A külhoni magyar felsőoktatás megerősítése érdekében a Sapientia bekapcsolódik a magyar pályázati rendszerbe.
Hankó Balázs a magyar állam által finanszírozott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karát látogatta meg – írja az MTI.
A miniszter elmondta, hogy az elmúlt években a Sapientia sokat lépett előre a rangsorban, és az a cél, hogy 2030-ra a tíz legjobb romániai felsőoktatási intézmény között legyen.
„Ezért a KIM támogatja a doktori iskolák elindítását, és a jövőben magyar nyelven hiánypótló - állatorvosi, járműmérnöki - képzések indítását is tervezik.”
Emellett Hankó a sepsiszentgyörgyi campusépítést és a kolozsvári fejlesztéseket is megemlítette, mely kapcsán azt nyilatkozta, hogy „elkötelezték magukat a további bővítések irányába.”
Tizenhárom marosvásárhelyi és szatmári fiatalt vittek Szolnokra, hogy a Fidesz kampányát segítsék: utcáról utcára járva kopogtatnak, adatbázist építenek, és a helyi jelölt támogatottságát mérik fel.
A sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy egy "különleges ösztöndíj" bevezetését is tervezik, mellyel az erdélyi magyar fiatalok külföldi tanulmányait támogatnák úgy, hogy utána szülőföldjükön a magyar közösséget erősítsék.
„A felek elkötelezettek abban, hogy a Sapientia az elkövetkezendő időben előrelép a fejlesztésekben, hiszen bekapcsolódott a magyar pályázati rendszerbe.” - közölte.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
