Egy hitetlenkedő diák inspirálta az MCC szakértőjét, aki a magyar választásokat érintő orosz beavatkozásról írt

Váratlan helyről érkezett egy, a kormányzati narratívától eltérő állításokat tartalmazó elemzés: a Mathias Corvinus Collegium (MCC) egyik kutatója szerint Oroszország példátlan módon próbálhatja befolyásolni a magyarországi választásokat.

Az írást Alkonyi Zalán Oroszország-kutató tette közzé szombaton Facebook-oldalán, majd több szerkesztőségnek is elküldte. A „Csatatér: Budapest – Példátlan orosz művelet a magyar választások befolyásolására” című elemzés magyarul és angolul is megjelent.

Az MCC honlapján elérhető bemutatkozása szerint Alkonyi Zalán korábban a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozott, jelenleg az ELTE doktori hallgatója. Kutatásában a Szovjetunió felbomlását és a nacionalizmus szerepét vizsgálja.

A kutató szerint az orosz befolyásolási kísérlet „kiterjedésében, módszereiben és kifinomultságában példa nélküli az Európai Unióban”. Az elemzés több lehetséges eszközt is felsorol:

  • diplomáciai nyomásgyakorlás,
  • hírszerzési műveletek,
  • feltételezett, Magyarországon tartózkodó orosz ügynökök,
  • kibertámadások,
  • valamint az orosz propaganda terjedése.

Külön kitér az úgynevezett fizetett influenszerek szerepére is. Példaként említi Lauren Chen hálózatát, amely – állítása szerint – jelentős összegeket kapott az orosz kormánytól, hogy oroszbarát tartalmakkal árassza el a közösségi médiát.

Egy diák inspirálta a posztot, aki nem hitt neki

A cikk megjelenése után Alkonyi egy újabb Facebook-posztban azt írta: az elemzés megszületését egy diákkal folytatott beszélgetés inspirálta.

Mint fogalmazott, bízik abban, hogy a felsőoktatási intézményekben szabad a gondolat és a lelkiismeret. Hozzátette: nem kíván interjúkat adni, és nem akar részt venni a kampányban, jelenleg szabadságon van, és doktori kutatására koncentrál.

Egy kutatás is igazolja a koordinált orosz dezinformációt

Ahogy az Eduline-on már írtunk róla, a közelmúltban a Budapesti Corvinus Egyetemen is hasonló következtetésekre jutott egy kutatás: eszerint az orosz dezinformáció a visegrádi térségben szorosan koordináltan működik.

A Dr. Rácz András vezette kutatócsoport a V4-országok – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – információs terét vizsgálta, és azt elemezte, hogyan jelennek meg az orosz narratívák az egyes országokban.

Az eredmények szerint ugyanazok a narratívák hasonló időben és mintázatok mentén bukkannak fel a régióban, ami koordinált működésre utal. Az ilyen típusú tevékenységet az EU és a NATO is külön fogalommal jelöli: FIMI-nek (foreign information manipulation and interference) nevezik.

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Új igazgatói pályázatot írnak ki a csömöri iskolában: egy szülő csuklószorításról és megalázó büntetésekről beszélt Bátovszky János kapcsán

Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.