Tiltakozó egyetemisták és civilek állították meg a tömegoszlató rendőröket Újvidéken

A hallgatók azt akarták elérni, hogy a dékán hagyja el a visszafoglalt egyetemi épületet.

Kedden kiéleződött a feszültség az újvidéki Bölcsészettudományi Karon, miután Milivoj Alanović dékán az éjszaka folyamán lecserélte az elfoglalt épület zárait és kirakta onnan a hallgatókat. A tüntető diákokat fegyelmi eljárással fenyegette, hangsúlyozva, hogy szeptember 1-jén mindenképp megkezdődik a vizsgáztatás - írja a Szabad Magyar Szó.

Hatalmas tartozásaik vannak a szerb egyetemeknek, mert nem fizet nekik az állam, mióta tüntetnek a diákok

A hallgatók délelőtt elhagyták az épületet, ám délutánra egyre többen gyűltek össze mellettük: tanárok, helyi gazdák és civilek is csatlakoztak, traktorokkal érkezve az egyetem elé. A tiltakozók követelték, hogy a dékán és támogatói távozzanak az intézményből.

A rendőrség nagyszámú erővel és rabszállítókkal vonult ki, ám a várakozásokkal ellentétben nem sikerült feloszlatni a tömeget: a polgárok puszta kézzel szorították vissza a rohamfelszerelésben érkező rendőröket:

 

Az újvidéki megmozdulás a tavaly novemberben, a vasútállomás összeomlása nyomán indult tiltakozássorozat része. A mozgalom motorjai az egyetemisták, akik azóta számos alkalommal töltötték meg az utcákat. Belgrádban márciusban százezres tömeg vonult fel a korrupció ellen, a nyári tüntetéseken pedig a rendőrség könnygázt is bevetett.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.