Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az itthoni egyetemeken is gyakran találkozni furcsa, apró tradíciókkal, amik szájról szájra terjednek, de Svédországban országos szinten is egészen bizarr szokásoknak hódolnak a diákok.

A The Local szedte össze a legjellemzőbb egyetemista tradíciókat. Ilyen például az akadémiai negyedóra, ami azt jelenti, hogy az előadásokra csak 15 perccel azok kezdete után esnek be. Ez állítólag azokból az időkből ered, mikor még nem volt órájuk a diákoknak, így a templomra hagyatkoztak, ami viszont csak egészkor harangozott, innentől pedig negyedórájuk volt beérni az előadásokra.
Szintén késni szokás az esti rendezvényekről, bulikról, tehát ha a meghívásban 8 óra szerepel, az 8:30-at jelent.
Szinten egyedülálló, és állítólag országos méreteket öltő őrület a stressz üvöltéssel való orvoslása. A diákok este 10-kor kinyitják az ablakot, hogy a vizsgaidőszak minden feszültségét világgá üvöltsék.
A többi fura szokásról, mint az egyetemi klubokról, az azokon fogyasztott ételekről és a vedelős dalokról itt olvashattok bővebben.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.