A BME legerősebb karját csapnák le a GTK leválasztásával

Összeszedtük, mit veszítene a BME a gazdasági kar kiválásával.

  • Eduline
pataky

Tegnap az Index írta meg, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara - vagy annak egy része - az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kerülne.

Az idei rendes felvételi eljárásban a BME-re összesen 5246 hallgatót vettek fel, ebből 1566-ot a gazdasági kar valamely képzésére. A kar esetleges elcsatolásával tehát több mint harmadával kevesebb gólya maradna az egyetemen.

A GTK volt az a kar, ami a BME-ről egyedüliként került fel a legtöbb hallgatót felvett karok 10-es listájára. Ez a hetedik legtöbb hallgatót felvett kar az egész hazai felsőoktatásban.

Idén 415 volt a BME-re felvettek átlagponthatára. A GTK-n államilag támogatott gazdálkodás és menedzsment szakhoz 448 pontot kellett minimálisan teljesíteni (igaz, itt központi ponthatár volt, de ez országosan a legnépszerűbb szak), kommunikáció- és médiatudományhoz 461-et, nemzetközi gazdálkodás szakra pedig 460 (szintén központilag meghatározott) pont volt a küszöb. Önköltséges szakokra sem volt olyan egyszerű bejutni, azokhoz is bőven 300 pont fölött kellett teljesíteni. A ponthatárokat itt találjátok.

Ilyen magas ponthatárokra az egyetem semelyik másik karánál nem volt szükség. A mérnöki karok közül a legnehezebben a gépészmérnökire lehetett bekerülni, oda 458 pont kellett egy leendő mechatronikai mérnöknek, és 400 egy energetikai mérnöknek.

Bár a GTK magas ponthatárai részben a központi ponthatárok miatt alakultak úgy, ahogy, így is rengeteg diákot vettek fel. Ráadásul hiába vágta meg a kormány évekkel ezelőtt a gazdasági szakokra államin felvehető hallgatók számát, idén is 10 százalékot meghaladó mértékben nőtt a számuk országosan. Nem véletlen, hogy tavaly is több mint félmilliárd forintos bevételre tett szert az egyetem a gazdasági kar tandíjaiból, amiből látszik, sok diák hajlandó fizetni is, hogy gazdasági diplomát szerezhessen.

Az ELTE pedig idén is több mint 8000 gólyát vett fel, ami magasan a legtöbb az országban, a BME gazdasági karának esetleges odacsatolsával már az évi 10 ezer új hallgató sem lenne lehetetlen.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.