Az egyetemisták egyötöde a vendéglátásból akar pénzt keresni a nyáron

Nyári munka, spórolás, utazás – ezek most a legfontosabb tervek a hallgatók körében.

A legtöbb egyetemista nem csak pihenéssel töltené a nyarat: a CIB Bank megbízásából készült friss kutatás szerint a fiatalok 85 százaléka dolgozna a szünet alatt. Van, aki a megélhetésre, más a nyaralásra vagy nagyobb vásárlásra gyűjt. És sokan már most tudatosan a karrierjüket is építgetik.

A felmérésből az látszik, hogy a budapesti és nagyvárosi hallgatók különösen aktívak: 94 százalékuk már dolgozik vagy keres valamilyen nyári munkát. A kisebb településeken viszont többen még csak gondolkodnak rajta – a falvakban élők negyede pedig még nem döntött.

A legnépszerűbb lehetőség a diákmunka, ezt a hallgatók 60 százaléka választaná. Ezt követik a részmunkaidős állások (31%), illetve a teljes munkaidős és gyakornoki pozíciók (mindkettő 27%). Az utóbbiakat főként azok keresik, akik már a tanulmányaikhoz kapcsolódó munkát szeretnének – vagyis ők már most elkezdik építeni a szakmai jövőjüket.

Félhavi fizetésbe is kerülhet egy fesztiválbérlet 2025-ben

Sokan a vendéglátásban próbálnának szerencsét: minden ötödik diák azt tervezi, hogy pincérként, pultosként vagy éttermi kisegítőként fog dolgozni a nyáron.

Emellett az is kiderült, hogy a fiatalok többsége (77%) itthon maradna a munkához, de közel ötödük (19%) inkább külföldön keresne lehetőséget.

Jó, ha legalább egy saját szobára futja a frissen felvett egyetemistának a tanulmányai megkezdésekor

És hogy mire megy majd el a nyári fizetés? A legtöbben utazásra (49%) és nagyobb értékű dolgokra – például telefonra, laptopra vagy autóra (46%) – költenék. A hallgatók 43 százaléka pedig a mindennapi kiadásait fedezné belőle. A nők különösen nagy arányban gyűjtenek nyaralásra, baráti programokra vagy a hobbijukra, míg a fővárosiak inkább az utazásra és a megélhetésre fókuszálnak. A falvakban élők körében viszont jellemzőbb, hogy valamilyen drágább tárgyra spórolnak.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.