Hegyi László felszólította a Pázmány friss diplomásait, hogy ne higgyenek azoknak, akik vallási extrémizmussal vádolják az egyetemüket

Az államtitkársági tanácsadó szerint egyesek nehezményezik az egyetem nevében használt 'katolikus' szóból fakadó kötelezettségeket.

  • Eduline

Ünnepélyes keretek között, a Szent István-bazilikában tartja diplomaosztó ünnepségét július 17-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara.

Az ünnepséget a Pázmány rektora, Ft. Dr. Kuminetz Géza György nyitotta meg. Beszédében a szokásos köszöntés mellett mélyebb, akár aktuális vitákra is reflektáló gondolatokat osztott meg a hallgatósággal.

A rektor Dékány Istvánt filozófust idézte, kiemelve:

„Ha a társadalomtudós rosszul állapít meg valamit, azaz, ha rossz már a társadalom szemlélete is, úgy a társadalomnak önmagáról való nézetei is kezdenek deformálódni. Végül lépésről lépésre deformálódik a társadalom maga is.”

A gondolatok nem értelmezhetők függetlenül attól a közelmúltbeli esettől, hogy etikai vizsgálat indult három pázmányos oktatóval szemben, akik tanulmányt publikáltak a szivárványcsaládok témájában.

Már több mint 6000 fő írta alá a Pázmány hallgatóinak nyilatkozatát, hogy megszüntessék a három oktató ellen indított eljárást

Kuminetz kiemelte, hogy a mai tudományos életben gyakran emlegetett fogalmak – például holisztikus látásmód, inter- és transzdiszciplinaritás – valóságos kihívást jelentenek. Szerinte a kutatáshoz és az értelmes tudományos munkához három alapvető emberi készség elengedhetetlen: tárgyilagosság, bátorság és felelősségvállalás.

A diplomaosztón beszédet mondott Hegyi László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint a fiatalokért felelős államtitkárságának tanácsadója is. Ő már sokkal egyértelműbben utalt a közelmúlt botrányaira, egyúttal meg is védte az egyetem álláspontját:

„Még akkor is legyenek büszkék erre, ha bizonyos vélemények szerint itt veszélyeztetik a tudományos integritást, ha egyesek nehezményezik az egyetem nevében használt 'katolikus' szóból fakadó kötelezettségeket, ha – és innen már csak egy lépés – azt állítják, hogy alma materük a vallási extrémizmus egyik bástyája.”

Hegyi hangsúlyozta: az egyházi intézmények saját joga és kötelessége, hogy az adott felekezet tanítását közvetítsék, és ennek szellemében működtessék oktatási és tudományos tevékenységüket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hallgatók és oktatók szabadon dönthetnek, milyen intézményben kívánják folytatni tanulmányaikat vagy munkájukat.

A Pázmány dékánja szerint az lenne az igazi, ha a kollégák akadályoznák meg az egyház tanításával ellentétes nyilatkozatokat

„Ma Magyarországon a felsőoktatási hallgatók 11, az oktatók 13 százaléka tevékenykedik egyházi fenntartású intézményben. Engedtessék meg ezeknek az intézményeknek, hogy a saját, akár 2000 évet is kiállt értékrendjük szerint végezzék munkájukat – és ezt munkatársaiktól is elvárhassák.” - mondta a politikus.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.