Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Nem történt újabb zárolás a felsőoktatási intézményeknél, hanem a túlzottdeficit-eljárás miatt az összes ágazatot...

Nem történt újabb zárolás a felsőoktatási intézményeknél, hanem a túlzottdeficit-eljárás miatt az összes ágazatot érintő májusi kormánydöntést most hajtották végre - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága szombaton az MTI-vel.
Az államtitkárság ezt azzal kapcsolatban közölte, hogy a Népszabadság értesülései szerint a kormány zárolást rendelt el több felsőoktatási intézménynél. Ez az első számítások szerint három-négymilliárd forintos megszorítást jelent az ágazatban.
A felsőoktatási államtitkárság felidézte, a kormány az uniós túlzottdeficit-eljárás miatt a zárolásokról - minden más ágazatra is kiterjedően - még májusban döntött, a zárolást a többi ágazatban végre is hajtották.
A közlemény szerint a döntés végrehajtását elhalasztották a felsőoktatásban az intézmények akkori gazdálkodási nehézségeire tekintettel arra az időszakra, amikorra az intézményekkel már biztosan tudhatóan megtörténik a 2012-es évre vonatkozó végleges elszámolás, illetve beérkeznek más bevételek is. Hozzátették: ezzel az volt a cél, hogy a felsőoktatási intézményeket a lehető legkisebb mértékben érintse hátrányosan az EU által megkívánt döntés.
Az államtitkárság szerint a nyár és a kora ősz folyamán az intézményeknek átutalták azokat a 2012-es elszámolásból járó maradványpénzeket, amelyek kellő fedezetet biztosítanak a mostani befizetésekhez, így a zárolások nem vezethetnek működési zavarokhoz.
Az intézmények túlnyomó többségénél a zárolt összegek és a nyáron, ősszel folyósított összegek kiegyenlítik egymást, így a tavaszi zárolási döntés mostani végrehajtása lényegében "nullszaldós" - közölte a szakállamtitkárság.
A kormány május 10-én tette közzé, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében hozott egyenlegjavító intézkedéseknek tételesen mekkora hatásuk lesz 2013-2014-ben a költségvetés egyes elemeinél.
Az egyenlegjavító pénzügyi intézkedések összhatása 2013-ban 92,9 milliárd forintot, 2014-ben 172,9 milliárd forintot tesz ki. Ebből a költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok zárolása mindkét évben 68,9-68,9 milliárd forintot, az állami vagyonnal kapcsolatos tételek zárolása évente 3 milliárd forintot jelent majd.
A Magyar Közlönyben kedden közzétett határozat szerint a kormány módosította a májusi határozatát, a zárolt összeg 53,8 milliárd forintra csökkent. A több mint 15 milliárdos zárolásmérséklés a legnagyobb összegekkel a Belügyminisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát érinti, zárolási kötelezettségük 6-6 milliárddal lett kevesebb, így az Emmit összesen 10,9 milliárdos zárolási kötelezettség terheli.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.