"Elvárják, hogy alanyi jogon járjon nekik a felsőoktatás"

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karáról nem kellett oktatókat elbocsátani a felsőoktatási...

  • Eduline
A Pázmány piliscsabai campusa
Fazekas István

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karáról nem kellett oktatókat elbocsátani a felsőoktatási reform miatt - mondta Botos Máté, a kar dékánja a Magyar Nemzetnek adott interjúban. "Minden eddigi lépésnek szakmai döntés állt a hátterében, és nagyon remélem, hogy ez így marad a jövőben is. Jelen pillanatban azonban a kar méretgazdaságos, és kiegyensúlyozottan működik" - tette hozzá. Az ELTE-t és a Corvinust érintő leépítésekről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.

A dékán arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az ELTE bölcsészkarának egyik nagyelőadóját több mint egy hónapja elfoglaló diákokról, úgy válaszolt: kikéri magának, "hogy a felsőoktatást aktuálpolitikai viták szintjére alacsonyítják le. Az egyetem nem átjáróház, hanem a nemzeti tudomány temploma". Az egyetemfoglalásról szóló összes cikkünket itt találjátok.

Szerinte a felsőoktatási intézmények nyitottak, de az oktatás maga az, ami nyilvános, nem pedig a terem használata. "A hallgatóknak természetesen vannak jogos igényeik, mindazonáltal sokszor használják fel őket különféle célokra úgy,  hogy ők ezt esetleg nem is észlelik. Egyszerűen vannak intézkedések, melyek nem népszerűek, de el kell fogadnunk őket. A nincsből nem lehet adni" - mondta.

Botos szerint a "magyar adófizető" jogos igénye, hogy ha a fizetéséből áldoz egy fogorvos képzésére, az a diploma megszerzése után itthon is dolgozzon. "A másik oldalon viszont ott van az Y generáció, mely már a torz magyar fogyasztói társadalom szülöttje, tagjai közül sokan szinte elvárják, hogy alanyi jogon járjon nekik a felsőoktatás. Pedig ez nem természetes igény, bár a mai generációkat sem hibáztathatjuk: egy évtizeden át eléggé más lehetőségeket ígértek nekik" - tette hozzá.

A dékán szerint az lenne igazságos, ha csak az élvezhetne állami finanszírozással előnyt, aki valóban tehetséges, nem pedig az, aki preferált szakra jelentkezett. "A történelem egyébként arra tanít, hogy a szerzett jogok visszavétele mindig elégedetlenséget szült, így van ez most is"  - tette hozzá.

A kisebb szakokról Botos azt mondta: egészségtelennek tartja, hogy egyes intézményeket köteleznek bizonyos képzések „oktatási szolgáltatás” logikájú fenntartására úgy, hogy azok szinte semmilyen bevételt nem hoznak, hiszen nem eladhatók a piacon. "Ezek a képzések nem illeszkednek bele a piaci alapú bolognai rendszer logikájába, és erőltetett fenntartásuk erőforrás-átcsoportosításokra, végül esetleg leépítésekre kényszerítik az egyetemet" - tette hozzá.

Hozzászólások

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Fenntarthatósági programjával került a világ tíz legjobb iskolája közé egy budapesti intézmény

Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.