A külhoni magyar felsőoktatás megerősítése érdekében a Sapientia bekapcsolódik a magyar pályázati rendszerbe.
Hankó Balázs a magyar állam által finanszírozott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karát látogatta meg – írja az MTI.
A miniszter elmondta, hogy az elmúlt években a Sapientia sokat lépett előre a rangsorban, és az a cél, hogy 2030-ra a tíz legjobb romániai felsőoktatási intézmény között legyen.
„Ezért a KIM támogatja a doktori iskolák elindítását, és a jövőben magyar nyelven hiánypótló - állatorvosi, járműmérnöki - képzések indítását is tervezik.”
Emellett Hankó a sepsiszentgyörgyi campusépítést és a kolozsvári fejlesztéseket is megemlítette, mely kapcsán azt nyilatkozta, hogy „elkötelezték magukat a további bővítések irányába.”
Tizenhárom marosvásárhelyi és szatmári fiatalt vittek Szolnokra, hogy a Fidesz kampányát segítsék: utcáról utcára járva kopogtatnak, adatbázist építenek, és a helyi jelölt támogatottságát mérik fel.
A sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy egy "különleges ösztöndíj" bevezetését is tervezik, mellyel az erdélyi magyar fiatalok külföldi tanulmányait támogatnák úgy, hogy utána szülőföldjükön a magyar közösséget erősítsék.
„A felek elkötelezettek abban, hogy a Sapientia az elkövetkezendő időben előrelép a fejlesztésekben, hiszen bekapcsolódott a magyar pályázati rendszerbe.” - közölte.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
