Összeszedtük, mit veszítene a BME a gazdasági kar kiválásával.
Tegnap az Index írta meg, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara - vagy annak egy része - az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kerülne.
Az idei rendes felvételi eljárásban a BME-re összesen 5246 hallgatót vettek fel, ebből 1566-ot a gazdasági kar valamely képzésére. A kar esetleges elcsatolásával tehát több mint harmadával kevesebb gólya maradna az egyetemen.
A GTK volt az a kar, ami a BME-ről egyedüliként került fel a legtöbb hallgatót felvett karok 10-es listájára. Ez a hetedik legtöbb hallgatót felvett kar az egész hazai felsőoktatásban.
Idén 415 volt a BME-re felvettek átlagponthatára. A GTK-n államilag támogatott gazdálkodás és menedzsment szakhoz 448 pontot kellett minimálisan teljesíteni (igaz, itt központi ponthatár volt, de ez országosan a legnépszerűbb szak), kommunikáció- és médiatudományhoz 461-et, nemzetközi gazdálkodás szakra pedig 460 (szintén központilag meghatározott) pont volt a küszöb. Önköltséges szakokra sem volt olyan egyszerű bejutni, azokhoz is bőven 300 pont fölött kellett teljesíteni. A ponthatárokat itt találjátok.
Ilyen magas ponthatárokra az egyetem semelyik másik karánál nem volt szükség. A mérnöki karok közül a legnehezebben a gépészmérnökire lehetett bekerülni, oda 458 pont kellett egy leendő mechatronikai mérnöknek, és 400 egy energetikai mérnöknek.
Bár a GTK magas ponthatárai részben a központi ponthatárok miatt alakultak úgy, ahogy, így is rengeteg diákot vettek fel. Ráadásul hiába vágta meg a kormány évekkel ezelőtt a gazdasági szakokra államin felvehető hallgatók számát, idén is 10 százalékot meghaladó mértékben nőtt a számuk országosan. Nem véletlen, hogy tavaly is több mint félmilliárd forintos bevételre tett szert az egyetem a gazdasági kar tandíjaiból, amiből látszik, sok diák hajlandó fizetni is, hogy gazdasági diplomát szerezhessen.
Az ELTE pedig idén is több mint 8000 gólyát vett fel, ami magasan a legtöbb az országban, a BME gazdasági karának esetleges odacsatolsával már az évi 10 ezer új hallgató sem lenne lehetetlen.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
