Vicsek Annamária, a Fidesz EP-képviselője arra kérte a Bizottságot, hogy állítsa vissza az Erasmus+ programhoz való teljes hozzáférést, és biztosítsa, hogy minden diák egyenlő feltételek mellett tanulhasson az Európai Unióban.
Az Európai Parlament vitát tartott az Oktatás Nemzetközi Napja apropóján az oktatáshoz való hozzáférés terén mutatkozó egyenlőtlenségek elleni küzdelemről. Vicsek Annamária, a Fidesz EP-képviselője, a Patrióták Európáért frakció tagja beszédében kiemelte, hogy az oktatáshoz való egyenlő hozzáférést gyakran globális problémaként kezeljük, bár ez valós probléma az Európai Unióban is.
„Az Oktatás Nemzetközi Napja alkalmából ki kell mondanunk: az oktatás nem kiváltság, hanem alapvető jog, amelynek mindenki számára, korlátozás és megkülönböztetés nélkül hozzáférhetőnek kell lennie. Gyakran ezt globális problémaként kezeljük és a világ legszegényebb régióival azonosítjuk. Pedig ma Európában is létezik – nem szegénység, hanem politikai kizárás miatt. A magyar diákok 2022-es jogellenes kizárása az Erasmus+ programból fájdalmasan világossá tette ezt” – mondta el a fideszes politikus.
„Amikor az ilyen programokhoz való hozzáférést politikai okokból korlátozzák, nem pusztán a hallgatói mobilitás sérül. Sérül az oktatáshoz való jog, az egyenlő bánásmód elve, és sérül az az európai ígéret, hogy egyetlen diákot sem hagyunk magára. Az Oktatás Nemzetközi Napján ezért arra kérem a Bizottságot, hogy mielőbb állítsa helyre a magyar diákok Erasmus+ programhoz való teljes hozzáférését, és biztosítsa, hogy minden diák egyenlő feltételek mellett tanulhasson és fejlődhessen az Európai Unióban” – tette hozzá Vicsek.
Mint ismert, 2022-ben zárták ki a modellváltó egyetemeket az Erasmus programból. Ennek okairól korábban többször is írtunk. Például az összeférhetetlenségi aggályokról, vagyis, hogy az Európai Bizottság szerint a KEKVA-k kuratóriumaiban politikai szereplők is helyet kaptak, ami veszélyeztette az egyetemek függetlenségét és az uniós pénzek korrekt felhasználását. Továbbá felmerültek átláthatósági problémák: a magyar jogszabályok nem biztosították kellőképpen az alapítványok működésének átláthatóságát, a vagyonnyilatkozatok kezelését és az összeférhetetlenség elkerülését. Valamint az EU nem akarta, hogy uniós források olyan intézményekhez jussanak, ahol a függetlenség és ellenőrzés nem garantált.
A kulturális és innovációs miniszter szerint a jövőért folytatott verseny tudásverseny, ezért kiemelten fontos, hogy a magyar hallgatók világszinten szerezzenek tapasztalatot. A Pannónia Ösztöndíjprogram első éve kétszer annyi jelentkezőt vonzott, mint az Erasmus utolsó éve. Ez utóbbival kapcsolatban viszont nincsen nyilvánosan elérhető statisztika.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
