Az államtitkársági tanácsadó szerint egyesek nehezményezik az egyetem nevében használt 'katolikus' szóból fakadó kötelezettségeket.
Ünnepélyes keretek között, a Szent István-bazilikában tartja diplomaosztó ünnepségét július 17-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara.
Az ünnepséget a Pázmány rektora, Ft. Dr. Kuminetz Géza György nyitotta meg. Beszédében a szokásos köszöntés mellett mélyebb, akár aktuális vitákra is reflektáló gondolatokat osztott meg a hallgatósággal.
A rektor Dékány Istvánt filozófust idézte, kiemelve:
„Ha a társadalomtudós rosszul állapít meg valamit, azaz, ha rossz már a társadalom szemlélete is, úgy a társadalomnak önmagáról való nézetei is kezdenek deformálódni. Végül lépésről lépésre deformálódik a társadalom maga is.”
A gondolatok nem értelmezhetők függetlenül attól a közelmúltbeli esettől, hogy etikai vizsgálat indult három pázmányos oktatóval szemben, akik tanulmányt publikáltak a szivárványcsaládok témájában.
Kuminetz kiemelte, hogy a mai tudományos életben gyakran emlegetett fogalmak – például holisztikus látásmód, inter- és transzdiszciplinaritás – valóságos kihívást jelentenek. Szerinte a kutatáshoz és az értelmes tudományos munkához három alapvető emberi készség elengedhetetlen: tárgyilagosság, bátorság és felelősségvállalás.
A diplomaosztón beszédet mondott Hegyi László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint a fiatalokért felelős államtitkárságának tanácsadója is. Ő már sokkal egyértelműbben utalt a közelmúlt botrányaira, egyúttal meg is védte az egyetem álláspontját:
„Még akkor is legyenek büszkék erre, ha bizonyos vélemények szerint itt veszélyeztetik a tudományos integritást, ha egyesek nehezményezik az egyetem nevében használt 'katolikus' szóból fakadó kötelezettségeket, ha – és innen már csak egy lépés – azt állítják, hogy alma materük a vallási extrémizmus egyik bástyája.”
Hegyi hangsúlyozta: az egyházi intézmények saját joga és kötelessége, hogy az adott felekezet tanítását közvetítsék, és ennek szellemében működtessék oktatási és tudományos tevékenységüket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hallgatók és oktatók szabadon dönthetnek, milyen intézményben kívánják folytatni tanulmányaikat vagy munkájukat.
„Ma Magyarországon a felsőoktatási hallgatók 11, az oktatók 13 százaléka tevékenykedik egyházi fenntartású intézményben. Engedtessék meg ezeknek az intézményeknek, hogy a saját, akár 2000 évet is kiállt értékrendjük szerint végezzék munkájukat – és ezt munkatársaiktól is elvárhassák.” - mondta a politikus.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
