A HVG friss, 2026-os felsőoktatási rangsora ismét a BME-t hozta ki országos győztesnek, ám a hallgatói és oktatói kiválósági listák élén ezúttal más intézmények is reflektorfénybe kerültek: a hallgatói rangsort az ELTE, az oktatóit a Szegedi Tudományegyetem vezeti.
Novemberben megjelent a HVG 2026-os felsőoktatási rangsora, amelynek első helyén tavalyhoz hasonlóan idén is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végzett, amit második helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a harmadikon pedig a Szegedi Tudományegyetem követ.
Az összesített rangsort két fő szempont; a hallgatói kiválóság és az oktatói kiválóság alapján állították össze, amelyek számos további szempontból állnak. Mint arról korábban már beszámoltunk, az elsőhelyes jelentkezők száma, a felvettek pontátlaga, a nyelvvizsgát jelölők aránya és a középiskolai helyezettek aránya alapján összeállított hallgatói rangsorban például az Eötvös Loránd Tudományegyetem végzett az első helyen, amit a BME és a Budapesti Corvinus Egyetem követ.
De máshogy alakul az egyetemek sorrendje az oktatói kiválósági rangsorban is. Itt a rangsor összeállításának tényezőit az alábbi szempontok adták:
Ezek alapján oktatói szempontból 2026-ban a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Debreceni Egyetem kerültek fel a dobogóra. A negyedik helyen pedig kettő, a hetediken három magyar felsőoktatási intézmény is osztozik.
| A legjobb egyetemek és főiskolák 2026-ban |
Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.
A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy november 21-tól az újságárusoknál is megveheted. |
Nem minden egyetemet rangsoroltak
Fontos megjegyezni, hogy a HVG által összeállított felsőoktatási rangsorokban nem minden magyar egyetemet rangsoroltak.
A kisebb, jellemzően hitéleti vagy dominánsan művészeti képzéseket nyújtó intézmények, mint például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem nem kerültek fel ezekre a listákra. De nem rangsorolták azokat az egyetemeket és főiskolákat sem, ahol oktatói létszám nem éri el a 25, a hallgatói létszám pedig az 500 főt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
