Nemzetközi díjat nyert a BME deepfake-ellenes fejlesztése

Nemzetközi innovációs díjat nyert a BME és a TC&C közös fejlesztése, a Deepfake Guard, amely élőben leplezi le a deepfake-csalásokat.

  • Rodler Lili

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének kutatói a TC&C Kft.-vel közösen olyan rendszert hoztak létre, amely élő videó- és hangalapú deepfake-manipulációkat képes leleplezni valós időben – tették közzé az egyetem honlapján. A technológia még nincs kereskedelmi forgalomban, de már elnyerte a Frost & Sullivan 2025-ös Global New Product Innovation díját, amelyet kiemelkedő és piacképes újításoknak ítélnek oda.

Hat éremmel zártak a magyarok a pekingi Mesterséges Intelligencia Diákolimpián

Miért fontos ez?

  • A deepfake-technológia ma már arra is képes, hogy élő videóban adjon valakinek a szájába mondatokat, amit sosem mondott.
  • Egyre gyakoribbak az olyan csalási kísérletek, amikor banki azonosításnál vagy üzleti meetingeken próbálnak hamis identitással visszaélni.
  • Magyarországon is dokumentáltak már sikeres deepfake-csalásokat, sokszor dark weben vásárolt, könnyen hozzáférhető eszközökkel.
Mi az a deepfake?

A deepfake olyan mesterséges intelligenciával készült hamis kép, videó vagy hang, amely valóságosnak tűnik, de valójában manipulált.

Leggyakoribb formája, amikor egy ember arcát vagy hangját másra cserélik ki – például mintha egy híresség olyat mondana vagy tenne, amit soha nem tett.

 

Ilyesmikre szokták használni a hétköznapokban:

  • Politikai manipuláció: előállítanak egy videót, amelyben egy ismert politikus „elmond” olyasmit, amit valójában soha nem mondott – így befolyásolhatják a közvéleményt.

  • Banki csalások: volt rá példa, hogy egy cég pénzügyi vezetőjét deepfake-hanggal utasították nagy összegek átutalására.

  • Celebek és influenszerek arca: gyakran készítenek velük hamis reklámokat vagy kompromittáló videókat, amik gyorsan terjednek a közösségi médiában.

  • Hétköznapi átverések: bárki fényképéből készíthető hamis videó, például egy „videóhívás”, amiben a csaló úgy tesz, mintha egy barát vagy családtag lenne.

  • Szórakoztatás és humor: nem minden deepfake rosszindulatú – népszerűek azok a videók, ahol például híres színészek arcát helyezik be klasszikus filmjelenetekbe.

A fő veszély abban rejlik, hogy egyre nehezebb megkülönböztetni a valóságot a manipulált tartalomtól.

Egy példa az ilyen jellegű videókra:

Nem akarta elfogadni a Meta 43 milliárd forintos állásajánlatát egy 24 éves amerikai srác – Zuckerberg személyesen kereste fel

Hogyan működik a Deepfake Guard?

  • Külön elemzi a hangot és a képet, majd kockázatértékelést ad az operátornak.
  • A pontossága 98% feletti az ismert módszereknél.
  • Beépített trükköket is alkalmaz, például arra kérheti a felhasználót, hogy takarja el a száját a kezével – a deepfake-generátorok itt gyakran hibáznak, a száj halványan megjelenik a kézfejen.
  • Nemcsak banki azonosításnál, hanem vállalati belső kommunikációban is hasznos, ahol nagy összegek vagy üzleti titkok foroghatnak kockán.

 

A fejlesztést Forstner Bertalan és Kővári Bence egyetemi docensek, valamint Békési Gergő doktorandusz vezették. A TC&C két éve kereste meg a tanszéket, mert call center-szoftverükben sürgetővé vált a valós idejű azonosítás megbízhatóbbá tétele.

A rendszer szervesen illeszkedik a BME korábbi kutatásaihoz: a generatív technológiák és a kézírás-hitelesítés terén elért eredményekhez, amelyeket már a rendőrség is hasznosított. A következő egy évben a finomhangolás és optimalizálás zajlik majd, részben azért, hogy a program kisebb hardvereken – akár egy átlagos laptopon – is fusson, így a szélesebb piaci bevezetés előtt az üzleti felhasználók számára is vonzóvá válhasson.

Flynn, az első mesterséges intelligencia-hallgató a bécsi művészeti egyetemen

A BME szakemberei szerint a közeljövőben az üzleti felhasználók világszerte alapkövetelményként fogják elvárni az ilyen biztonsági funkciókat, hiszen a mesterséges intelligencia által generált hamis videók és hangok elleni védelem kulcskérdéssé vált.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.