A minisztérium szerint nem zárolják az egyetemek pénzét

Nem történt újabb zárolás a felsőoktatási intézményeknél, hanem a túlzottdeficit-eljárás miatt az összes ágazatot...

  • MTI
Fülöp Máté

Nem történt újabb zárolás a felsőoktatási intézményeknél, hanem a túlzottdeficit-eljárás miatt az összes ágazatot érintő májusi kormánydöntést most hajtották végre - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága szombaton az MTI-vel.

Az államtitkárság ezt azzal kapcsolatban közölte, hogy a Népszabadság értesülései szerint a kormány zárolást rendelt el több felsőoktatási intézménynél. Ez az első számítások szerint három-négymilliárd forintos megszorítást jelent az ágazatban.

A felsőoktatási államtitkárság felidézte, a kormány az uniós túlzottdeficit-eljárás miatt a zárolásokról - minden más ágazatra is kiterjedően - még májusban döntött, a zárolást a többi ágazatban végre is hajtották.

A közlemény szerint a döntés végrehajtását elhalasztották a felsőoktatásban az intézmények akkori gazdálkodási nehézségeire tekintettel arra az időszakra, amikorra az intézményekkel már biztosan tudhatóan megtörténik a 2012-es évre vonatkozó végleges elszámolás, illetve beérkeznek más bevételek is. Hozzátették: ezzel az volt a cél, hogy a felsőoktatási intézményeket a lehető legkisebb mértékben érintse hátrányosan az EU által megkívánt döntés.

Az államtitkárság szerint a nyár és a kora ősz folyamán az intézményeknek átutalták azokat a 2012-es elszámolásból járó maradványpénzeket, amelyek kellő fedezetet biztosítanak a mostani befizetésekhez, így a zárolások nem vezethetnek működési zavarokhoz.

Az intézmények túlnyomó többségénél a zárolt összegek és a nyáron, ősszel folyósított összegek kiegyenlítik egymást, így a tavaszi zárolási döntés mostani végrehajtása lényegében "nullszaldós" - közölte a szakállamtitkárság.

A kormány május 10-én tette közzé, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében hozott egyenlegjavító intézkedéseknek tételesen mekkora hatásuk lesz 2013-2014-ben a költségvetés egyes elemeinél.

Az egyenlegjavító pénzügyi intézkedések összhatása 2013-ban 92,9 milliárd forintot, 2014-ben 172,9 milliárd forintot tesz ki. Ebből a költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok zárolása mindkét évben 68,9-68,9 milliárd forintot, az állami vagyonnal kapcsolatos tételek zárolása évente 3 milliárd forintot jelent majd. 

A Magyar Közlönyben kedden közzétett határozat szerint a kormány módosította a májusi határozatát, a zárolt összeg 53,8 milliárd forintra csökkent. A több mint 15 milliárdos zárolásmérséklés a legnagyobb összegekkel a Belügyminisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát érinti, zárolási kötelezettségük 6-6 milliárddal lett kevesebb, így az Emmit összesen 10,9 milliárdos zárolási kötelezettség terheli.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.