Összeszedtük, mit veszítene a BME a gazdasági kar kiválásával.
Tegnap az Index írta meg, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara - vagy annak egy része - az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kerülne.
Az idei rendes felvételi eljárásban a BME-re összesen 5246 hallgatót vettek fel, ebből 1566-ot a gazdasági kar valamely képzésére. A kar esetleges elcsatolásával tehát több mint harmadával kevesebb gólya maradna az egyetemen.
A GTK volt az a kar, ami a BME-ről egyedüliként került fel a legtöbb hallgatót felvett karok 10-es listájára. Ez a hetedik legtöbb hallgatót felvett kar az egész hazai felsőoktatásban.
Idén 415 volt a BME-re felvettek átlagponthatára. A GTK-n államilag támogatott gazdálkodás és menedzsment szakhoz 448 pontot kellett minimálisan teljesíteni (igaz, itt központi ponthatár volt, de ez országosan a legnépszerűbb szak), kommunikáció- és médiatudományhoz 461-et, nemzetközi gazdálkodás szakra pedig 460 (szintén központilag meghatározott) pont volt a küszöb. Önköltséges szakokra sem volt olyan egyszerű bejutni, azokhoz is bőven 300 pont fölött kellett teljesíteni. A ponthatárokat itt találjátok.
Ilyen magas ponthatárokra az egyetem semelyik másik karánál nem volt szükség. A mérnöki karok közül a legnehezebben a gépészmérnökire lehetett bekerülni, oda 458 pont kellett egy leendő mechatronikai mérnöknek, és 400 egy energetikai mérnöknek.
Bár a GTK magas ponthatárai részben a központi ponthatárok miatt alakultak úgy, ahogy, így is rengeteg diákot vettek fel. Ráadásul hiába vágta meg a kormány évekkel ezelőtt a gazdasági szakokra államin felvehető hallgatók számát, idén is 10 százalékot meghaladó mértékben nőtt a számuk országosan. Nem véletlen, hogy tavaly is több mint félmilliárd forintos bevételre tett szert az egyetem a gazdasági kar tandíjaiból, amiből látszik, sok diák hajlandó fizetni is, hogy gazdasági diplomát szerezhessen.
Az ELTE pedig idén is több mint 8000 gólyát vett fel, ami magasan a legtöbb az országban, a BME gazdasági karának esetleges odacsatolsával már az évi 10 ezer új hallgató sem lenne lehetetlen.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
