Egy nem hivatalos megkeresés után kezdték vizsgálni, hogy mivel járna a BME GTK átszervezése.
Megszólalt az Eötvös Loránd Tudományegyetem is a BME gazdasági karának átszervezéséről szóló híreket követően. Az ELTE már évek óta vizsgálja, hogy a szerény gazdaságtudományi képzései terén hogyan tudna fejlődést elérni: ennek módját az intézmény belső fejlesztésében, valamint más intézményekkel való együttműködésben látják.
A közgazdaságtudományi területen csak egy rendkívül szűk szegmensben van jelen, ez pedig a nemzetközi rangsorokban elérhető pozíciójára, a vállalati és a piaci szegmenssel való kapcsolataira is negatív hatással van.
- írta az ELTE rektori kabinete az Eduline megkeresésére reagálva. Eddig nem folytattak sem a BME GTK kapcsán, sem más intézményekkel hivatalos tárgyalásokat, ám elismerték, hogy a BME GTK informálisan megkereste már az ELTE-t, azóta azt is vizsgálják, hogy milyen együttműküdés lenne lehetséges a BME GTK-val. Előzetes véleményük szerint - bár nem nevezték meg a kar átköltöztetését - a meglévő párhuzamos területeket minden érintett fél számára megnyugtatóan lehet kezelni.
Mindaddig, míg hivatalos megkeresést nem kapnak a kérdésben, addig mindezt a Műegyetem belügyének tekintik. Felhívták a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a BME GTK tanszékvezetői megkeresték már az oktatási államtitkárságot a kar lehetséges átszervezéséről.
Ez egybevág azzal a levéllel is, melyet csütörtök este olvastak fel a GTK hallgatói fórumán, mely a kar vezetésétől érkezett: a levél szerint maradnának a BME részei, ám a kar számára kedvezőtlen állapotok esetén más lehetőségek szerint fognak cselekedni - utalva egy esetleges kiválásra.
A dékánjukat követelik a GTK-s hallgatók, de messze még a tüntetés
Lényegében nincs olyan hivatalos személy, aki képviselheti őket BME és más szervezetek előtt Andor György felfüggesztése óta, de tárgyalni szeretnének. A kar elcsatolása is még bizonytalan, de tüntetésre nem készülnek. A BME GTK QII-es épületében gyűltek össze a hallgatók, hogy a hallgatói önkormányzat segítségével tájékozódjanak, hogy pontosan mi történik a karral: miért függesztette fel a rektor Andor György dékánt, mennyiben valós az elcsatolás lehetősége?
Az ELTE üdvözölné a BME GTK-val való együttműködést, tájékoztatásukat így zárják:
Megítélésünk szerint a BMGE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar egyes szervezeti egységeinek ELTE-be történő integrálása hosszú távon előnyös lenne mind az ELTE, mind a magyar felsőoktatás számára, és biztosítaná az ELTE-hez esetlegesen csatlakozó kar hosszú távú fejlődését is.
Ugyanakkor elvárás, hogy a tárgyalások végkimenetel vonatkozásában a kialakuló megoldás mind az ELTE, mind a BMGE GTK számára kölcsönösen előnyös legyen.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
