Nem történt újabb zárolás a felsőoktatási intézményeknél, hanem a túlzottdeficit-eljárás miatt az összes ágazatot...
Nem történt újabb zárolás a felsőoktatási intézményeknél, hanem a túlzottdeficit-eljárás miatt az összes ágazatot érintő májusi kormánydöntést most hajtották végre - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága szombaton az MTI-vel.
Az államtitkárság ezt azzal kapcsolatban közölte, hogy a Népszabadság értesülései szerint a kormány zárolást rendelt el több felsőoktatási intézménynél. Ez az első számítások szerint három-négymilliárd forintos megszorítást jelent az ágazatban.
A felsőoktatási államtitkárság felidézte, a kormány az uniós túlzottdeficit-eljárás miatt a zárolásokról - minden más ágazatra is kiterjedően - még májusban döntött, a zárolást a többi ágazatban végre is hajtották.
A közlemény szerint a döntés végrehajtását elhalasztották a felsőoktatásban az intézmények akkori gazdálkodási nehézségeire tekintettel arra az időszakra, amikorra az intézményekkel már biztosan tudhatóan megtörténik a 2012-es évre vonatkozó végleges elszámolás, illetve beérkeznek más bevételek is. Hozzátették: ezzel az volt a cél, hogy a felsőoktatási intézményeket a lehető legkisebb mértékben érintse hátrányosan az EU által megkívánt döntés.
Az államtitkárság szerint a nyár és a kora ősz folyamán az intézményeknek átutalták azokat a 2012-es elszámolásból járó maradványpénzeket, amelyek kellő fedezetet biztosítanak a mostani befizetésekhez, így a zárolások nem vezethetnek működési zavarokhoz.
Az intézmények túlnyomó többségénél a zárolt összegek és a nyáron, ősszel folyósított összegek kiegyenlítik egymást, így a tavaszi zárolási döntés mostani végrehajtása lényegében "nullszaldós" - közölte a szakállamtitkárság.
A kormány május 10-én tette közzé, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében hozott egyenlegjavító intézkedéseknek tételesen mekkora hatásuk lesz 2013-2014-ben a költségvetés egyes elemeinél.
Az egyenlegjavító pénzügyi intézkedések összhatása 2013-ban 92,9 milliárd forintot, 2014-ben 172,9 milliárd forintot tesz ki. Ebből a költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok zárolása mindkét évben 68,9-68,9 milliárd forintot, az állami vagyonnal kapcsolatos tételek zárolása évente 3 milliárd forintot jelent majd.
A Magyar Közlönyben kedden közzétett határozat szerint a kormány módosította a májusi határozatát, a zárolt összeg 53,8 milliárd forintra csökkent. A több mint 15 milliárdos zárolásmérséklés a legnagyobb összegekkel a Belügyminisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát érinti, zárolási kötelezettségük 6-6 milliárddal lett kevesebb, így az Emmit összesen 10,9 milliárdos zárolási kötelezettség terheli.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
