Váratlan helyről érkezett egy, a kormányzati narratívától eltérő állításokat tartalmazó elemzés: a Mathias Corvinus Collegium (MCC) egyik kutatója szerint Oroszország példátlan módon próbálhatja befolyásolni a magyarországi választásokat.
Az írást Alkonyi Zalán Oroszország-kutató tette közzé szombaton Facebook-oldalán, majd több szerkesztőségnek is elküldte. A „Csatatér: Budapest – Példátlan orosz művelet a magyar választások befolyásolására” című elemzés magyarul és angolul is megjelent.
Az MCC honlapján elérhető bemutatkozása szerint Alkonyi Zalán korábban a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozott, jelenleg az ELTE doktori hallgatója. Kutatásában a Szovjetunió felbomlását és a nacionalizmus szerepét vizsgálja.
A kutató szerint az orosz befolyásolási kísérlet „kiterjedésében, módszereiben és kifinomultságában példa nélküli az Európai Unióban”. Az elemzés több lehetséges eszközt is felsorol:
diplomáciai nyomásgyakorlás,
hírszerzési műveletek,
feltételezett, Magyarországon tartózkodó orosz ügynökök,
kibertámadások,
valamint az orosz propaganda terjedése.
Külön kitér az úgynevezett fizetett influenszerek szerepére is. Példaként említi Lauren Chen hálózatát, amely – állítása szerint – jelentős összegeket kapott az orosz kormánytól, hogy oroszbarát tartalmakkal árassza el a közösségi médiát.
A cikk megjelenése után Alkonyi egy újabb Facebook-posztban azt írta: az elemzés megszületését egy diákkal folytatott beszélgetés inspirálta.
Mint fogalmazott, bízik abban, hogy a felsőoktatási intézményekben szabad a gondolat és a lelkiismeret. Hozzátette: nem kíván interjúkat adni, és nem akar részt venni a kampányban, jelenleg szabadságon van, és doktori kutatására koncentrál.
Ahogy az Eduline-on már írtunk róla, a közelmúltban a Budapesti Corvinus Egyetemen is hasonló következtetésekre jutott egy kutatás: eszerint az orosz dezinformáció a visegrádi térségben szorosan koordináltan működik.
A Dr. Rácz András vezette kutatócsoport a V4-országok – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – információs terét vizsgálta, és azt elemezte, hogyan jelennek meg az orosz narratívák az egyes országokban.
Az eredmények szerint ugyanazok a narratívák hasonló időben és mintázatok mentén bukkannak fel a régióban, ami koordinált működésre utal. Az ilyen típusú tevékenységet az EU és a NATO is külön fogalommal jelöli: FIMI-nek (foreign information manipulation and interference) nevezik.
Szalai Zoltán, főigazgató szerint a Tisza Párt a hatályos jogi kereteket és a jogbiztonság alapelveit átlépve lehetetlenítené el a Mathias Corvinus Collegiumot.
100-ból közel 20 pontot lehetett szerezni 2025-ben a tavaszi és őszi középszintű matekérettségin, ha valaki jól tudta a számtani és mértani sorozatokat. Mutatjuk, milyen témaköröket érdemes az utolsó néhány hétben alaposabban átnézni matekból.
Hét év alatt összesen 21 százalékkal csökkent a természettudományos tantárgyakat – fizika, kémia, biológia és földrajz – tanító főállású pedagógusok száma a hazai oktatási intézményekben - derült ki a Köznevelési Információs Rendszer adataiból.
A Kréta rendszerben elérhető statisztikai adatok alapján az oktatási rendszer stabil működéséről beszélt Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár. A következtetés alapja, hogy az félév végi tanulmányi átlagokban a tavalyi évhez képest nem volt szignifikáns eltérés.
Mutatjuk a legnépszerűbb képzési területeket a 2026-os felvételin.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Ezekben az esetekben utasíthatják el a jelentkezést.
A nyolcadikosok mintegy negyedének gondot okozhat egy domborzati térkép értelmezése - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményeiből.
A Szülői Hang friss sajtóközleményében azt írja, már egy év eltelt a bejelentés óta, de a kormány azóta sem hozta nyilvánosságra a kompetenciamérések értékelésére vonatkozó terveit. Hozzátették, miután lehetővé tették, hogy az iskolák saját hatáskörben érdemjeggyel értékeljék a mérés eredményét, a kompetenciamérések már nem tudják betölteni funkciójukat, mert az iskolák eredményei nem hasonlíthatóak igazságosan össze.
