Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Tavalyhoz hasonlóan idén is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) lett Magyarország legjobb felsőoktatási intézménye - derül ki a HVG friss, 2026-os rangsorából.
| A legjobb egyetemek és főiskolák 2026-ban |
Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.
A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy november 21-tól az újságárusoknál is megveheted. |
A HVG Diploma 2026 című kiadványban megjelent összesített képzési rangsorban az oktatói és hallgatói kiválóság alapján listázták a magyar egyetemeket. Ezek összeállításakor olyan szempontokat vettek figyelembe, mint a(z)
- elsőhelyes jelentkezők száma,
- felvettek pontátlaga,
- nyelvvizsgát jelölők aránya,
- középiskolai versenyen helyezettek,
az oktatók esetében pedig a(z)
- egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók száma,
- hallgatók száma,
- tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya,
- MTA-címmel rendelkező oktatók aránya.
A rangsor első helyéről sokáig letaszíthatatlan volt az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ami az ország legnagyobb és legnépszerűbb, legtöbb hallgatót vonzó intézménye. A 2025-ös listában viszont átvette a helyét a BME, ami a friss, 2026-os rangsorban is őrzi a helyét az első helyen, hiszen míg a BME a hallgatói és oktatói kiválósági részrangsorban is stabilan a 2. helyet szerezte meg, addig az ELTE a hallgatói kiválóságiban az 1., az oktatói kiválósági részrangsorban viszont csak a 4. lett (tavalyhoz képest egy helyet javítva). A harmadik helyre a Szegedi Tudományegyetem került.
A BME–ELTE–SZTE hármas összességében évek óta egyértelműen az élbolyban van, és az első hat helyen mellettük továbbra is a Debreceni, a Semmelweis és a Károli Egyetem található, de kevésbé kiegyensúlyozott oktatói és hallgatói kiválósági pozícióval
- szerepel a kiadványban.
"Az általános stabilitáson belül láthatunk kisebb változásokat az élen, aminek magyarázata az oktatói kar és a hallgatói létszám alakulásának dinamikájában rejlik. A Szegedi Tudományegyetem immár négy éve az oktatói toplista élén szerepel, és azt megelőzően is a második helyen volt, míg az ELTE ezúttal a 4., a BME a 2. A helyezések mögé nézve azt látjuk, hogy 2021-ről 2025-re az ELTE alap- és osztatlan képzéses, nappalis hallgatóinak száma 18 százalékkal nőtt, míg Szegeden és Debrecenben, valamint a Károlin és a Pázmányon 10 százalék alatti a növekedés, a Műegyetemen pedig csökkenést találunk. A tudományos minősítésű oktatók számában azonban általánosan is lényegesen kisebb volt a bővülés a vezető egyetemeken, Szegeden egy százalékot sem ért el, az ELTE-n és a BME-n pedig alig haladta meg a két százalékot" - írják.
A tíz legjobb magyar egyetem listája 2026-ban a következőképp alakul:
- 1. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
- 2. Eötvös Loránd Tudományegyetem
- 3. Szegedi Tudományegyetem
- 4. Debreceni Egyetem
- 5. Semmelweis Egyetem
- 6. Károli Gáspár Református Egyetem
- 6. Pázmány Péter Katolikus Egyetem
- 6. Pécsi Tudományegyetem
- 9. Budapesti Corvinus Egyetem
- 10. Pannon Egyetem
Ez az ötödik helyig megegyezik a tavalyi listával. Míg azonban tavaly csak a Károli volt a hatodik helyen, ezen idén három egyetem is osztozik; a Károli Gáspár Református Egyetem mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem. Megőrizte a kilencedik helyét a Budapesti Corvinus Egyetem, a veszprémi Pannon Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pedig helyet cseréltek.
Hány egyetemet rangsoroltak?
Az összesített egyetemi rangsorban 27 magyar felsőoktatási intézményt listáztak, ami eggyel több, mint a tavalyi évben. Felkerült rá ugyanis az IBS Nemzetközi Főiskola, ami tavaly még a nem listázott intézmények között szerepelt. Ezek a kisebb, jellemzően hitéleti vagy dominánsan művészeti képzéseket nyújtó intézmények, mint például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem. De nem rangsorolták azokat az egyetemeket és főiskolákat sem, ahol oktatói létszám nem éri el a 25, a hallgatói létszám pedig az 500 főt.
A teljes rangsort a hvg360-on tudjátok megnézni.
