Szakváltás után mennyi időtök van diplomát szerezni, és hogyan fogynak az állami féléveitek? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
2012. szeptemberében kezdtem meg a tanulmányaimat államilag támogatott kémia Bsc szakon, azonban 2013-ban átjelentkeztem a környezettan Bsc-re. Ezzel kapcsolatban érdeklődnék, hogy mikor kell befejeznem az egyetemet, a kémia alapképzés kezdetétől vagy a környezettan szakra való átjelentkezéstől számítják a képzési időt?
Ez elméletileg függhet a felsőoktatási intézménytől és az átvétel módjától is. A felsőoktatási törvényben szakváltásnak hívják, amikor átvétellel vagy felvételi eljárás során (amennyiben a két képzés között nem telik el egy évnél több) ugyanahhoz a képzési területhez tartozó szakon, de esetleg más intézményben, munkarendben vagy nyelven folytatjátok a tanulmányaitokat - ebben az esetben is erről van szó. A törvény csak annyit ír elő, hogy szakváltás esetén mindig az új képzés teljesítésének feltételei érvényesek, így például a képzés ideje vagy költsége, de a képzési idő számítására nem térnek ki. Bár újrafelvételizés és kreditelismerés esetén jellemző, hogy az új képzés megkezdésétől számítják a hallgatói jogviszonnyal együtt a képzési időt is, azért érdemes az egyetemen, főiskolán külön utánajárnotok, mennyi időtök van még a diplomaszerzésig, különösen, ha átvételi kérelemmel váltottatok szakot.
Az állami féléveitek természetesen ettől függetlenül fogynak, az előző és az új képzésben igénybe vett összes állami félévet felhasználtátok a rendelkezésre álló 12 (osztatlan képzés esetén 14) félévből. Ezen kívül államilag támogatott képzésen a hallgatók a hallgatói nyilatkozatban vállalják, hogy a képzési idő másfélszeresén belül megszerzik a diplomájukat, különben vissza kell fizetniük az állami ösztöndíj felét. Ez egy hároméves alapképzésen 9 félévet jelent, mesterképzésen pedig 6 félévet. A hallgatói nyilatkozatról és az állami félévekről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
