Ólomszennyezést mutattak ki a Corvinus főépületében, vérvizsgálatot ajánl az egyetem a hallgatóknak

Az NNGYK szerint ugyanakkor a vérólomvizsgálat nem ad érdemi információt az ivóvízzel bevitt ólommenyiségről.

Jelentős ólomszennyezést mutattak ki a Budapesti Corvinus Egyetem főépületének több pontján az ivóvízben, ezért az intézményben nem ajánlott a csapvíz fogyasztása. Az egyetem a Telexnek azt írta: vérvételi lehetőséget ajánlanak fel az egyetem hallgatóinak és munkatársainak.

Az ólomszennyezésre akkor derült fény, amikor az egyetem Fővám tér 8. szám alatti főépületében, vízhálózatot is érintő kivitelezési munkálatok során vízminőség-ellenőrzést tartottak. A Telex megkeresésére azt írta az egyetem: a főépületben 16 ponton történt mérés, ebből hét esetben találtak határérték feletti ólomszennyezést.

Megjegyezték, hogy azonnal megtették a szükséges óvintézkedéseket, például az E épület valamennyi vízvételi helyén kihelyezték a „nem ivóvíz” piktogramot, illetve kétnyelvű feliratot. A vízgépeket és automatákat üzemen kívül helyezték, a vízautomaták helyett pedig ballonos vízadagoló gépeket helyeztek el az épületben.

Az egyetem az országos tisztifőorvoshoz fordult állásfoglalásért szennyezés egészségügyi kockázatának megállapítására.

A Telex szerint Pándics Tamás, az NNGYK igazgatója azt írta, az egyetemen az ivóvízben mért ólomkoncentráció jellemzően nem okoz felnőtt embereknél akut tüneteket, hosszú távon azonban hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához és egyes felszívódási zavarokhoz.

Az NNGYK szerint a vérólomvizsgálat az ivóvízzel bevitt ólommennyiségről nem ad érdemi információt, mivel az akut, munkahelyi ólomtermelés kimutatására alkalmas, ennek ellenére a Corvinus továbbra is biztosít vérvizsgálatot a hallgatók és munkatársak számára.

https://eduline.hu/felsooktatas/20260608_corvinus-fenntarto-alapitvany-kuratorium-lemondas-elszamolas

Nyitókép: Shutterstock

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.