Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Ünnepélyes keretek között, a Szent István-bazilikában tartja diplomaosztó ünnepségét július 17-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara.
Az ünnepséget a Pázmány rektora, Ft. Dr. Kuminetz Géza György nyitotta meg. Beszédében a szokásos köszöntés mellett mélyebb, akár aktuális vitákra is reflektáló gondolatokat osztott meg a hallgatósággal.
A rektor Dékány Istvánt filozófust idézte, kiemelve:
„Ha a társadalomtudós rosszul állapít meg valamit, azaz, ha rossz már a társadalom szemlélete is, úgy a társadalomnak önmagáról való nézetei is kezdenek deformálódni. Végül lépésről lépésre deformálódik a társadalom maga is.”
A gondolatok nem értelmezhetők függetlenül attól a közelmúltbeli esettől, hogy etikai vizsgálat indult három pázmányos oktatóval szemben, akik tanulmányt publikáltak a szivárványcsaládok témájában.
Kuminetz kiemelte, hogy a mai tudományos életben gyakran emlegetett fogalmak – például holisztikus látásmód, inter- és transzdiszciplinaritás – valóságos kihívást jelentenek. Szerinte a kutatáshoz és az értelmes tudományos munkához három alapvető emberi készség elengedhetetlen: tárgyilagosság, bátorság és felelősségvállalás.
A diplomaosztón beszédet mondott Hegyi László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint a fiatalokért felelős államtitkárságának tanácsadója is. Ő már sokkal egyértelműbben utalt a közelmúlt botrányaira, egyúttal meg is védte az egyetem álláspontját:
„Még akkor is legyenek büszkék erre, ha bizonyos vélemények szerint itt veszélyeztetik a tudományos integritást, ha egyesek nehezményezik az egyetem nevében használt 'katolikus' szóból fakadó kötelezettségeket, ha – és innen már csak egy lépés – azt állítják, hogy alma materük a vallási extrémizmus egyik bástyája.”
Hegyi hangsúlyozta: az egyházi intézmények saját joga és kötelessége, hogy az adott felekezet tanítását közvetítsék, és ennek szellemében működtessék oktatási és tudományos tevékenységüket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hallgatók és oktatók szabadon dönthetnek, milyen intézményben kívánják folytatni tanulmányaikat vagy munkájukat.
„Ma Magyarországon a felsőoktatási hallgatók 11, az oktatók 13 százaléka tevékenykedik egyházi fenntartású intézményben. Engedtessék meg ezeknek az intézményeknek, hogy a saját, akár 2000 évet is kiállt értékrendjük szerint végezzék munkájukat – és ezt munkatársaiktól is elvárhassák.” - mondta a politikus.
