Nem először fordult elő, hogy PPKE vezetése a katolikus szellemiségre hivatkozva szankcionált kutatókat

Kengyel Judith Gabriella azok közé a pszichológus oktatók közé tartozik, akik ellen etikai vizsgálat indult, miután kollégáival cikket írt az azonos nemű és a heteroszexuális párok gyerekeinek fejlődéséről.

A HVG-n megjelent publikációban szerzőtársaival, Szondy Mátéval és Zsila Ágnessel arról írtak, hogy a tudományos kutatások szerint nincs különbség az azonos nemű és a heteroszexuális párok gyerekeinek fejlődése között. Bár a cikk szakmai tartalmát senki sem kérdőjelezte meg, a dékán a katekizmus vonatkozó pontjaira hivatkozva kezdeményezett eljárást.

A meghallgatás napjáig nem volt konkrét információnk arról, hogy mi volt ellenünk a vád,” mondta Kengyel Judit Gabriella a Partizán interjújában.

 

Sérelemként azt fogalmazták meg, hogy az engedélykérésünk szövege és a cikk tartalma között nem szó szerinti összefüggés van, tehát nem szerepelt benne az LMBTQ szó,” teszi hozzá.

Az ügy végül ahhoz vezetett, hogy mindhárom pszichológus távozott az egyetemről. Egyiküknek még kötelező „továbbképzést” is előírtak volna az egyház tanításairól.

Nem ez volt az első eset

A TASZ munkatársa, Vissy Beatrix, felidézte: nem ez volt az első eset, amikor a PPKE vezetése a katolikus szellemiségre hivatkozva szankcionált kutatókat. Bognár Bulcsú docenst például egy LMBTQ-témájú tanulmánya után bocsátották el, bár hivatalosan pénzügyi okokra hivatkoztak.

A beszélgetésben szó esett arról is, hogy a Pázmány szabályzata a többi egyetemhez képest is központosított, az eljárásokat a munkáltató indíthatja, és a vezetés bármikor beavatkozhat. Az oktatók szerint mindez a tudományos szabadságot veszélyezteti.

Az interjúban felmerült: miközben a PPKE egyházi fenntartású intézmény, világi keretek között kellene működnie, és így a magyar jogszabályoknak – köztük a munkajogi és alapjogi előírásoknak – is meg kell felelnie.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.