A felsőoktatásról, az egyetemek nemzetközi rangsorokban való szereplésről, a modellváltásról és a kutatóhálózatokról is vitázott Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter és Hiller István országgyűlési képviselő, korábbi oktatási és kulturális miniszter a július 31. és augusztus 2. között Esztergomban tartott MCC Feszt utolsó napján.
A vita valamivel több mint egy órán át tartott és az ATV közvetítette. Ennek elején a miniszter és az országgyűlési képviselő abban a témában ütköztették az érveiket, hogy a magyar felsőoktatás valóban annyit javult-e az elmúlt években, mint ahogyan azt a Fidesz kormány hajlamos bemutatni.
Míg ugyanis a kormány és Hankó Balázs miniszter szerint az általuk relevánsnak vélt felsőoktatási rangsorok azt mutatják, hogy a magyar egyetemek nagyot léptek előre nemzetközi szinten, addig Hiller István egykori oktatási miniszter szerint a Semmelweis Egyetemen kívül egyáltalán nem történt érdemi változás a rangsorokban, amit számokkal és adatokkal is alátámasztott.
"Szívesen dicsérném a magyar felsőoktatás színvonal-emelését, ha azt látnám" - jegyezte meg Hiller István.
Abban mindkét politikus egyetértett, hogy jó cél lehet az, hogy 2030-ig legyen magyar egyetem a top 100-ban. Míg ugyanakkor Hankó szerint ehhez a modellváltás lehet egy járható út, addig Hiller szerint sokkal sikeresebb lenne, ha a legjobb magyarországi egyetemek úgy társulnának, mint ahogyan az külföldön, például a University of London és a University of New York esetében történt.
Én hibás lépésnek tartom, amikor összekeverve az autonómiát és az állami felelősségvállalást megcsináltátok azt az átállást, ami szerintem több problémát hoz, mint eredményt
- mondta Hiller István, kiemelve a tudományegyetemeket.
A teljes vitát itt tudjátok megnézni:
Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, arra azonban már jóval kevesebben, hogy egyes szakokon például hangszerismeretért vagy az Educatio Kiállításon való részvételért is kaphat többletpontot.
A kormány szerint a közoktatásban kötelezővé tett rendszer körül úgy szorították ki a versenyt, hogy végül egyetlen szereplő maradt a piacon.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Bár már közeledik a július 23-a, de még mindig előfordulhat, hogy nem a végleges pontszámotokat mutatja a rendszer.
Tizenöt éves volt Soma, amikor egy vasútállomáson megpróbálta megmenteni a barátját, de ő maga is súlyos áramütést szenvedett.
Rápli Róbert, a TISZA képviselője felszólalt a parlamentben azzal kapcsolatban, hogy a pedagógusok kapják vissza a sztrájkjogukat, és a nevelőtestület véleményezhesse a vezetők kinevezését.
