Az itthoni egyetemeken is gyakran találkozni furcsa, apró tradíciókkal, amik szájról szájra terjednek, de Svédországban országos szinten is egészen bizarr szokásoknak hódolnak a diákok.
A The Local szedte össze a legjellemzőbb egyetemista tradíciókat. Ilyen például az akadémiai negyedóra, ami azt jelenti, hogy az előadásokra csak 15 perccel azok kezdete után esnek be. Ez állítólag azokból az időkből ered, mikor még nem volt órájuk a diákoknak, így a templomra hagyatkoztak, ami viszont csak egészkor harangozott, innentől pedig negyedórájuk volt beérni az előadásokra.
Szintén késni szokás az esti rendezvényekről, bulikról, tehát ha a meghívásban 8 óra szerepel, az 8:30-at jelent.
Szinten egyedülálló, és állítólag országos méreteket öltő őrület a stressz üvöltéssel való orvoslása. A diákok este 10-kor kinyitják az ablakot, hogy a vizsgaidőszak minden feszültségét világgá üvöltsék.
A többi fura szokásról, mint az egyetemi klubokról, az azokon fogyasztott ételekről és a vedelős dalokról itt olvashattok bővebben.
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
