Nyári munka, spórolás, utazás – ezek most a legfontosabb tervek a hallgatók körében.
A legtöbb egyetemista nem csak pihenéssel töltené a nyarat: a CIB Bank megbízásából készült friss kutatás szerint a fiatalok 85 százaléka dolgozna a szünet alatt. Van, aki a megélhetésre, más a nyaralásra vagy nagyobb vásárlásra gyűjt. És sokan már most tudatosan a karrierjüket is építgetik.
A felmérésből az látszik, hogy a budapesti és nagyvárosi hallgatók különösen aktívak: 94 százalékuk már dolgozik vagy keres valamilyen nyári munkát. A kisebb településeken viszont többen még csak gondolkodnak rajta – a falvakban élők negyede pedig még nem döntött.
A legnépszerűbb lehetőség a diákmunka, ezt a hallgatók 60 százaléka választaná. Ezt követik a részmunkaidős állások (31%), illetve a teljes munkaidős és gyakornoki pozíciók (mindkettő 27%). Az utóbbiakat főként azok keresik, akik már a tanulmányaikhoz kapcsolódó munkát szeretnének – vagyis ők már most elkezdik építeni a szakmai jövőjüket.
Félhavi fizetésbe is kerülhet egy fesztiválbérlet 2025-ben
Sokan a vendéglátásban próbálnának szerencsét: minden ötödik diák azt tervezi, hogy pincérként, pultosként vagy éttermi kisegítőként fog dolgozni a nyáron.
Emellett az is kiderült, hogy a fiatalok többsége (77%) itthon maradna a munkához, de közel ötödük (19%) inkább külföldön keresne lehetőséget.
Jó, ha legalább egy saját szobára futja a frissen felvett egyetemistának a tanulmányai megkezdésekor
És hogy mire megy majd el a nyári fizetés? A legtöbben utazásra (49%) és nagyobb értékű dolgokra – például telefonra, laptopra vagy autóra (46%) – költenék. A hallgatók 43 százaléka pedig a mindennapi kiadásait fedezné belőle. A nők különösen nagy arányban gyűjtenek nyaralásra, baráti programokra vagy a hobbijukra, míg a fővárosiak inkább az utazásra és a megélhetésre fókuszálnak. A falvakban élők körében viszont jellemzőbb, hogy valamilyen drágább tárgyra spórolnak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
