A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa egyhangúlag támogatta a BME 2026 és 2029 közötti időszakra szóló Nemek Közötti Egyenlőségi Tervét, amelynek célja az esélyegyenlőség erősítése és a befogadó egyetemi környezet megteremtése.
2025-ben a BME-n jelentős különbség mutatkozott a nemek arányában az egyes munkakörök között: míg a tudományos fokozattal rendelkező oktatók mindössze 20 százaléka volt nő, addig az adminisztrációs területen (nem oktatási) 67 százalék volt a női munkavállaló.
Az egyetem december 15-ei ülésén - Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettes előterjesztésére - egyhangúlag támogatták a BME Nemek közötti egyenlőségi tervét a 2026 és 2029 közötti időszakra.
A dokumentum egy stratégiai keret, amelyet évente konkrét cselekvési tervek egészítenek ki. Ezek határozzák meg, milyen lépéseket tesz az egyetem a nemek közti egyenlőség előmozdítására. A terv öt fő területre fókuszál:
Az egyetem adatai szerint bár az oktatók és hallgatók körében összességében kiegyensúlyozott a nemek aránya, a vezetői és professzori pozíciókban továbbra is a férfiak vannak többségben. Ez arra utalhat, hogy a tudományos és vezetői karrierutak nem mindenki számára egyformán járhatók.
Pozitív változás ugyanakkor, hogy az elmúlt években nőtt a nők aránya a Szenátusban, emelkedett a női dékánhelyettesek száma, és 2025-ben női dékánt is választottak. A cél most az, hogy ez a tendencia hosszú távon is fennmaradjon, és csökkenjen az a jelenség, amely miatt tehetséges nők hagyják el az akadémiai pályát.
Miért kevesebb még mindig a nők aránya a STEM területeken?
A BME ezért új programokkal és támogatásokkal ösztönzi a nőket arra, hogy nagyobb számban jelentkezzenek vezetői pozíciókra, valamint arra törekszik, hogy az egyetemi testületekben és rendezvényeken is kiegyensúlyozottabb legyen a nemek képviselete.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
