Balog Zoltán szerint "polgári erények" nélkül nincs felsőoktatás

Polgári erények nélkül, amely az elmúlt két században a műszaki értelmiséget is jellemezték, nincs magyar...

  • MTI
Balog Zoltán erőforrás-miniszter elmondta, mi kell a felsőoktatáshoz
MTI / Kovács Attila

Polgári erények nélkül, amely az elmúlt két században a műszaki értelmiséget is jellemezték, nincs magyar felsőoktatás, és Magyarországnak sincs jövője - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tanévnyitó ünnepi beszédében hétfőn a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME).

A tárcavezető hangsúlyozta, a felsőoktatás bonyolult rendszerének átalakítása nem várathatott magára. Ez az egyetemek és a hallgatók, valamint a minőségi felsőoktatás érdekeit szolgálja - jelentette ki, hozzátéve, hogy a mennyiségi oktatásból a minőségi felé "terelték" az egyetemeket.

Balog Zoltán szerint abban van a jövő kulcsa, hogy a tradíció és modernség találkozzon és organikus egészet képezzen. A BME falai között 232 évnyi műszaki oktatási tapasztalat halmozódott fel, amelyet átadnak a most első alkalommal jelen lévő elsőéves műszaki egyetemistáknak is - mondta a miniszter.

Megfogalmazása szerint a kultúra és a technika együtt jelenti a jövő útját, ugyanakkor ezek rossz értelmezésekor van arra példa, hogy a puszta tudás "egyfajta technokratizmussá" válik, és az is előfordulhat, hogy "dilettáns relativizmusba" torkollik, pedig "a 21. században az archaizáló dilettantizmusra sincs szükség".

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a Műegyetem "zseniket adott a világnak", ugyanakkor meglátása szerint önmagából a hagyományból nem tud az ország megélni, mert folyamatosan meg kell tartani azt, ami a világ élvonalába emelte. "Ha nem számoljuk fel azt az örökséget, amely nemlétbe taszíthat felsőoktatási intézményeket, akkor azt sem várhatjuk el, hogy az élvonalban maradjunk" - jegyezte meg.

Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy 2012 óta megduplázták a felvettek létszámát a műszaki, természettudományi képzésben. Hangsúlyozta: a magas hozzáadott értékű ipar fejlesztésében szükség van a hazai természettudományos és műszaki képzés megerősítésére intézményi oldalon is.

Mivel a felsőoktatásba felvettek 40 százalékának nem sikerül megszerezniük a diplomát a képzési időn belül, ezért sokat kell tenni annak érdekében, hogy minél jobban csökkenjen a lemorzsolódás az egyetemeken - tette hozzá. Felidézte, hogy az idén hat egyetemet minősítettek kutatóegyetemmé, ezek közé tartozik a BME is.

Szólt arról is, hogy olyan felsőoktatást kell létrehozni, ahol elsősorban a jó teljesítmény számít, ezért meg kell állítani azt a folyamatot, hogy azokat az intézményeket, amelyek jól gazdálkodtak, hátrány érje azokhoz képest, amelyek esetleg nem gazdálkodtak jól a rájuk bízott javakkal.

Péceli Gábor, a BME rektora arról beszélt, az egyetem elvárásainak teljesítéséhez szükséges, hogy a diákok "vállalják önmagukat és tehetségüket", utóbbival pedig úgy sáfárkodjanak, ahogy azt az emberek elvárják tőlük. A sikeres tanulmányokhoz szintén elengedhetetlenül szükséges az idővel való optimális gazdálkodás - fűzte hozzá.

Hozzászólások

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.