Szakváltás után mennyi időtök van diplomát szerezni, és hogyan fogynak az állami féléveitek? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
2012. szeptemberében kezdtem meg a tanulmányaimat államilag támogatott kémia Bsc szakon, azonban 2013-ban átjelentkeztem a környezettan Bsc-re. Ezzel kapcsolatban érdeklődnék, hogy mikor kell befejeznem az egyetemet, a kémia alapképzés kezdetétől vagy a környezettan szakra való átjelentkezéstől számítják a képzési időt?
Ez elméletileg függhet a felsőoktatási intézménytől és az átvétel módjától is. A felsőoktatási törvényben szakváltásnak hívják, amikor átvétellel vagy felvételi eljárás során (amennyiben a két képzés között nem telik el egy évnél több) ugyanahhoz a képzési területhez tartozó szakon, de esetleg más intézményben, munkarendben vagy nyelven folytatjátok a tanulmányaitokat - ebben az esetben is erről van szó. A törvény csak annyit ír elő, hogy szakváltás esetén mindig az új képzés teljesítésének feltételei érvényesek, így például a képzés ideje vagy költsége, de a képzési idő számítására nem térnek ki. Bár újrafelvételizés és kreditelismerés esetén jellemző, hogy az új képzés megkezdésétől számítják a hallgatói jogviszonnyal együtt a képzési időt is, azért érdemes az egyetemen, főiskolán külön utánajárnotok, mennyi időtök van még a diplomaszerzésig, különösen, ha átvételi kérelemmel váltottatok szakot.
Az állami féléveitek természetesen ettől függetlenül fogynak, az előző és az új képzésben igénybe vett összes állami félévet felhasználtátok a rendelkezésre álló 12 (osztatlan képzés esetén 14) félévből. Ezen kívül államilag támogatott képzésen a hallgatók a hallgatói nyilatkozatban vállalják, hogy a képzési idő másfélszeresén belül megszerzik a diplomájukat, különben vissza kell fizetniük az állami ösztöndíj felét. Ez egy hároméves alapképzésen 9 félévet jelent, mesterképzésen pedig 6 félévet. A hallgatói nyilatkozatról és az állami félévekről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
