogadnunk őket. A nincsből nem lehet adni" - mondta.

Botos szerint a "magyar adófizető" jogos igénye, hogy ha a fizetéséből áldoz egy fogorvos képzésére, az a diploma megszerzése után itthon is dolgozzon. "A másik oldalon viszont ott van az Y generáció, mely már a torz magyar fogyasztói társadalom szülöttje, tagjai közül sokan szinte elvárják, hogy alanyi jogon járjon nekik a felsőoktatás. Pedig ez nem természetes igény, bár a mai generációkat sem hibáztathatjuk: egy évtizeden át eléggé más lehetőségeket ígértek nekik" - tette hozzá.

A dékán szerint az lenne igazságos, ha csak az élvezhetne állami finanszírozással előnyt, aki valóban tehetséges, nem pedig az, aki preferált szakra jelentkezett. "A történelem egyébként arra tanít, hogy a szerzett jogok visszavétele mindig elégedetlenséget szült, így van ez most is"  - tette hozzá.

A kisebb szakokról Botos azt mondta: egészségtelennek tartja, hogy egyes intézményeket köteleznek bizonyos képzések „oktatási szolgáltatás” logikájú fenntartására úgy, hogy azok szinte semmilyen bevételt nem hoznak, hiszen nem eladhatók a piacon. "Ezek a képzések nem illeszkednek bele a piaci alapú bolognai rendszer logikájába, és erőltetett fenntartásuk erőforrás-átcsoportosításokra, végül esetleg leépítésekre kényszerítik az egyetemet" - tette hozzá.

Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.

Afrikainak öltözött gyerekek, rémisztő álarcok és vicces maskarák: mai szemmel nézve nagyon furcsák voltak a régi farsangi jelmezek

A farsangról sokaknak elsősorban az óvodai és iskolai jelmezes mulatságok jutnak eszébe, amikor a gyerekek – és nem ritkán a leleményes szülők – évről évre újabb és újabb ötletes maskarákkal készülnek. Ez azonban régen sem volt másként. A Fortepan archívumából válogattunk össze néhány különleges felvételt, amelyek megmutatják, milyen hangulatban telt egykor a farsangi időszak, és milyen jelmezekbe bújtak akkoriban a gyerekek.