A magyar egyetemisták és főiskolások harmada nem szerzi meg időben a diplomáját - derül ki a Diplomás Pályakövető Rendszer statisztikájából.
A kutatók 2010 és 2014 között vizsgálták a felsőoktatási képzésben részt vevő, de már abszolvált hallgatók diplomaszerzését. A 34 intézmény majdnem kétszázezer diákját (182 299 fő) érintő kutatás eredményéből az tűnik ki, hogy a diákok mintegy harmada (32,3 %-a) késleltetett diplomaszerző.
A késleltetett diplomaszerzés azt jelenti, hogy bár a diák már teljesítette a tárgyait és megszerezte a megfelelő kreditmennyiséget , valaminek a hiányában mégsem kaphatja meg diplomáját.
A megkérdezettek több mint 70%-a a nyelvvizsga hiányát jelölte meg a diplomaszerzés kitolódásának okaként. Másoknak a záróvizsga és a szakdolgozat leadása van hátra, de van, aki a munkahelyi vagy más képzés miatt leterheltséggel, családi okokkal indokolták a csúszást.
A felmérésbpl az is kiderül, hogy azoknak a hallgatóknak, akik magukat főállású diákként definiálják, 27,2%-a szerzi meg későbbb diplomáját, míg a magukat főfoglalkozású dolgozóknak tekintő hallgatók 39,9%-a végez később.
Vagyis ha valaki dolgozik az egyetem mellett, nagyobb az esélye annak, hogy időn túl szerzi meg a diplomáját
Azoknak a hallgatóknak, akik abszolváláskor nem szerzik meg diplomájukat, mindössze 17%-a nem kezd el dolgozni. 41%-uk már akkor is dolgozott, míg 42%-uk pedig ekkor lép ki a munkaerőpiacra. Az érintett hallgatók egyharmadának semmilyen problémát nem jelent a diploma hiánya a munkaerőpiaci érvényesülésben, 22%-uk azonban úgy érzi, hátrányból indul a diploma hiánya miatt.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
