Nem először fordult elő, hogy PPKE vezetése a katolikus szellemiségre hivatkozva szankcionált kutatókat
Kengyel Judith Gabriella azok közé a pszichológus oktatók közé tartozik, akik ellen etikai vizsgálat indult, miután kollégáival cikket írt az azonos nemű és a heteroszexuális párok gyerekeinek fejlődéséről.
A HVG-n megjelent publikációban szerzőtársaival, Szondy Mátéval és Zsila Ágnessel arról írtak, hogy a tudományos kutatások szerint nincs különbség az azonos nemű és a heteroszexuális párok gyerekeinek fejlődése között. Bár a cikk szakmai tartalmát senki sem kérdőjelezte meg, a dékán a katekizmus vonatkozó pontjaira hivatkozva kezdeményezett eljárást.
A meghallgatás napjáig nem volt konkrét információnk arról, hogy mi volt ellenünk a vád,” mondta Kengyel Judit Gabriella a Partizán interjújában.
Sérelemként azt fogalmazták meg, hogy az engedélykérésünk szövege és a cikk tartalma között nem szó szerinti összefüggés van, tehát nem szerepelt benne az LMBTQ szó,” teszi hozzá.
Az ügy végül ahhoz vezetett, hogy mindhárom pszichológus távozott az egyetemről. Egyiküknek még kötelező „továbbképzést” is előírtak volna az egyház tanításairól.
Nem ez volt az első eset
A TASZ munkatársa, Vissy Beatrix, felidézte: nem ez volt az első eset, amikor a PPKE vezetése a katolikus szellemiségre hivatkozva szankcionált kutatókat. Bognár Bulcsú docenst például egy LMBTQ-témájú tanulmánya után bocsátották el, bár hivatalosan pénzügyi okokra hivatkoztak.
A beszélgetésben szó esett arról is, hogy a Pázmány szabályzata a többi egyetemhez képest is központosított, az eljárásokat a munkáltató indíthatja, és a vezetés bármikor beavatkozhat. Az oktatók szerint mindez a tudományos szabadságot veszélyezteti.
Az interjúban felmerült: miközben a PPKE egyházi fenntartású intézmény, világi keretek között kellene működnie, és így a magyar jogszabályoknak – köztük a munkajogi és alapjogi előírásoknak – is meg kell felelnie.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
