A Fidesz EP-képviselője az Erasmus-ügyről: „Az oktatás nem kiváltság, hanem alapvető jog”

Vicsek Annamária, a Fidesz EP-képviselője arra kérte a Bizottságot, hogy állítsa vissza az Erasmus+ programhoz való teljes hozzáférést, és biztosítsa, hogy minden diák egyenlő feltételek mellett tanulhasson az Európai Unióban.

Az Európai Parlament vitát tartott az Oktatás Nemzetközi Napja apropóján az oktatáshoz való hozzáférés terén mutatkozó egyenlőtlenségek elleni küzdelemről. Vicsek Annamária, a Fidesz EP-képviselője, a Patrióták Európáért frakció tagja beszédében kiemelte, hogy az oktatáshoz való egyenlő hozzáférést gyakran globális problémaként kezeljük, bár ez valós probléma az Európai Unióban is.

„Az Oktatás Nemzetközi Napja alkalmából ki kell mondanunk: az oktatás nem kiváltság, hanem alapvető jog, amelynek mindenki számára, korlátozás és megkülönböztetés nélkül hozzáférhetőnek kell lennie. Gyakran ezt globális problémaként kezeljük és a világ legszegényebb régióival azonosítjuk. Pedig ma Európában is létezik – nem szegénység, hanem politikai kizárás miatt. A magyar diákok 2022-es jogellenes kizárása az Erasmus+ programból fájdalmasan világossá tette ezt” – mondta el a fideszes politikus.

„Amikor az ilyen programokhoz való hozzáférést politikai okokból korlátozzák, nem pusztán a hallgatói mobilitás sérül. Sérül az oktatáshoz való jog, az egyenlő bánásmód elve, és sérül az az európai ígéret, hogy egyetlen diákot sem hagyunk magára. Az Oktatás Nemzetközi Napján ezért arra kérem a Bizottságot, hogy mielőbb állítsa helyre a magyar diákok Erasmus+ programhoz való teljes hozzáférését, és biztosítsa, hogy minden diák egyenlő feltételek mellett tanulhasson és fejlődhessen az Európai Unióban” – tette hozzá Vicsek.

Mi történt az Erasmus-programmal?

Mint ismert, 2022-ben zárták ki a modellváltó egyetemeket az Erasmus programból. Ennek okairól korábban többször is írtunk. Például az összeférhetetlenségi aggályokról, vagyis, hogy az Európai Bizottság szerint a KEKVA-k kuratóriumaiban politikai szereplők is helyet kaptak, ami veszélyeztette az egyetemek függetlenségét és az uniós pénzek korrekt felhasználását. Továbbá felmerültek átláthatósági problémák: a magyar jogszabályok nem biztosították kellőképpen az alapítványok működésének átláthatóságát, a vagyonnyilatkozatok kezelését és az összeférhetetlenség elkerülését. Valamint az EU nem akarta, hogy uniós források olyan intézményekhez jussanak, ahol a függetlenség és ellenőrzés nem garantált.

Mutatjuk, eddig hányan tanulhattak külföldi egyetemen a Pannónia Programmal

A kulturális és innovációs miniszter szerint a jövőért folytatott verseny tudásverseny, ezért kiemelten fontos, hogy a magyar hallgatók világszinten szerezzenek tapasztalatot. A Pannónia Ösztöndíjprogram első éve kétszer annyi jelentkezőt vonzott, mint az Erasmus utolsó éve. Ez utóbbival kapcsolatban viszont nincsen nyilvánosan elérhető statisztika.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.