A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karáról nem kellett oktatókat elbocsátani a felsőoktatási...
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karáról nem kellett oktatókat elbocsátani a felsőoktatási reform miatt - mondta Botos Máté, a kar dékánja a Magyar Nemzetnek adott interjúban. "Minden eddigi lépésnek szakmai döntés állt a hátterében, és nagyon remélem, hogy ez így marad a jövőben is. Jelen pillanatban azonban a kar méretgazdaságos, és kiegyensúlyozottan működik" - tette hozzá. Az ELTE-t és a Corvinust érintő leépítésekről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.
A dékán arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az ELTE bölcsészkarának egyik nagyelőadóját több mint egy hónapja elfoglaló diákokról, úgy válaszolt: kikéri magának, "hogy a felsőoktatást aktuálpolitikai viták szintjére alacsonyítják le. Az egyetem nem átjáróház, hanem a nemzeti tudomány temploma". Az egyetemfoglalásról szóló összes cikkünket itt találjátok.
Szerinte a felsőoktatási intézmények nyitottak, de az oktatás maga az, ami nyilvános, nem pedig a terem használata. "A hallgatóknak természetesen vannak jogos igényeik, mindazonáltal sokszor használják fel őket különféle célokra úgy, hogy ők ezt esetleg nem is észlelik. Egyszerűen vannak intézkedések, melyek nem népszerűek, de el kell fogadnunk őket. A nincsből nem lehet adni" - mondta.
Botos szerint a "magyar adófizető" jogos igénye, hogy ha a fizetéséből áldoz egy fogorvos képzésére, az a diploma megszerzése után itthon is dolgozzon. "A másik oldalon viszont ott van az Y generáció, mely már a torz magyar fogyasztói társadalom szülöttje, tagjai közül sokan szinte elvárják, hogy alanyi jogon járjon nekik a felsőoktatás. Pedig ez nem természetes igény, bár a mai generációkat sem hibáztathatjuk: egy évtizeden át eléggé más lehetőségeket ígértek nekik" - tette hozzá.
A dékán szerint az lenne igazságos, ha csak az élvezhetne állami finanszírozással előnyt, aki valóban tehetséges, nem pedig az, aki preferált szakra jelentkezett. "A történelem egyébként arra tanít, hogy a szerzett jogok visszavétele mindig elégedetlenséget szült, így van ez most is" - tette hozzá.
A kisebb szakokról Botos azt mondta: egészségtelennek tartja, hogy egyes intézményeket köteleznek bizonyos képzések „oktatási szolgáltatás” logikájú fenntartására úgy, hogy azok szinte semmilyen bevételt nem hoznak, hiszen nem eladhatók a piacon. "Ezek a képzések nem illeszkednek bele a piaci alapú bolognai rendszer logikájába, és erőltetett fenntartásuk erőforrás-átcsoportosításokra, végül esetleg leépítésekre kényszerítik az egyetemet" - tette hozzá.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
