Dékánnak választották meg Bayer Zsolt sógornőjét a Szegedi Tudományegyetemen

November végén egyhangú szavazással választotta meg a Szegedi Tudományegyetem Szenátusa a Fogorvostudományi Kar (FOK) új dékánját. A döntést a rektor december elején jóváhagyta, így 2026-tól Varga-Matusovits Danica irányíthatja a kart.

Az Átlátszó értesülései szerint a november eleji kari tanácsi szavazást követően a Szenátus is egyhangúlag támogatta Varga-Matusovits Danica jelölését. Bár a döntést hivatalosan még nem hirdették ki, a rektori jóváhagyás már megszületett.

A dékáni posztért két pályázó indult és ahogy korábban mi is megírtuk, az idei kiírás szerint a pozíció betöltéséhez mindössze két év vezetői tapasztalat is elegendő volt.

Csökkentett elvárások a dékáni pályázatnál

Az Átlátszó már szeptemberben írt először arról, hogy 2026 júliusától új dékán vezetheti az SZTE Fogorvostudományi Karát, mivel a jelenlegi dékán, Baráth Zoltán megbízatása lejár, és a tisztséget többször nem töltheti be.

Milyen támogatás jár a fogszabályzásra a diákoknak?

Az egyetem honlapján közzétett pályázati felhívás szerint a jelöltnek felsőoktatási tapasztalattal és legalább két év vezetői múlttal kellett rendelkeznie. Egyetemi források szerint korábban – az orvoskarhoz hasonlóan – a fogorvoskaron is legalább öt év vezetői tapasztalat volt az elvárás, ezt idén csökkentették le két évre.

Varga-Matusovits Danica 2010-ben szerzett PhD-fokozatot, habilitációját 2024-ben kapta meg. Két éve vezeti az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Fogászati és Szájsebészeti Klinikáját, emellett megbízott tanszékvezetőként irányítja a Szájsebészeti Tanszéket is.

Testvére Bayerné Dr. Matusovits Andrea, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója, aki Bayer Zsolt, a Fidesz egyik alapítójának és ismert publicistájának felesége.

SZTE FOK

Béremelést és fejlesztéseket ígér

Bár az egyetem közérdekű adatigénylésünkre jogsértő módon nem adta ki a pályázati anyagokat, az Átlátszó mégis megszerezte azokat.

Varga-Matusovits pályázatában a kar átfogó fejlesztését ígérte: épület- és eszközpark-korszerűsítést, tananyagfejlesztést, valamint a bérek emelését. Tervei között szerepel egységes tananyagrendszer kialakítása, oktatási jegyzetek készítése, illetve a kutatási és publikációs tevékenység ösztönzése.

Bővítené a kar humánerőforrását, és kari forrásból finanszírozná a hazai és nemzetközi továbbképzéseket, konferencia-részvételeket. Kutatási alap létrehozását, a magas idézettségű publikációk és a tananyagfejlesztés plusz díjazását is vállalta. A nem oktató dolgozóknak célhoz kötött, motiváló bérezési rendszert és életpályamodellt ígért.

Előbb is hivatalba léphet az új dékán?

A pályázati kiírás szerint az új dékán 2026 júliusától töltheti be hivatalosan a pozíciót, az Átlátszó forrásai szerint azonban nem kizárt, hogy erre korábban sor kerülhet. A jelenlegi dékánba vetett bizalom ugyanis megrendült, miután kiderült róla, hogy jogellenesen szerzett abszolutóriumot.

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.