Orbán Balázs: „Reméljük, nem jutunk az amerikai és nyugat-európai egyetemek sorsára”

Az MCC-n tartott kerekasztal-beszélgetésből az is kiderült, hogy a szélsőbaloldal túlreprezentáltsága miatt elnyomás alatt állnak a konzervatív tudósok.

  • Eduline/MTI

December elsején a Mandiner és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) egy rendezvény keretei között három új könyvet mutattak be:

  • Szilvay Gergely: Egy védés története – Tudomány és politika összecsapása Magyarországon,
  • Szilvay Gergely: A tudományos kirekesztés módszertana – Avagy hogyan igyekeznek ellehetetleníteni a progresszívek a konzervatív tudósokat?, valamint
  • Orbán Balázs: A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései című köteteit.

Az MTI beszámolója alapján a szerzők szerint a kötetek azt mutatják be, hogy a nemzetközi tudományos életben a politikai alapú megkülönböztetés bizonyos csoportok mentén szerveződik, ugyanakkor véleményük szerint Magyarországon van lehetőség ettől eltérő gyakorlat kialakítására.

A könyvbemutató alkalmából rendezett panelbeszélgetésen Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója arról beszélt, hogy a következő időszak egyik fő kérdése szerinte az lesz, miként biztosítható az egyetemeken átadott tudás politikai befolyástól mentes jellege. Kiemelte:

„fontos, hogy semmilyen hang ne legyen elnyomva és a hallgatók, kutatók ne tapasztaljanak ideológiai diszkriminációt.”

Elmondása szerint a nemzetközi – főként angolszász – tudományos minősítési rendszerben a liberális témák előnyt élvezhetnek. Sőt, a liberális témával foglalkozó kutatók emiatt sikeresebbek is lehetnek, mint azok, amik a liberális elit számára kevésbé érdekes témát választanak.

„Reméljük, nem jutunk az amerikai és nyugat-európai egyetemek sorsára” – fűzte hozzá.

Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa a beszélgetés során azt állította, hogy az amerikai tudományos életben a baloldali aktivizmus jelentős befolyással bír, a baloldali aktivisták pedig ellenséges légkört teremtenek a tudományos világban. Példaként a konzervatív tudósok szerinte tapasztalható hátrányos helyzetét és Orbán Balázs doktori védésének ügyét említette.

 

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

„Attól nem lesz olvasó senki, ha tudja, hogy hívták az adott Móricz-regény főhősét”

Kevesebb kötelező tananyag, több tanári szabadság és akár populáris irodalom is kellene a magyarórákra Szilágyi Zsófia szerint. Az irodalomtörténész szerint tévedés a Légy jó mindhaláligot ifjúsági regényként kezelni, a lexikális tudást mérő érettségi tesztek nem nevelnek olvasókat, miközben a sorozatok egyre inkább kiszorítják a könyveket a fiatalok életéből.

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.