Szakváltás után mennyi időtök van diplomát szerezni, és hogyan fogynak az állami féléveitek? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
2012. szeptemberében kezdtem meg a tanulmányaimat államilag támogatott kémia Bsc szakon, azonban 2013-ban átjelentkeztem a környezettan Bsc-re. Ezzel kapcsolatban érdeklődnék, hogy mikor kell befejeznem az egyetemet, a kémia alapképzés kezdetétől vagy a környezettan szakra való átjelentkezéstől számítják a képzési időt?
Ez elméletileg függhet a felsőoktatási intézménytől és az átvétel módjától is. A felsőoktatási törvényben szakváltásnak hívják, amikor átvétellel vagy felvételi eljárás során (amennyiben a két képzés között nem telik el egy évnél több) ugyanahhoz a képzési területhez tartozó szakon, de esetleg más intézményben, munkarendben vagy nyelven folytatjátok a tanulmányaitokat - ebben az esetben is erről van szó. A törvény csak annyit ír elő, hogy szakváltás esetén mindig az új képzés teljesítésének feltételei érvényesek, így például a képzés ideje vagy költsége, de a képzési idő számítására nem térnek ki. Bár újrafelvételizés és kreditelismerés esetén jellemző, hogy az új képzés megkezdésétől számítják a hallgatói jogviszonnyal együtt a képzési időt is, azért érdemes az egyetemen, főiskolán külön utánajárnotok, mennyi időtök van még a diplomaszerzésig, különösen, ha átvételi kérelemmel váltottatok szakot.
Az állami féléveitek természetesen ettől függetlenül fogynak, az előző és az új képzésben igénybe vett összes állami félévet felhasználtátok a rendelkezésre álló 12 (osztatlan képzés esetén 14) félévből. Ezen kívül államilag támogatott képzésen a hallgatók a hallgatói nyilatkozatban vállalják, hogy a képzési idő másfélszeresén belül megszerzik a diplomájukat, különben vissza kell fizetniük az állami ösztöndíj felét. Ez egy hároméves alapképzésen 9 félévet jelent, mesterképzésen pedig 6 félévet. A hallgatói nyilatkozatról és az állami félévekről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
