Szakváltás után mennyi időtök van diplomát szerezni, és hogyan fogynak az állami féléveitek? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
2012. szeptemberében kezdtem meg a tanulmányaimat államilag támogatott kémia Bsc szakon, azonban 2013-ban átjelentkeztem a környezettan Bsc-re. Ezzel kapcsolatban érdeklődnék, hogy mikor kell befejeznem az egyetemet, a kémia alapképzés kezdetétől vagy a környezettan szakra való átjelentkezéstől számítják a képzési időt?
Ez elméletileg függhet a felsőoktatási intézménytől és az átvétel módjától is. A felsőoktatási törvényben szakváltásnak hívják, amikor átvétellel vagy felvételi eljárás során (amennyiben a két képzés között nem telik el egy évnél több) ugyanahhoz a képzési területhez tartozó szakon, de esetleg más intézményben, munkarendben vagy nyelven folytatjátok a tanulmányaitokat - ebben az esetben is erről van szó. A törvény csak annyit ír elő, hogy szakváltás esetén mindig az új képzés teljesítésének feltételei érvényesek, így például a képzés ideje vagy költsége, de a képzési idő számítására nem térnek ki. Bár újrafelvételizés és kreditelismerés esetén jellemző, hogy az új képzés megkezdésétől számítják a hallgatói jogviszonnyal együtt a képzési időt is, azért érdemes az egyetemen, főiskolán külön utánajárnotok, mennyi időtök van még a diplomaszerzésig, különösen, ha átvételi kérelemmel váltottatok szakot.
Az állami féléveitek természetesen ettől függetlenül fogynak, az előző és az új képzésben igénybe vett összes állami félévet felhasználtátok a rendelkezésre álló 12 (osztatlan képzés esetén 14) félévből. Ezen kívül államilag támogatott képzésen a hallgatók a hallgatói nyilatkozatban vállalják, hogy a képzési idő másfélszeresén belül megszerzik a diplomájukat, különben vissza kell fizetniük az állami ösztöndíj felét. Ez egy hároméves alapképzésen 9 félévet jelent, mesterképzésen pedig 6 félévet. A hallgatói nyilatkozatról és az állami félévekről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
