Mikor érdemes vizsgázni? Egy kutatás szerint ez a legsikeresebb időpont

Egy friss olasz kutatás szerint nem mindegy, hány órakor vizsgázik az ember – a nap közepén sokkal nagyobb az esélye a sikeres szóbeli vizsgának, mint reggel vagy délután. A Messinai Egyetem kutatói több mint 100 ezer vizsga eredményeit elemezték, és arra jutottak: dél körül a legjobbak az átmenési arányok.

Olaszországban az egyetemi vizsgák jelentős része szóbeli, ahol a diákoknak a tananyag alapján feltett kérdésekre kell válaszolniuk. Ezek a vizsgák stresszesek és kiszámíthatatlanok, hiszen a tanárok ott helyben döntenek az érdemjegyről - írja a phys.org.

A kutatók azt vizsgálták, vajon a vizsga időpontja befolyásolja-e az eredményt. Az adatokat a Messinai Egyetem 2018 és 2020 között zajlott vizsgáiból gyűjtötték össze: több mint 104 ezer vizsgát néztek meg, 1243 tantárgyból, 680 vizsgáztató tanárral.

Délben van a legnagyobb esély a sikerre

Az eredmények szerint a hallgatók 57 százaléka ment át a vizsgákon, de az átmenési arány változott a napszak szerint. A legjobb időpont a késő délelőtt és a kora délután (11:00–13:00) volt. Ezzel szemben a reggeli (például 8:00) és késő délutáni (például 16:00) vizsgákon alacsonyabb volt a siker aránya.

A jelenség mögött több tényező is állhat. Egyrészt a hallgatók – főleg a fiatalabbak – gyakran „éjszakai baglyok”, vagyis reggel még nem igazán aktívak. Másrészt a tanárok is elfáradhatnak a nap végére, ami szigorúbb értékelést eredményezhet. De az is lehet, hogy egyszerűen a kognitív teljesítmény – vagyis az agyi működés – a nap közepén a legjobb.

További vizsgálatokra van szükség

Fontos azonban megjegyezni, hogya  kutatás nem tudott minden tényezőt figyelembe venni, például a diákok alvási szokásait, stressz-szintjét vagy személyes bioritmusát. A kutatók szerint ezért érdemes lenne a jövőben részletesebben is vizsgálni, hogyan befolyásolja a napszak a teljesítményt – akár a vizsgákon, akár állásinterjúkon.

 

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.