Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Olaszországban az egyetemi vizsgák jelentős része szóbeli, ahol a diákoknak a tananyag alapján feltett kérdésekre kell válaszolniuk. Ezek a vizsgák stresszesek és kiszámíthatatlanok, hiszen a tanárok ott helyben döntenek az érdemjegyről - írja a phys.org.
A kutatók azt vizsgálták, vajon a vizsga időpontja befolyásolja-e az eredményt. Az adatokat a Messinai Egyetem 2018 és 2020 között zajlott vizsgáiból gyűjtötték össze: több mint 104 ezer vizsgát néztek meg, 1243 tantárgyból, 680 vizsgáztató tanárral.
Délben van a legnagyobb esély a sikerre
Az eredmények szerint a hallgatók 57 százaléka ment át a vizsgákon, de az átmenési arány változott a napszak szerint. A legjobb időpont a késő délelőtt és a kora délután (11:00–13:00) volt. Ezzel szemben a reggeli (például 8:00) és késő délutáni (például 16:00) vizsgákon alacsonyabb volt a siker aránya.
A jelenség mögött több tényező is állhat. Egyrészt a hallgatók – főleg a fiatalabbak – gyakran „éjszakai baglyok”, vagyis reggel még nem igazán aktívak. Másrészt a tanárok is elfáradhatnak a nap végére, ami szigorúbb értékelést eredményezhet. De az is lehet, hogy egyszerűen a kognitív teljesítmény – vagyis az agyi működés – a nap közepén a legjobb.
További vizsgálatokra van szükség
Fontos azonban megjegyezni, hogya kutatás nem tudott minden tényezőt figyelembe venni, például a diákok alvási szokásait, stressz-szintjét vagy személyes bioritmusát. A kutatók szerint ezért érdemes lenne a jövőben részletesebben is vizsgálni, hogyan befolyásolja a napszak a teljesítményt – akár a vizsgákon, akár állásinterjúkon.
