Az egyetemen megbukott fizikából, majd megreformálta a világ oktatását

Teljesen új utakat nyitott a felsőoktatás számára az online egyetemi kurzusok megjelenése. Ehhez az kellett, hogy egy indiai egyetemistát, az EdX későbbi megálmodóját megbuktassák fizikából.

  • Eduline
edX.org

Az indiai Anant Agarwal az 1970-es években egyike volt azon kevés elsőéveseknek, akik elhasaltak a Madrasi Műszaki Egyetem fizikavizsgáján. Ez rádöbbentette, hogy a kicsi, mangalore-i középiskola, ahová járt, nem volt képes rendesen felkészíteni az egyetemi tanulmányokra: "Rájöttem, hogy az oktatás nagyon más a világ különböző pontjain. Néhányan nagyon jó minőségű tananyagból tanulhatnak, míg mások, egyszerűen csak azért, mert nem ilyen helyen élnek, ezt nem kaphatják meg" - mondta el a Popular Science-nek.

25 évvel később Agarwal már a Massachussetsi Műszaki Egyetemen (MIT) oktatott számítástechnikát, ahol elkezdte kifejleszteni azt a módszert, amellyel online taníthatta a diákjait. A weboldalra nemcsak az előadások anyagait tette fel, hanem kész interaktív laboratóriumot is berendezett a hallgatóknak. Agarwal sikere miatt hozta létre az egyetem az MITx platformot 2011-ben, ahol már több mint harminc ingyenes kurzus található, az egyetem öt tanszékéről. Itt vannak a világ legjobb online tanfolyamai, teljesen ingyen.

Később ebből jött létre az EdX, ahol ma már több mint 53 intézmény kínál online egyetemi kurzusokat, és 196 országból 2,6 millió ember hallgatja őket. Az oldal ráadásul nyílt forráskódú, tehát bárki szabadon felhasználhatja és megépítheti belőle a saját verzióját. "Az oktatásnak mindenki számára elérhetőnek kell lennie, csak úgy, mint a levegőnek, amit belélegzünk" - tette hozzá Agarwal. Így tanulhattok a világ legjobb egyetemein, teljesen ingyen - itt a lista.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.