A bíróság ítéletében kimondta, hogy a docenst egy védett tulajdonsága, konkrétan vélt világnézete miatt érte hátrány.
Első fokon pert nyert a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ellen Bognár Bulcsú, az intézmény korábbi egyetemi docense, akit tavaly nyáron bocsátottak el. A Fővárosi Törvényszék döntése értelmében az egyetemnek 15 napon belül vissza kell állítania az oktató jogviszonyát, továbbá meg kell térítenie az elmaradt munkabért – összesen 4,26 millió forintot –, annak késedelmi kamataival együtt, valamint a 2,14 millió forintos perköltséget is. Az ítélet nem jogerős, a felek fellebbezhetnek – írja a HVG.
Bognár Bulcsút azt követően bocsátották el, hogy nem volt hajlandó elfogadni: az intézmény „a katolikus szellemiséget sértőnek” minősítette azt a tanulmányát, amely a vallásosság és a melegek társadalmi megítélése közötti összefüggéseket vizsgálta. Az egyetem hivatalosan átszervezésre, illetve pénzügyi okokra hivatkozott, ám az érintett szerint ezek az indokok kizárólag rá vonatkoztak, és valójában jogellenes elbocsátás történt.
A docens 2025 nyarán indított pert a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ellen a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi segítségével. Álláspontja szerint az egyetem megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, és világnézeti alapon érte hátrány.
A bíróság ítéletében kimondta: „a docenst egy védett tulajdonsága, konkrétan vélt világnézete miatt érte hátrány”, vagyis elbocsátásának valódi oka az volt, hogy LMBTQ-tematikájú tanulmányt publikált.
A szóban forgó írás egyébként a vallástudomány egyik legelismertebb nemzetközi folyóiratában, a Religions című lapban jelent meg. Az egyetem szabályzata szerint az ilyen publikációk után honorárium járt volna, ám időközben módosították a belső előírásokat, és belefoglalták: a „katolikus szellemiséget sértő” publikációkért nem fizetnek díjazást. Arra azonban az egyetem nem adott egyértelmű magyarázatot, hogy Bognár Bulcsú tanulmánya pontosan milyen módon sértette volna ezt a szellemiséget.
A per során az egyetem részéről elhangzott, hogy önmagában nem tiltott a szexuális és nemi kisebbségek helyzetének kutatása, sőt, korábban ilyen témájú publikációk után támogatást is folyósítottak. A bíróság ugyanakkor megállapította, hogy volt egy időpont, amikor ez a gyakorlat megváltozott. A tárgyalásokon több tanú is arról számolt be, hogy LMBTQ-témák miatt hátrány érte őket: volt, akinek nem engedték előadni ilyen témájú szakdolgozatát egy egyetemi rendezvényen, másokat pedig arra köteleztek, hogy feletteseikkel egyeztessék, kit hívhatnak meg vendégelőadónak.
Az egyetem vezetői tanúvallomásaikban elismerték, hogy álláspontjuk szerint az LMBTQ-témák kutatására nem a Pázmány a legmegfelelőbb intézmény, és erre nem kívánnak forrásokat fordítani. A bíróság szerint ez önmagában nem jogsértő, ahogyan az sem, ha a katolikus szellemiség elvárásként szerepel a munkaszerződésben. Ugyanakkor az egyetem felelőssége lenne világos iránymutatást adni arról, hogy ez az elvárás mit jelent a gyakorlatban - mi fér bele ezekbe a keretekbe, és mi nem.
Kengyel Judith Gabriella azok közé a pszichológus oktatók közé tartozik, akik ellen etikai vizsgálat indult, miután kollégáival cikket írt az azonos nemű és a heteroszexuális párok gyerekeinek fejlődéséről.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
