Az MTI tudósítása szerint az újvidéki tragédia első évfordulóján több ezren rótták le kegyeletüket az áldozatok előtt, az egyik áldozat édesanyja pedig éhségsztrájkot kezdett a belgrádi parlament előtt. A hétvégén kormányellenes és kormánypárti tüntetők csaptak össze a helyszínen, a rendőrség 37 embert állított elő a közrend megsértése miatt.
A tiltakozások háttere
A szerbiai tiltakozások 2024 novemberében robbantak ki, miután az újvidéki vasútállomás előtetője leszakadt, 16 ember halálát okozva. A tragédia országos felháborodást váltott ki, a felelősségre vonás elmaradása pedig hosszú hónapokra az utcára vitte az embereket.
A megmozdulások élére az egyetemisták álltak:
elfoglalták az egyetemek épületeit, lezárták a bejáratokat, és ezzel megbénították az oktatást. A diákok és támogatóik a kormány felelősségre vonását, a korrupció felszámolását és előrehozott parlamenti választásokat követeltek.
Januárban több tízezren vonultak Belgrád utcáira, a hallgatók pedig közlekedési csomópontokat blokád alá vettek, hogy nyomást gyakoroljanak Aleksandar Vučić elnök kormányára. A tiltakozások egész évben folytatódtak: augusztusban és szeptemberben újabb hullám indult, miután az ügyészség vádat emelt 13 ember ellen, köztük egy korábbi miniszterrel, a vasútállomási tragédia miatt.
Sanja Knežević Photography Facebook
A tanév újraindulását követően sem csitultak a feszültségek. A
Szabad Magyar Szó számolt be arról, hogy Dejan Vuk Stanković oktatási miniszter a Pink Televízióban arról beszélt, hogy az elmúlt évben elszenvedett károk nem csupán gazdasági természetűek, hanem „mélyebb jellegűek”, mivel megingott a bizalom az egyetemek iránt.
A bizalmat fokozatosan kell visszaépíteni, ha ismét előtérbe helyezzük, hogy az egyetemek a tudás forrásai és terjesztői
– fogalmazott a miniszter, aki szerint várható, hogy újabb blokádok kísérletei történnek, de hozzátette, nem kívánja, hogy a tanévkezdés politikai „licitálássá” váljon.
Stanković szerint a kormány célja a párbeszéd, ugyanakkor figyelmeztetett: „Aki nem dolgozik, nem kap fizetést.”
Az oktatási tárca vezetője hangsúlyozta, hogy az oktatásnak és a politikának el kell válnia egymástól, ugyanakkor „erkölcsi kötelességének” nevezte, hogy minden dékánnal egyeztessen a helyzet rendezése érdekében.
A hallgatók követelései változatlanokMiközben az egyetemeken megkezdődtek az órák, a hallgatói mozgalmak egy része nem fogadta el a kompromisszumot, és
továbbra is az előrehozott választások kiírását, valamint a felelősök elszámoltatását követelik. A tiltakozások szervezői szerint az oktatás újraindítása „csupán látszatmegoldás”, amíg a tragédia ügyében nem történik érdemi előrelépés.
A következő hetekben várhatóan kiderül, sikerül-e az egyetemeken belül normalizálni a tanévet, vagy a politikai feszültség ismét a felsőoktatási intézményekre helyezi a társadalmi elégedetlenség középpontját.
