Csendben, szivárványos kitűzővel a ruhájukon vették át a diplomáikat.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem idén a diplomaosztóját a Szent István-bazilikában tartotta. Az egész napos eseményen minden végzett hallgató kézhez kapta az oklevelét, a 444.hu viszont kiszúrta, hogy a pszichológushallgatók közül többen is jól látható szivárványos kitűzővel, vagy egyéb kiegészítővel vonultak ki a diplomájukért.
Ezzel a gesztussal a Pszichológiai Intézet három oktatója mellett álltak ki, akik ellen fegyelmi eljárást indított az egyetem, amiért a Pride előtt megjelent egy cikkük a HVG-n a melegek kirekesztéséről és a szivárványcsaládokról.
A cikkben Kengyel Judith Gabriella, Szondy Máté és Zsila Ágnes pszichológusok arról írtak, hogy a tudományos bizonyítékok szerint a szeretetteljes család fontosabb a gyerekeknek, mint a szülők neme.
Ahogy arról korábban írtunk, az egyetem végül nem bocsájtotta el a három oktatót, viszont figyelmeztetésben részesítette őket, illetve kötelezően részt kell venniük egy a katolikus egyház tanításairól szóló belső továbbképzésen.
A pszichológushallgatók csendes kiállása mellett egyéb érdekességek is történtek az egyetem diplomaosztóján. Többek között Hegyi László, államtitkársági tanácsadó felszólította a Pázmány friss diplomásait, hogy ne higgyenek azoknak, akik vallási extrémizmussal vádolják az egyetemüket.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
