Újra tarol a Műegyetem - itt a HVG 2026-os egyetemi rangsora

A friss rangsor szerint a BME továbbra is Magyarország első számú egyeteme. A mezőny bővült, a helyezések pedig több ponton átrendeződtek – a dobogón azonban maradt a megszokott BME–ELTE–SZTE hármas.

  • Székács Linda

Tavalyhoz hasonlóan idén is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) lett Magyarország legjobb felsőoktatási intézménye - derül ki a HVG friss, 2026-os rangsorából.

A legjobb egyetemek és főiskolák 2026-ban

Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.

 

A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy november 21-tól az újságárusoknál is megveheted.

A HVG Diploma 2026 című kiadványban megjelent összesített képzési rangsorban az oktatói és hallgatói kiválóság alapján listázták a magyar egyetemeket. Ezek összeállításakor olyan szempontokat vettek figyelembe, mint a(z)

  • elsőhelyes jelentkezők száma,
  • felvettek pontátlaga,
  • nyelvvizsgát jelölők aránya,
  • középiskolai versenyen helyezettek,

az oktatók esetében pedig a(z)

  • egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók száma,
  • hallgatók száma,
  • tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya,
  • MTA-címmel rendelkező oktatók aránya.

 

A rangsor első helyéről sokáig letaszíthatatlan volt az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ami az ország legnagyobb és legnépszerűbb, legtöbb hallgatót vonzó intézménye. A 2025-ös listában viszont átvette a helyét a BME, ami a friss, 2026-os rangsorban is őrzi a helyét az első helyen, hiszen míg a BME a hallgatói és oktatói kiválósági részrangsorban is stabilan a 2. helyet szerezte meg, addig az ELTE a hallgatói kiválóságiban az 1., az oktatói kiválósági részrangsorban viszont csak a 4. lett (tavalyhoz képest egy helyet javítva). A harmadik helyre a Szegedi Tudományegyetem került.

A BME–ELTE–SZTE hármas összességében évek óta egyértelműen az élbolyban van, és az első hat helyen mellettük továbbra is a Debreceni, a Semmelweis és a Károli Egyetem található, de kevésbé kiegyensúlyozott oktatói és hallgatói kiválósági pozícióval

- szerepel a kiadványban.

"Az általános stabilitáson belül láthatunk kisebb változásokat az élen, aminek magyarázata az oktatói kar és a hallgatói létszám alakulásának dinamikájában rejlik. A Szegedi Tudományegyetem immár négy éve az oktatói toplista élén szerepel, és azt megelőzően is a második helyen volt, míg az ELTE ezúttal a 4., a BME a 2. A helyezések mögé nézve azt látjuk, hogy 2021-ről 2025-re az ELTE alap- és osztatlan képzéses, nappalis hallgatóinak száma 18 százalékkal nőtt, míg Szegeden és Debrecenben, valamint a Károlin és a Pázmányon 10 százalék alatti a növekedés, a Műegyetemen pedig csökkenést találunk. A tudományos minősítésű oktatók számában azonban általánosan is lényegesen kisebb volt a bővülés a vezető egyetemeken, Szegeden egy százalékot sem ért el, az ELTE-n és a BME-n pedig alig haladta meg a két százalékot" - írják.

A tíz legjobb magyar egyetem listája 2026-ban a következőképp alakul:

  • 1. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
  • 2. Eötvös Loránd Tudományegyetem
  • 3. Szegedi Tudományegyetem
  • 4. Debreceni Egyetem
  • 5. Semmelweis Egyetem
  • 6. Károli Gáspár Református Egyetem
  • 6. Pázmány Péter Katolikus Egyetem
  • 6. Pécsi Tudományegyetem
  • 9. Budapesti Corvinus Egyetem
  • 10. Pannon Egyetem

Ez az ötödik helyig megegyezik a tavalyi listával. Míg azonban tavaly csak a Károli volt a hatodik helyen, ezen idén három egyetem is osztozik; a Károli Gáspár Református Egyetem mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem. Megőrizte a kilencedik helyét a Budapesti Corvinus Egyetem, a veszprémi Pannon Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pedig helyet cseréltek.

Hány egyetemet rangsoroltak?

Az összesített egyetemi rangsorban 27 magyar felsőoktatási intézményt listáztak, ami eggyel több, mint a tavalyi évben. Felkerült rá ugyanis az IBS Nemzetközi Főiskola, ami tavaly még a nem listázott intézmények között szerepelt. Ezek a kisebb, jellemzően hitéleti vagy dominánsan művészeti képzéseket nyújtó intézmények, mint például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem. De nem rangsorolták azokat az egyetemeket és főiskolákat sem, ahol oktatói létszám nem éri el a 25, a hallgatói létszám pedig az 500 főt.

A teljes rangsort a hvg360-on tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.