Nemzetközi együttműködésben indul új mesterszak a Corvinuson

A Budapesti Corvinus Egyetem, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Szellemi Tulajdon Világszervezete közösen indít 2026 szeptemberétől egy új, angol nyelvű mesterszakot, amely az innováció, a szellemi tulajdon és a gazdasági versenyképesség összefüggéseit helyezi középpontba.

A Budapesti Corvinus Egyetem, az SZTNH és a WIPO közös megállapodást írt alá a Szellemi tulajdon menedzsment (Intellectual Property Management) mesterszak létrehozásáról. Az új képzés a szellemi tulajdon gazdasági, jogi és menedzsment aspektusait egyesíti, és célja olyan szakemberek képzése, akik képesek az innovációt stratégiai értékké formálni.

Mindhárom intézmény képviselői hangsúlyozták, hogy a

tudásalapú gazdaságban

a szellemi tulajdon kezelése alapvető versenyképességi tényező. A Corvinus rektora, Bruno van Pottelsberghe szerint az új képzés hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók magabiztosan tudjanak eligazodni a globális szellemi tulajdonvédelem és hasznosítás kihívásokkal teli terepén.

Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke kiemelte, hogy az együttműködés a hazai és nemzetközi innovációs ökoszisztéma erősítését szolgálja, míg Hasan Kleib, a WIPO főigazgató-helyettese a fenntartható és inkluzív fejlődés szempontjából nevezte kulcsfontosságúnak az ilyen képzések létrejöttét.

Az egyéves, angol nyelvű mesterszak 2026 őszén indul. És kifejezetten azoknak a hallgatóknak szól, akik a jog, a

közgazdaságtan és a menedzsment

metszetében szeretnének karriert építeni, különös fókuszban a technológiai innovációk, licencelés, szabadalmi stratégia és vállalkozásfejlesztés területeivel.

 

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu