Váratlan helyről érkezett egy, a kormányzati narratívától eltérő állításokat tartalmazó elemzés: a Mathias Corvinus Collegium (MCC) egyik kutatója szerint Oroszország példátlan módon próbálhatja befolyásolni a magyarországi választásokat.
Az írást Alkonyi Zalán Oroszország-kutató tette közzé szombaton Facebook-oldalán, majd több szerkesztőségnek is elküldte. A „Csatatér: Budapest – Példátlan orosz művelet a magyar választások befolyásolására” című elemzés magyarul és angolul is megjelent.
Az MCC honlapján elérhető bemutatkozása szerint Alkonyi Zalán korábban a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozott, jelenleg az ELTE doktori hallgatója. Kutatásában a Szovjetunió felbomlását és a nacionalizmus szerepét vizsgálja.
A kutató szerint az orosz befolyásolási kísérlet „kiterjedésében, módszereiben és kifinomultságában példa nélküli az Európai Unióban”. Az elemzés több lehetséges eszközt is felsorol:
diplomáciai nyomásgyakorlás,
hírszerzési műveletek,
feltételezett, Magyarországon tartózkodó orosz ügynökök,
kibertámadások,
valamint az orosz propaganda terjedése.
Külön kitér az úgynevezett fizetett influenszerek szerepére is. Példaként említi Lauren Chen hálózatát, amely – állítása szerint – jelentős összegeket kapott az orosz kormánytól, hogy oroszbarát tartalmakkal árassza el a közösségi médiát.
A cikk megjelenése után Alkonyi egy újabb Facebook-posztban azt írta: az elemzés megszületését egy diákkal folytatott beszélgetés inspirálta.
Mint fogalmazott, bízik abban, hogy a felsőoktatási intézményekben szabad a gondolat és a lelkiismeret. Hozzátette: nem kíván interjúkat adni, és nem akar részt venni a kampányban, jelenleg szabadságon van, és doktori kutatására koncentrál.
Ahogy az Eduline-on már írtunk róla, a közelmúltban a Budapesti Corvinus Egyetemen is hasonló következtetésekre jutott egy kutatás: eszerint az orosz dezinformáció a visegrádi térségben szorosan koordináltan működik.
A Dr. Rácz András vezette kutatócsoport a V4-országok – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – információs terét vizsgálta, és azt elemezte, hogyan jelennek meg az orosz narratívák az egyes országokban.
Az eredmények szerint ugyanazok a narratívák hasonló időben és mintázatok mentén bukkannak fel a régióban, ami koordinált működésre utal. Az ilyen típusú tevékenységet az EU és a NATO is külön fogalommal jelöli: FIMI-nek (foreign information manipulation and interference) nevezik.
Szalai Zoltán, főigazgató szerint a Tisza Párt a hatályos jogi kereteket és a jogbiztonság alapelveit átlépve lehetetlenítené el a Mathias Corvinus Collegiumot.
Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Az Eduline több forrásból is úgy tudja, hogy a Momentum Mozgalom egykori elnökségi tagja, Orosz Anna lett volna Lannert Judit oktatási miniszter egyik államtitkára a négyből.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.
