A tanulást sosem késő elkezdeni.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2024-ben a magyar felsőoktatásban továbbra is a 20 és 21 éves hallgatók alkották a legnagyobb csoportot. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a 40 éves vagy idősebb korosztály létszáma alig maradt el tőlük – sőt, több ilyen korú hallgató tanul egyetemen, mint 22 vagy 23 éves.
A tavalyi adatok alapján összesen 328 562 hallgató vett részt felsőoktatási képzésben Magyarországon. Életkor szerint lebontva például:
Ez utóbbi adat különösen érdekes, hiszen a 40 év felettiek ezzel a harmadik legnépesebb korcsoportot alkotják a felsőoktatásban.
Minden második tanár 50 év feletti Magyarországon
A legnagyobb csoportot a 20 évesek adják (40 072 fő), őket szinte hajszálnyi különbséggel követik a 21 évesek (40 071 fő). A negyedik helyen pedig a 22 évesek állnak 36 220 fővel.
Érdemes megjegyezni, hogy a statisztikák az összes képzési szintet és képzési formát – így az alapképzést, mesterképzést, doktori és felnőttképzési programokat – egyaránt tartalmazzák.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
