A tanulást sosem késő elkezdeni.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2024-ben a magyar felsőoktatásban továbbra is a 20 és 21 éves hallgatók alkották a legnagyobb csoportot. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a 40 éves vagy idősebb korosztály létszáma alig maradt el tőlük – sőt, több ilyen korú hallgató tanul egyetemen, mint 22 vagy 23 éves.
A tavalyi adatok alapján összesen 328 562 hallgató vett részt felsőoktatási képzésben Magyarországon. Életkor szerint lebontva például:
Ez utóbbi adat különösen érdekes, hiszen a 40 év felettiek ezzel a harmadik legnépesebb korcsoportot alkotják a felsőoktatásban.
Minden második tanár 50 év feletti Magyarországon
A legnagyobb csoportot a 20 évesek adják (40 072 fő), őket szinte hajszálnyi különbséggel követik a 21 évesek (40 071 fő). A negyedik helyen pedig a 22 évesek állnak 36 220 fővel.
Érdemes megjegyezni, hogy a statisztikák az összes képzési szintet és képzési formát – így az alapképzést, mesterképzést, doktori és felnőttképzési programokat – egyaránt tartalmazzák.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
