Ólomszennyezést mutattak ki a Corvinus főépületében, vérvizsgálatot ajánl az egyetem a hallgatóknak

Az NNGYK szerint ugyanakkor a vérólomvizsgálat nem ad érdemi információt az ivóvízzel bevitt ólommenyiségről.

Jelentős ólomszennyezést mutattak ki a Budapesti Corvinus Egyetem főépületének több pontján az ivóvízben, ezért az intézményben nem ajánlott a csapvíz fogyasztása. Az egyetem a Telexnek azt írta: vérvételi lehetőséget ajánlanak fel az egyetem hallgatóinak és munkatársainak.

Az ólomszennyezésre akkor derült fény, amikor az egyetem Fővám tér 8. szám alatti főépületében, vízhálózatot is érintő kivitelezési munkálatok során vízminőség-ellenőrzést tartottak. A Telex megkeresésére azt írta az egyetem: a főépületben 16 ponton történt mérés, ebből hét esetben találtak határérték feletti ólomszennyezést.

Megjegyezték, hogy azonnal megtették a szükséges óvintézkedéseket, például az E épület valamennyi vízvételi helyén kihelyezték a „nem ivóvíz” piktogramot, illetve kétnyelvű feliratot. A vízgépeket és automatákat üzemen kívül helyezték, a vízautomaták helyett pedig ballonos vízadagoló gépeket helyeztek el az épületben.

Az egyetem az országos tisztifőorvoshoz fordult állásfoglalásért szennyezés egészségügyi kockázatának megállapítására.

A Telex szerint Pándics Tamás, az NNGYK igazgatója azt írta, az egyetemen az ivóvízben mért ólomkoncentráció jellemzően nem okoz felnőtt embereknél akut tüneteket, hosszú távon azonban hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához és egyes felszívódási zavarokhoz.

Az NNGYK szerint a vérólomvizsgálat az ivóvízzel bevitt ólommennyiségről nem ad érdemi információt, mivel az akut, munkahelyi ólomtermelés kimutatására alkalmas, ennek ellenére a Corvinus továbbra is biztosít vérvizsgálatot a hallgatók és munkatársak számára.

https://eduline.hu/felsooktatas/20260608_corvinus-fenntarto-alapitvany-kuratorium-lemondas-elszamolas

Nyitókép: Shutterstock

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.