Mikor érdemes vizsgázni? Egy kutatás szerint ez a legsikeresebb időpont

Egy friss olasz kutatás szerint nem mindegy, hány órakor vizsgázik az ember – a nap közepén sokkal nagyobb az esélye a sikeres szóbeli vizsgának, mint reggel vagy délután. A Messinai Egyetem kutatói több mint 100 ezer vizsga eredményeit elemezték, és arra jutottak: dél körül a legjobbak az átmenési arányok.

Olaszországban az egyetemi vizsgák jelentős része szóbeli, ahol a diákoknak a tananyag alapján feltett kérdésekre kell válaszolniuk. Ezek a vizsgák stresszesek és kiszámíthatatlanok, hiszen a tanárok ott helyben döntenek az érdemjegyről - írja a phys.org.

A kutatók azt vizsgálták, vajon a vizsga időpontja befolyásolja-e az eredményt. Az adatokat a Messinai Egyetem 2018 és 2020 között zajlott vizsgáiból gyűjtötték össze: több mint 104 ezer vizsgát néztek meg, 1243 tantárgyból, 680 vizsgáztató tanárral.

Délben van a legnagyobb esély a sikerre

Az eredmények szerint a hallgatók 57 százaléka ment át a vizsgákon, de az átmenési arány változott a napszak szerint. A legjobb időpont a késő délelőtt és a kora délután (11:00–13:00) volt. Ezzel szemben a reggeli (például 8:00) és késő délutáni (például 16:00) vizsgákon alacsonyabb volt a siker aránya.

A jelenség mögött több tényező is állhat. Egyrészt a hallgatók – főleg a fiatalabbak – gyakran „éjszakai baglyok”, vagyis reggel még nem igazán aktívak. Másrészt a tanárok is elfáradhatnak a nap végére, ami szigorúbb értékelést eredményezhet. De az is lehet, hogy egyszerűen a kognitív teljesítmény – vagyis az agyi működés – a nap közepén a legjobb.

További vizsgálatokra van szükség

Fontos azonban megjegyezni, hogya  kutatás nem tudott minden tényezőt figyelembe venni, például a diákok alvási szokásait, stressz-szintjét vagy személyes bioritmusát. A kutatók szerint ezért érdemes lenne a jövőben részletesebben is vizsgálni, hogyan befolyásolja a napszak a teljesítményt – akár a vizsgákon, akár állásinterjúkon.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.