A felsőoktatásról, az egyetemek nemzetközi rangsorokban való szereplésről, a modellváltásról és a kutatóhálózatokról is vitázott Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter és Hiller István országgyűlési képviselő, korábbi oktatási és kulturális miniszter a július 31. és augusztus 2. között Esztergomban tartott MCC Feszt utolsó napján.
A vita valamivel több mint egy órán át tartott és az ATV közvetítette. Ennek elején a miniszter és az országgyűlési képviselő abban a témában ütköztették az érveiket, hogy a magyar felsőoktatás valóban annyit javult-e az elmúlt években, mint ahogyan azt a Fidesz kormány hajlamos bemutatni.
Míg ugyanis a kormány és Hankó Balázs miniszter szerint az általuk relevánsnak vélt felsőoktatási rangsorok azt mutatják, hogy a magyar egyetemek nagyot léptek előre nemzetközi szinten, addig Hiller István egykori oktatási miniszter szerint a Semmelweis Egyetemen kívül egyáltalán nem történt érdemi változás a rangsorokban, amit számokkal és adatokkal is alátámasztott.
"Szívesen dicsérném a magyar felsőoktatás színvonal-emelését, ha azt látnám" - jegyezte meg Hiller István.
Abban mindkét politikus egyetértett, hogy jó cél lehet az, hogy 2030-ig legyen magyar egyetem a top 100-ban. Míg ugyanakkor Hankó szerint ehhez a modellváltás lehet egy járható út, addig Hiller szerint sokkal sikeresebb lenne, ha a legjobb magyarországi egyetemek úgy társulnának, mint ahogyan az külföldön, például a University of London és a University of New York esetében történt.
Én hibás lépésnek tartom, amikor összekeverve az autonómiát és az állami felelősségvállalást megcsináltátok azt az átállást, ami szerintem több problémát hoz, mint eredményt
- mondta Hiller István, kiemelve a tudományegyetemeket.
A teljes vitát itt tudjátok megnézni:
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
