Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A magyar egyetemisták és főiskolások harmada nem szerzi meg időben a diplomáját - derül ki a Diplomás Pályakövető Rendszer statisztikájából.

A kutatók 2010 és 2014 között vizsgálták a felsőoktatási képzésben részt vevő, de már abszolvált hallgatók diplomaszerzését. A 34 intézmény majdnem kétszázezer diákját (182 299 fő) érintő kutatás eredményéből az tűnik ki, hogy a diákok mintegy harmada (32,3 %-a) késleltetett diplomaszerző.
A késleltetett diplomaszerzés azt jelenti, hogy bár a diák már teljesítette a tárgyait és megszerezte a megfelelő kreditmennyiséget , valaminek a hiányában mégsem kaphatja meg diplomáját.
A megkérdezettek több mint 70%-a a nyelvvizsga hiányát jelölte meg a diplomaszerzés kitolódásának okaként. Másoknak a záróvizsga és a szakdolgozat leadása van hátra, de van, aki a munkahelyi vagy más képzés miatt leterheltséggel, családi okokkal indokolták a csúszást.
A felmérésbpl az is kiderül, hogy azoknak a hallgatóknak, akik magukat főállású diákként definiálják, 27,2%-a szerzi meg későbbb diplomáját, míg a magukat főfoglalkozású dolgozóknak tekintő hallgatók 39,9%-a végez később.
Vagyis ha valaki dolgozik az egyetem mellett, nagyobb az esélye annak, hogy időn túl szerzi meg a diplomáját
Azoknak a hallgatóknak, akik abszolváláskor nem szerzik meg diplomájukat, mindössze 17%-a nem kezd el dolgozni. 41%-uk már akkor is dolgozott, míg 42%-uk pedig ekkor lép ki a munkaerőpiacra. Az érintett hallgatók egyharmadának semmilyen problémát nem jelent a diploma hiánya a munkaerőpiaci érvényesülésben, 22%-uk azonban úgy érzi, hátrányból indul a diploma hiánya miatt.
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Kell a gyereknek a pihenés, ki kell adni a szabadságokat – vannak olyan óvodák, ahol nyomatékosan kérik az óvodapedagógusok, ne vigyék a szülők nyáron az óvodai ügyeletbe a gyereket. Viszont olyan intézményre is akad példa, ahol az előző nap is lehet szólni, hogy másnap bemenne a gyerek.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.