A Felsőoktatási Információs Rendszer adataiból kiderült, hogy a 2024/2025-ös tavaszi félévben osztatlan pedagógusképzésen csupán 6671 hallgató tanult, egy évvel korábban ez a szám még 6927 fő volt.
A 2023-as tavaszi félévben 7439-en, míg 2022-ben 8105-en jártak valamelyik osztatlan tanárszakra egyetemre. (Itt érdemes megjegyezni, hogy az őszi félévekre általában több egyetemista iratkozik be a félévre, ez az osztatlan pedagógusképzésekre is igaz, bár a csökkenő tendencia ebben az esetben is látszik.)
Ők azok a diákok, akik az elöregedő pedagógustársadalom utánpótlását jelentenék. A 2023/2024-es tanévben a KSH adatai szerint az általános iskolai tanárok fele elmúlt 50 éves. Ezen belül az 55 és a 60 év közöttiek aránya volt a legmagasabb, közel 19 százalék. A 30 évnél fiatalabbak a főállású általános iskolai pedagógusok csupán 6,7 százalékát tették ki.
Ezután nem meglepő, hogy a 2025/2026-os tanév kezdete előtt szinte lehetetlen feladat fizikatanárt keresni. Mindezt úgy, hogy a pedagógusok fizetése 2025 januárjában tovább emelkedett.
A bérsávok idéntől az alábbiak szerint alakultak bruttóban:
- pedagógus I. esetén: 653 100 Ft- 1 290 800 Ft
- pedagógus II. esetén: 660 400 Ft- 1 375 600 Ft
- mesterpedagógus esetén: 716 900 Ft- 1 654 400 Ft
- kutatótanár esetén: 840 000 Ft-1 781600 Ft.
Ez azt jelenti, hogy nettóban (adókedvezmények nélkül), hogy
- a gyakornokok 426 199 Ft-ot
- pedagógus I. kategóriában minimum 434 312 Ft-ot
- pedagógus II. kategóriában minimum 439 166 Ft-ot
- mesterpedagógusként minimum 476 739 Ft-ot
- kutatótanár esetében pedig minimum 558 600 Ft-ot vihetnek haza a tanárok havonta.
Aki pedig a teljesítményértékelésen legalább 80 pontot szerzett, pluszban kapott 20 ezer forintot. Hogy ez miért jelent bajt, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
