Az ELTE fogadná a Műegyetem gazdasági karát

Egy nem hivatalos megkeresés után kezdték vizsgálni, hogy mivel járna a BME GTK átszervezése.

  • Eduline
Az ELTE Lágymányosi Campusa, mely szomszédos a BME GTK-val.
Wikipedia

Megszólalt az Eötvös Loránd Tudományegyetem is a BME gazdasági karának átszervezéséről szóló híreket követően. Az ELTE már évek óta vizsgálja, hogy a szerény gazdaságtudományi képzései terén hogyan tudna fejlődést elérni: ennek módját az intézmény belső fejlesztésében, valamint más intézményekkel való együttműködésben látják.

A közgazdaságtudományi területen csak egy rendkívül szűk szegmensben van jelen, ez pedig a nemzetközi rangsorokban elérhető pozíciójára, a vállalati és a piaci szegmenssel való kapcsolataira is negatív hatással van.

- írta az ELTE rektori kabinete az Eduline megkeresésére reagálva. Eddig nem folytattak sem a BME GTK kapcsán, sem más intézményekkel hivatalos tárgyalásokat, ám elismerték, hogy a BME GTK informálisan megkereste már az ELTE-t, azóta azt is vizsgálják, hogy milyen együttműküdés lenne lehetséges a BME GTK-val. Előzetes véleményük szerint  - bár nem nevezték meg a kar átköltöztetését - a meglévő párhuzamos területeket minden érintett fél számára megnyugtatóan lehet kezelni.

Mindaddig, míg hivatalos megkeresést nem kapnak a kérdésben, addig mindezt a Műegyetem belügyének tekintik. Felhívták a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a BME GTK tanszékvezetői megkeresték már az oktatási államtitkárságot a kar lehetséges átszervezéséről.

Ez egybevág azzal a levéllel is, melyet csütörtök este olvastak fel a GTK hallgatói fórumán, mely a kar vezetésétől érkezett: a levél szerint maradnának a BME részei, ám a kar számára kedvezőtlen állapotok esetén más lehetőségek szerint fognak cselekedni - utalva egy esetleges kiválásra.

A dékánjukat követelik a GTK-s hallgatók, de messze még a tüntetés

Lényegében nincs olyan hivatalos személy, aki képviselheti őket BME és más szervezetek előtt Andor György felfüggesztése óta, de tárgyalni szeretnének. A kar elcsatolása is még bizonytalan, de tüntetésre nem készülnek. A BME GTK QII-es épületében gyűltek össze a hallgatók, hogy a hallgatói önkormányzat segítségével tájékozódjanak, hogy pontosan mi történik a karral: miért függesztette fel a rektor Andor György dékánt, mennyiben valós az elcsatolás lehetősége?

Az ELTE üdvözölné a BME GTK-val való együttműködést, tájékoztatásukat így zárják:

Megítélésünk szerint a BMGE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar egyes szervezeti egységeinek ELTE-be történő integrálása hosszú távon előnyös lenne mind az ELTE, mind a magyar felsőoktatás számára, és biztosítaná az ELTE-hez esetlegesen csatlakozó kar hosszú távú fejlődését is.

Ugyanakkor elvárás, hogy a tárgyalások végkimenetel vonatkozásában a kialakuló megoldás mind az ELTE, mind a BMGE GTK számára kölcsönösen előnyös legyen.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.