Mennyit érnek a legjobb magyar egyetemeken szerzett diplomák?

A legjobb magyarországi egyetemek diplomáival még most sem jelent problémát az elhelyezkedés: a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak 93 százaléka az oklevél megszerzését követő fél éven belül állást talált, míg az ELTE-sek kétharmadának már az államvizsga előtt volt állandó állása.



Nagy változások jönnek: a kormány dönt a bezárásokról, hosszabb lesz a tanárképzés

A felsőoktatási törvény legújabb koncepciója az eddigieknél szigorúbb kritériumokat szab az intézmények alapítására és működtetésére, megkülönböztet tudományegyetemet, egyetemet és főiskolát, és célul tűzi ki, hogy 2020-ra az államilag támogatott képzésben részt vevők legalább 20 százaléka 1-3 hónapos külföldi ösztöndíjas képzésben részesüljön.



Újabb drasztikus váltás: mi lesz a szolnoki és a gyöngyösi főiskola sorsa?

Az egyetemek kormány alá rendelése, a felsőoktatási autonómia megszűnése, 36 milliárd forint kivonása, az államilag finanszírozott hallgatói létszám csökkentése - egyebek között ezeket tartalmazza a felsőoktatási koncepció legújabb tervezete, amelyet szerdai számában ismertet a Népszabadság. A dokumentumban nem szerepel az önálló Károly Róbert Főiskola és a Szolnoki Főiskola.




Az év 4 legnagyobb bukása: lopáson kapott politikusok

Nem is olyan rég még a német politika fénylő csillagaként tartották számon Karl-Theodor zu Guttenberget, és csaknem bizonyosra vették, hogy ő lesz Angela Merkel utódja a kancellári székben. Ugyanez a Guttenberg - családjával együtt - most mégis az amerikai Connecticut államba vándorol ki, ahol előadások tartásával, valamint publikálással igyekszik majd keresni kenyerét.



Hány hónap alatt találnak állást a frissdiplomások?

Míg az orvosok, a jogászok és a közgazdászok viszonylag gyorsan el tudnak helyezkedni, az agrár-, természet- és társadalomtudományos végzettségűek, valamint a pedagógusok jóval hosszabb idő alatt találnak munkát – derül ki a diplomások életpályáját vizsgáló kutatásokból.



Bolognaiak a munkaerőpiacon: nyeretlen háromévesek?

Öt éve vezették be az egész felsőoktatásra kiterjedően az új típusú, kölün alap- és mesterképzésből álló felsőoktatási rendszert és a nagy kérdés már akkor is az volt, hogy hogyan fogadja majd az alapképzés után a tanulmányaikat befejező diákokat a munkaerőpiac. Most kiderült.



Ki mondta, hogy az egyetemistáknak nincs pénzük?

„Fent leszel egy hétig” – ezzel a szlogennel hirdette magát az egyik legnagyobb partysítábor-szervező cég az idei szezonra, és a „fent”-et nem csak a hegytetőre értették. A diákoknak szervezett, több ezer főt megmozgató utazások az elmúlt évek egyik legnagyobb sikertörténete, ahol szinte mindenki a haveroknak szervezett néhány fős utazásokkal kezdte.



Reális-e a nettó 188 ezres kezdő fizetés?

Azok az egyetemisták és főiskolások, akik még nem ismerik a munkaerő-piaci viszonyokat, irreálisan magas bérigényeikkel jellemzően elrugaszkodnak a valóságtól – derül ki egy, az Educatio Kft. által végzett kutatásból. A megkérdezett hallgatók átlagosan havi nettó 188 000 forintot szeretnének keresni, vagyis ekkora kezdő fizetéstől remélnek megfelelő megélhetést. Kérdés azonban, hogy az elképzelt álomfizetés összhangban áll-e a piaci realitásokkal.



Nem baj, ha külföldre mennek a magyar fiatalok, csak jöjjenek utána vissza

Elkészült az új ifjúságpolitikai stratégia vitairata, a dokumentum már letölthető és kommentálható. A szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szerint kiemelt cél a fiatalok Magyarországon tartása, vagyis nem baj, ha elmennek külföldre tanulni, tapasztalatokat szerezni, csak térjenek haza és Magyarországon boldoguljanak. Soltész Miklós arról is beszélt, hogy meg kell tanítani a fiatalokat kulturáltan szórakozni.